Till?

Till,ne hagyj itt kérlek

Till csak ült ott csöndben és nem tudott mit kezdeni a ténnyel hogy Flake a nyelvét a nyelvéhez szegezte.
Mély levegőt vett Flake is és kihúzta nyelvét Till puha szájából.
-Ez jó volt-mondta Flake és sóhajtott egy nagyot.
Till még mindig meglepetten ült.Nem tudta felfogni hogy mi történt most.Mindig is szerette Flaket és néha vágyott is arra hogy Flake vele legyen,sőt néha nem is mindig kívánata a feleségét,csak Flake járt az eszében.
De most hogy így megtörtént vele mind ez kicsit megijedt.De nem attól hogy Flake megcsókolta csak úgy megborzongott.De Flakenak fülig ért a szája mert boldog volt,ami elég ritkán fordult elő.Csak csodálni tudta az örömöt az arcán és nem tudta hova tenni azt hogy Flake neki örül ennyire.
De Flakenak van egy kis titka.Retentően gyűlöli magát és sokszor mindig magát hibáztatja mindenért.Na ezen tulajdonsága ebben a percben is előjött.Gyorsan felugrott az arcán megint a bűnérzet könnyei folytak végig.Be futott a házába és bezárta az ajtót.Tillt meg,meg szeppenve ott hagyta a ház előtt a hideg aszfalton.Flake rémültében az ablakhoz szaladt és a még fel nem húzott redőnyön kukucskálta Tillt.Tillnek meg nem telt 2 percbe hogy rájöjjön a dologra de mégis bizonytalan volt.Két verziója volt.Az egyik az az hogy Flake mindig is egy szégyenlős ember volt és valszeg kicsit izgult a csók miatt,de volt a másik a kegyetlenebb.Az ötlet lényege az volt hogy Flake igazából nem is szereti és csak a helyzet enyhítése miatt csókolta meg.Ha ez lett volna a valóság akkor Till feltehetően belehalt volna a fájdalomba.De nem ülhet ott egész élete végéig feltápászkodott és elindult a kocsija felé.Szomorúan baktatott és mikor az autója elé ért szomorú szemeivel előre fordult és elkiáltotta magát.
-SZERETLEK FLAKE,-kiabált elszomorodott hangon
De arra már nem számított hogy Flake ezt mind látta az ablakon keresztül.Flakeban ekkor megfordult a kocka.Ezek szerint Till nem utálja őt a csók miatt,hanem ő maga is szereti és lehet hogy élvezete is.De tudta hogy most nincs ideje gondolkodni,cselekednie kell ha nem akarja elveszíteni szerelmét.Szégyenlős volt nagyon és félt is de most,de most megvető bátorsággal rontott át az ajtón és szaladt is Till édesen ölelő karjaiba.De idő közben nem vette észre a cipő fűzője rettenetes állapotát.A taknyolás már 100%-os eséllyel következett be.De ez sem érdekelte,csak hogy elesett.Rettenetes csattanással ért földet.Aggódott nagyon aggódott.Mi van ha Till már nem lesz ott mire ki ér a kert végébe.De ekkor eszébe jutott hogyha itt siratja magát attól nem lesz jobb a helyzet.Megemelte testét és egyetlen motivációjára koncentrált.Till szívének megszerzésére.Szaladt tovább mint akit hajtanak.A haja majdnem leesett a fejéről.Az ereje sokkal több lett mint eddig volt.Nagy mosollyal ért le a kert végébe.Kifújta mély lélegzetét és beszélni kezdett.
-Ohh,pfuu Till te nem is tudod mióta várom ezt a napot,tudod te mindig is sokat számítottál nekem.És Till..?-hadarta Flake de elfelejtett felnézni.Mert ha előbb felnézett volna tudta volna hogy hiába beszél Till autója már elment,vele együtt az összes remény is hogy valaha össze jönnek,hogy valaha is esetleg egy házasságot összehoznak MINDEN.Flake össze csuklott és újra sírni kezdett ezen a napon már harmadszor.
-TILL NE MENJ EL KÉRLEK....kérlek-ordította fájdalmasan.Már lassan el akart tűnni a föld felszínéről a nagy bánatába,fájdalmában.
Verte az aszfaltot  mint az állat,szabadulni akart ebből a rettenetes világból.Kezei már vérben álltak az arca gyönyörét meg már könnyek fojtották.Till elment és nem jön vissza.