Én és a BDSM (igaz történet)

3 Fejezet: A párkapcsolattól a szakításig

Ahogy elmentem az egyetemre megismerkedtem egy sráccal, aki rövidesen a barátom lett. Mint minden kezdet ez is jól indult, aztán jött a szex...

Neki is és nekem is ez volt az első alkalom, ami őszintén szólva katasztrófa volt és a helyzet később sem javult. Azt gondoltam leszámoltam a gátlásaimmal, de most egy teljesen új helyzetben találtam magam és kiderült, hogy még mindig van néhány gátlásom. Nem tudtam beszélni vele a szexről. A barátnőimmel addigra már simán beszéltem erről, de a barátommal nem ment. Amikor vele próbáltam erről beszélni kínosan éreztem magam, feszengtem pont mint korábban. Ráadásul nem ismertem magam, a testemet, fogalmam sem volt, hogy hogyan jó nekem, igazából azt sem tudtam mit kellene éreznem. Plusz frusztrált a meztelenség, még saját magamat se tudtam megnézni meztelenül a tükörben.

Szóval azt hittem nincsenek már gátlásaim, hát tévedtem...

Ám ahogy az idő haladt előre, minden könnyebb lett. Már el mertem mondani egy-két vágyamat, már nem volt bajom a meztelenséggel, egyedül azt nem tudtam, hogyan jó nekem. Ő biztatott, hogy ismerjem meg a testemet, de számomra ez olyan bűnös dolognak tűnt, így nem ment, és általa sem jutottunk e téren sehova. Így hiába fejlődtem néhány gátlás terén, a szexuális életünk változatlan maradt legalábbis egy pontig.

Egyik nap azt mondta ki fog kötni. Szavai mámorítóan hatottak rám, hirtelen nagyon izgatott lettem és akartam, hogy kikössön. Mondtam is neki, hogy tegye meg, már-már szinte kérleltem. Sajnos azonban nem tette meg, se akkor, se máskor. Viszont ez az egész elgondolkodtatott. Akkor amikor ez történt nem gondoltam bele, csak utána, hogy pontosan mit is akartam, hogy mi csigázott fel ennyire és meglepődtem rajta. Mert egy dolog volt, hogy olvastam a Szürke ötven árnyalatát és tetszett benne pár szexjelenet, mint gondolat, és egy másik dolog volt, hogy ezt meg is valósítsam a valóságban. Viszont a töprengés ideje hamar lejárt. Mire jobban elmélyülhettem volna a gondolataimban, már ki is próbáltam milyen megbilincselve lenni és milyen amikor elfenekelnek. Így bár a kapcsolatunk nem alakult jól ez akkor is egy mérföldkő volt, mert rájöttem, hogy gondolatban nagyon is izgat, és talán a valóságban is, de ez még kérdéses volt. Mert megbilincselt, elefenekelt az egy dolog, de ettől még ez igencsak kevés ahhoz, hogy tudjam tetszik-e, mivel ezt azért nem mondanám BDSM-nek. Arra viszont jó volt, hogy elindítson az úton.

Kis idő elteltével szakítottunk és mentünk tovább a saját utunkon, én ráléptem az önfelfedezés útjára, amit még a mai napig is járok.