Naruto f.f. -- male oc
----------------
,,- Nincs szükségem mélabús gyerekkorra ahhoz, hogy szétrúgjam a segged."
----------------
Shinigami. Kaszás. Vég. Enyészet.
Külömböző szavak, mégis egyazon jelentéssel bírnak. Egy fogalom, mely értelmét elve...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
---------------------~•°
- ...azt hiszem, inkább visszafekszem.
---------------------~•°
Sora váratlan felbukkanása egy pillanatra elvonta a geninek figyelmét a heves összecsapásról, és mindenki az Uzumakinak szentelte teljes figyelmét.
Az említett ninja már készült visszavonulni a rejtekének sötétjébe, amikor egy éles sóhaj megtörte a kínos csöndet.
- Tiszta szívemből szánom azokat a genineket, akik el kell viseljenek téged, mint csapattársukat. Előbb adnám fel a shinobi létet, minthogy egy magadfajta, lusta szörnyszülöttel kelljen leéljem az életem.
A vörös hajú shinobi felnézett egy közeli fa lombja felé, és rögtön megpillantotta Lee két csapattársát, Tentent és Nejit, ahogyan a jelenleg lezajló jelenetet figyelték. A hang forrása egyértelműen a Hyuuga volt, amit nem csak a hangszínéből, de szavainak élességéből is meg lehetett állapítani.
Sora megvakarta a fejét.
- El is felejtettem, hogy te is itt vagy... mi is volt a neved? Hinata? Nem, nem, ő sokkal kedvesebb nálad... talán Hizashi... semmi esetre sem, ő a Hyuugak feje... vagy netán annak a felesége?--
- Neji. Hyuuga. Neji - válaszolta a hosszú hajú fiú, akinek szája olyan erős fintorba húzódott, s homlokán olyan mély ráncok jelentek meg, hogy félő volt, örökre ott maradnak.
- Igen, igen, már itt volt a nyelvem hegyén!
Ez alatt az otogakurei shinobik türelme egyenlővé vált a semmivel, s egyikőjük (kinek háta olyan görbe volt, mintha az evolúció megkímélte volna őt a többszáz éves fejlődéstől) hangosan is megjegyezte ezt.
- Ha éppen nem látnátok, a megjelenésetek előtt egy csata folyt éppen! Lennétek szívesek, és abbahagynátok a szükségtelen párbeszédeket?
Sora lassan elfordította a fejét a Hyuugaról, és tekintete az ellenséges shinobira szegeződött.
A tisztáson a hangulat egyből száznyolcvan fokos fordulatot vett. Az Uzumaki egy vigyor kíséretében ráérősen elindult az otogakurei genin felé, és megállt előtte. A két shinobi szemei találkoztak, s Sora szája kétszeresére nőtt.
- Harcot akarsz, mi? A vérszomjad kielégítésére, a szíved vad lüktetéséért - mondta a skarlát szemű - adok én neked háborút.
Nem lehet leírni egykönnyen azt a hatalmas nyomást, ami a vörös hajú ninjából áradott ki. Az otogakurei genin hátán futkosni kezdett a hideg, s az erőviszonyok egyből kristálytisztává váltak. Nem érezte, hogy lábai felmondják a szolgálatot. A földre hullott, s tekintetét még akkor sem tudta levenni a vérszomjas szemekről. Gyomra kavarogni kezdett, s a hányinger belevegyült a félelem okozta rosszullétbe.
