Egy forró éjszaka Tokióban

1.rész

6 évvel később.Busan,Dél-Korea

Írói szemszög

Jiminek egy biztonságos búvóhelyre van szüksége, ahol még a CIA sem találhat rá.

Busan egy dél-koreai déli város Soultól 390,54 km van ahol Jimin nyugodtan megbujhat.

Sajnos beleesett egy nagy hibába vagyis kettőben egyiket már megbánta de a másikat sosem felejtette el. Egy éjszakát egy idegennel.

De volt párjában aki egyben CIA társa is nagyot csalódott. Rájött, hogy információkat ad ki ami olyan mintha kettős ügynök lenne. Ezért Jimin veszélyben van.

Ezt bizonyítani még nem lehet ezért Jimin most legjobb barátja Taemin tanácsára gondozói állást vállal Busanban ahova éppen most tart egy taxiban ülve és közben kezében egy USB kulcsot nézeget. Igen ezen van a bizonyíték, hogy volt párja akivel nem volt egy boldog élete kettős ügynök.

A taxi hamarosan megérkezik a helyre ahol állást vállalt. Ahol nyugodtan elrejtőzhet amíg meg nem oldódik ez az ügy.

Jimin szemszög.

A taxi megállt és Jimin kiszállt és körbenézett és gyönyörű szép táj fogata .

Rálát a tengerre és a homokos partjára mikor megfordult meglátta a hatalmas házat ami elég világos lehetett belül mivel fent és lent is nagy ablakai voltak. Dupla garázssál mellette a bejárati ajtó.

De sokáig nem élvezte ezt a látványt mivel a házból ahova ment kivágódott az ajtó és egy aprócska kislány futott ki rajta sírva és kiabált.

-Njem énj akoj sem mejek a dojtoj bácsijoz.-szegénykém úgy megsajnáltam.

Annyira sírt és közben nem figyelt hova is szalad míg nem belém ütközött. Hirtelen megriadt, de aztán mint aki menedéket talált nyakamba ugrott és suttogva beszélt tovább.

-Sejits nejkem. -mutogatott az ajtó felé. Én felemeltem és karomban tovább sétáltam vele az ajtóhoz. Bentről mérges férfihang kiabált ki.

-JunJi azonnal gyere be. -kiabál miközben lehajtott fejjel valamit törölgetve magáról, de mit is,talán ételmaradékot.

Ezen kuncognom kellett.

De rögtön lehervadt a mosolyom ahogy megéreztem egy nagyon ismerős illatot, ez nem lehet ezt hat éve éreztem utoljára azon az éjszakán. Menta illat. És ekkor szembe találtam magam két fekete szempárral.

Hirtelen azt se tudtam mit csináljak csak àlltam bambán mint akit leforráztak. Alig akarom elhinni hogy pont ahhoz kerültem akivel hat éve egy forró éjszakát töltöttem el Tokióban. Már akkor nagyon sexy volt de most ahogy feszült rajta a fehér ing a karján és a mellkasán. És az arca sokkal feszesebb lett a haja hosszabb és göndör.

-Jó napot. -üdvözölt.

De én csak néztem bambán továbbra is. De mi az, hogy "jó napot" miért magáz? Talán elfelejtette mi volt hat éve? Igaz is nem tudhassa ki vagyok mert akkor csak azon az egy éjszakán találkoztunk, de én azóta sem felejtettem el őt. És most itt áll előttem apaként.Gondolom megnősült mivel van egy aranyos kislánya aki itt van a karomban gondolom ő rá kell vigyáznom.

-Elnézést, jól van? -Micsoda kérdés ez tőle megint. Aztán eszembe jut, hogy egy ideje nem szólaltam meg hisz ő köszönt nekem.

Hát jól van, ha ő nem emlékszik rám pedig nem sokat változtam csak más lett a hajam színe ami most rövid szőke és szemüvegem van. Igen, így nehéz felismerni mivel akkor hosszabb fekete hajam volt és kontaktlencsét viseltem. És az illatomat sem érzi mivel szagelnyomót szedtem akkor is és most is.