Létezem?! Devil's Line

15. Bevezetés!

Anzai szemszög:

- Gyönyörű vagy! Mondja Yuki a fiúnknak.
Elfordulok és bebugyolálom a babát egy meleg plédbe.

- Várj Anzai valami baj van!  Siet anyám hozzám.
Mi a baj? - A baba! Nem sír fel a baba!
MI? Miaz hogy nem sír fel? - Add ide! Mi? Miért adjam oda a fiam? Kérdőn nézek rá. -s védelmező karjaimban szorítom. - Anzai valami baj van a babával nem sír fel! Rá nézek a picire , és a szeme be van csukva a szaja pedig lóg. Pont úgy mint mikor egy halottnak le van esve az álla.
M....miért  van le esve az álla a...anya?
Y...Yuki? Nézek rá! De.... Ő csak bámúl rám és nem pislog! YUKIIIIIIIIIIIII!!!!! Kiabálok egy hatalmasat.. De semmi válasz!

- A baba! Add ide! Oda adom a babát anyámnak és Yukihoz indulok.. Mi van vele? Nézek apámra és Johannesre , ők csak sajnáló tekintettel néznek engem.
Itt lett végem! Örjöngő sírásba kezdtem. Ez... Ez nem lehet IGGGAAAZZ..... EZZ NEEM LEHEEET IIIGGGAAAAZ..... NEEEEEEM ...NEEEEEEEM....NEEEEEEEEM....!!!!
- Anzai sajnálom! Nagyon sajnálom! Gyere adjam be neked az injekciót. Nem tehetünk semmit!
Nem bírta a teste! Nagyon sajnálom fiam!

Te meg miről beszélsz? Ez nem igaz! Hívj ide minden kibaszott orvost most azonnal!!!!!
Nem veszíthetem el!!!! Nem tudok nélküle élni!!!!
Kezem közé veszem Yuki arcát és csókolni kezdem ajkait! Kicsim. Kérlek gyere vissza hozzám ne hadj itt! Sírok keservesen. Kérlek! Kérlek! Ne hadj itt engem! Nem élhetek nélküled!
Yuki kérlek kérlek szólalj meg!
Kérlek Angyalom! Válaszólj! A baba! Mi van a babával? Nézek anyámra!
Sírva rázza a fejét nemlegesen! Ne csinald ezt velem! Ez nem lehet igaz! A FASZOMBAAAAAAA!!!!

MI A FASZ FOLYIK ITT? EZ NEM LEHET IGAAZ!!!
A FIAM ÉS A SZERELMEM NINCSENEK TÖBBÉ!!!
Hívjatok orvost! Kérlek anya! Apa kérlek!
Ez nem lehet ihhhiigghhaaaazhh!!
Kérlek! A családom! A gyermekem és az anya!
- Anzai nem tehetünk semmit! Ha ki hívjuk az orvosokat. El viszik őket! Mondja anyám sírva.

- Búcsúzz el tőlük fiam. Mondja apám.
Búcsúzzak? Hogy kérhettek ilyet tőlem? Könnyeim csak úgy hullanak!
- Testvér! Édesapadnak igaza van. Búcsúzz el tőlük mielőtt ide érnek és el viszik őket!

Ezzel anyám oda adta apámnak a babát!
Meg ölelgette. Meg puszílgatta! Sírt.
Majd Johhannes is!

Végül a kezembe adták s magamra hagytak!.
Oda húztam egy széket Yuki mellé. Le ültem a babával a karomba. - s ringatózni kezdtem!
Előre hátra. Úgy érzem kezdek megőrűlni miközben ugyan úgy keservesen sírtam. Kapkodva a levegőt.
Majd fel nézek a plafonra!
Miért? Miért vetted el tőlem őket? Talán ez a büntetésem mert ilyen lény vagyok?
Nélkülük nincs értelme élnem! Nincs.. bújok az arcomal a fiam arcához , - s közben az egyik kezemmel Yuki kezét fogom!.

Csak jöttek fel az emlékek! Pörögtek fel az agyamban Yuki találkozásától egészen a baba születéséig. Még a szemét sem láthattam a gyermekemnek ahogy rám néz! Nem hallhattam édes hangját! Nem érezhetem teste melegét!
Nem lathatom ahogy Yuki szerető karjaiban tartja! Nem hallhatom gyönyörű hangját ahogy altató dalt énekel neki!
Szeretlek! Puszilom apró arcát!

