Or

Tizedik

Akik ezt olvasni fogják, és türelemmel várták, hogy egyszer visszatérjek eme hobbimhoz, köszönöm szépen! 

              -ParkSunBok

Lehet nem a rövidebbik utat kellett volna választanom azon az estén. Lehet hogy meg kellett volna állnom egy boltban valamiért. Lehet...
De már mindegy, megtörtént. 

Siettem a kórházból. Tudtam, hogy nekem a sikátorok és a rövidítések nem állnak jól és semmi jó nem sül ki belőle. De nekem előbb kellett eljutnom az A pontoból a B-be. 
-Hova sietsz?-hallottam a hangot mögöttem. Ez a hang a támadásból ismerős volt. Meg se tudtam fordulni, már éreztem is fájó pulzálást a mellkasomon. A lábaim megadták magukat és a földre rogytam. 

-Hátulról támadunk?-kérdeztem vissza, és éreztem ahogy a vérrel keveredett nyálam összesűrűsödik a számban.
-Nehogy azt hidd, hogy ti kaptok el előbb... Tudod, különleges vagy... Ghoul de mégsem az. Te egy igazi gourmet étel lennél...-éreztem a hangján, hogy már elképzelte, hogy felfal.-Ezért sem foglak TELJESEN megölni. Csak épphogy... Hogy ne tudj ellenkezni.

Kezdtem szédülni. Éreztem hogy rohamosan fogy az energiám. A quinque-m sem tudtam kivenni, sőt. Gondolkozni is nehezemre esett. Csak térdeltem, egészen addig, még ki nem húzta belőlem a kagunéját. Na akkor pofára estem. Éreztem a hideg betont, egészen addig míg ki nem aludt a fény.

Mikor eszméletemet visszanyertem, már nem az utcán voltam. Egy bíborlila baldachinos ágyban feküdtem, frissen fürdetve és ellátva. Megpróbáltam felkelni, de esélytelen volt. Túlságosan nagy volt a seb okozta fájdalom. Nyöszörgésemre kinyílt az ajtó és besétált rajta az a kékhajú, beképzelt ghoul.
-Elnézésedet kérem, még be sem mutatkoztam. Shuu Tsukiyama vagyok-mosolygott.-És ma te leszel a főfogás.
-Akkor még épp időben értem ide-néztem rá fel undorodva.
-Tetszik a humorod-mosolygott tovább.-Készülj fel életed legnagyobb eufóriájára. És a miénkre is-megnyalta a szája szélét, majd kisétált.

Senki nem volt ott velem. Egyedül voltam. Legalábbis ezt hittem. Egészen addig a pillanatig, mikor megláttam azt az óriás szörnyszülöttet, ami kisétált az aréna területére. Akit elvileg le kellene győznöm ahhoz, hogy túléljem, holott tudtam, hogy ígyis-úgyis megettek volna.