Fáradtan a felhős eget bámulom,
Mond, valaha kilétedet elárulod?
Talán létezel, és vársz rám.
Lehet ez csak egy kósza ábránd.
Az üresség nyugodt, olykor ijesztő.
Mit tehetnék ellene, hisz ez egy útvesztő.
Kijutásért nem könyörgehetek,
A sors szerint történetem végleges.
Nem változik az élet, bár szeretném.
Csúf hazugságok, mérgező már ez a lét.
Kifacsar belőlem minden érzelmet,
A hamisság fénye megvakítja szemeimet.
YOU ARE READING
poems - verseim
Poetry"Valerie She doesn't know how to be like every other girl, She's alone in her little world And you can't come in." ⋆