Fel állok. És Yuki mellé teszem a babát.
Majd kezem rá teszem szemére - s végig húzom óvatosan rajta a tenyerem hogy szemét le tudja hunyni. Nagyon szeretlek kicsim! Mondom szipogva és a könnyeim megálhatatlanúl fólynak.
Bevirágoztad az életem!
Nagyon köszönöm neked! Teszem homlokom az övére! Hallom ahogy nyitódik az ajtó. - Anzai itt vannak fiam. El kell vigyék őket! Majd oda jött anya és meg puszilta Yukit majd a kicsit! - nyugodjatok békében!

Látom ahogy be jönnek az emberek és teszik őket egy hordágyra majd ki viszik őket a házból. - s a mentő autóba teszik őket!.
Ki megyek a kertbe. Majd térdre rogyom!
És fel nézek az égre!.
Haaaaaaaaaaaaaaaaahhhhhhhh! Üvöltök egy hatalmasat! Majd apám oda szalad hozzám és megölel!
- Ssh. Nyugalom! Itt vagyok fiam. Nagyon sajnálom!..........

*** TIME SKYP ***

1 hét telt el. A szobámban fekszek! Gyógyszereket szedek depresszióra. Nem eszek. Inni csak úgy iszom ha anyám behozza a gyógyszereket.
Ma van a temetés! Nem tudom el hinni. Miért történt ez? Miért velünk? Minden nap ez a kérdés jár a fejemben. Egyedűl maradtam....
Nélkülük nincs értelme az életemnek!

- Anzai. Egy óra múlva indulunk! Kérlek fiam szedd össze magad..
Mondja anyám. Majd fel ülök az ágyra. Ki nézek az ablakon. Esőre áll!
Ki szálok az agyból. És elindulok a fürdőbe
Meg fürdöm , majd felöltözöm. Fekete ing. Fekete nyakkendő. Fekete öltöny. S nadrág. Cipő.

*************************

A temetőben vagyunk.
Yuki , és.... A pici a koporsóban fekszenek.
Nem nyitott koporsó! Alig birok a lábaimon megálni. Rá tettem egy búrába zárt örök kék rózsát a kopórsóra.
Miután vége lett a temetésnek haza mentünk.

Be mentem a szobámba és az ablak elött leültem a fotelba. - szükséged van valamire? Kérdezte tőlem anyám.
Hagyatok magamra! Menjetek el a házból!
- De.... CSAK menjetek.. kérlek!
- Rendben de ha szükséged van valamire hívj fel. Barmikór!

Nem mondtam semmit. Hallom ahogy be csukja az ajtót. Majd elhadják a házat , és el hajtanak a kocsival.

A pisztojom elő vettem. Csak nézek ki az ablakon És be hunyom a szemem.

Én végtelen szerelmem. Én angyalom. Ma reggel veled és a pocakodban lévő fiammal keltem fel! Azt mondják az ember halála után eltűnik. De ez hazugság. Rátok néztem! És láttam a múltamat. A jelenemet. És a jövőmet bennetek , ma reggel a boldogság nevet kapott. Yukinak és Mafuyu - nak hívom. És soha nem fog elhagyni! Ez nem csak szerelem. Ez a végzet! Ma rájöttem , hogy a szerelem nem jó szó erre! Ha mindössze szerelmünk kötött volna össze.  Már rég széttépte volna az idő.

Ha csak szerelmes lennék. Félnék a haláltól! De nem félek. Egyáltalán nem. Szerelmem! Végzetem. Csodát tettél velem! Te alkottad meg Anzait meg festettél az élet vásznára és életrekeltettél! A te kezeidből születtem.  Te adtál életet. Miattad kezdtem érezni! Yukim , Mafuyum. Egyetlen félelmem hogy elveszítelek titeket. De ha elveszítelek titeket , nincs értelme az életemnek! Tenger arcú angyalom! A benned lévő szeretet illatát magaddal vitted a semmibe , Hallom most Mafuyu és a te hangodat. Ahogy értem szóltok! Nekem is nagyon hiányoztok! De ott leszek veletek. Ahogy Mehvlana mondta egyszer : Ha nem állsz készen rá hogy felálldozd magad , ne állítsd magadról hogy szeretsz! Boldogan adtam neked magamat. Mert ez nem egyszerű szerelem ez végtelen szerelem!
_____________________________BUM!

                          Vége!