Új szobatárs 『taekook』

Randi

Én közben a kocsiban beauldtam, mert már elég hosszú ideje utaztunk. Jungkook elkezdett ébresztgetni.
-Tae, drágám kelj fel...itt vagyunk.-suttogja fülembe, amitől megborzongok és kiráz a hideg.
-Hol vagyunk?-kérdezem pilláimat rebegtetve.
-Majd meglátod.-kacsint rám egyet. Olyan 2 órát utazhattunk. 14 körül indultunk el, most 16 óra van. Kookie bekötözi a szememet egy kendővel, megfogja a kezem, és húz maga után. Óvatosan lépkedek és érzem, hogy elszáradt leveleken taposok.
-Most jön az hogy megerőszakolsz egy erdőben?-kérdem röhögve.
-Shhh...Itt csendben kell lenni.-motyogja nekem, majd a mutatóujját ráteszi a számra. Kezdek egyre kívancsibb lenni. Már kiértünk a zörgő leveles részből. Leveszi a kötést a szememről és egy csodaszép helyre érkeztünk. Egy tóparti tisztáson vagyunk. Le van terítve egy piros-fehér kockás pléd a fűbe, mint a filmekben. Rajta egy csomó finomság, egyben a vacsora ami a híres Jungkook féle kimchi, két üveg narancslé, édességek, 2 nagy takaró, és egy fénykepező. Ja és egy csokor vörös rózsa. Kettő fa áll a pléd két oldalán. A két fára fel van tekerve égősor, aminek gyönyörű fehér színe van. A kilátás pedig egyszerűen mesés. Naplemente van egy tóparton...milyen romantikus.
-Na, tetszik?-kérdi nyuszim idegesen.
-Jungkook...ez...gyönyörű...nagyon szép...igen...imádom. Alig jutok szóhoz.-Jungkook ölébe ugrok és elkezdem csókolgatni tökéletes ajkait...és úgy álldogálunk egy darabig. Leülünk a plédre. Betakarózok az egyik takaróval, majd Jungkookhoz bújok.
-Ezt mivel érdemeltem ki?-teszem fel kérdésemet.
-Azzal hogy olyan gyönyörű vagy...meg hogy befogadtál lakótársnak...és az hogy. Szeretlek Taehyungom.-ezen meghatódtam és elsírtam magam.-Tae van valami baj??-kérdi aggodalmasan.
-Nem nyuszi, nincs...csak...örömkönnyek. Ez a legszebb amit valaha mondott nekem valaki.-Kook nyakába bújtattam az arcomat, és a sós folyadékot kulccsontjaira hullajtottam, amiket egy puszival le is töröltem. Felvettem a rózsacsokrot, és beszippantottam ezt a friss virágillatot. Eközben egyetlenem türelmetlenül játszott a hajammal.
-Eszünk valamit?-kérdi már szinte úgy, hogy folyik a nyál a szájából.
-Persze kincsem. Én is éhes vagyok.-megettünk mindent. Szó szerint mindent és összebújva néztük a tájat.
-Jungkook?-zökkentem ki.
-Hm?
-Mire kell az a fényképező?
-Ohhh. Igen. Szeretnék képeket csinálni veled. Hogy legyen emlék erről az esteről. És szeretném megmutatni majd a gyerekeinknek. Hogy a szüleiknek milyen volt az első randijuk.-ez olyan édes. Megfogtam Kookie ingjét, és közelebb húztam magamhoz. Én a száját néztem, ő a szememet. Gondolkodás nélkül támadtam le. Rajta feküdtem, jól betakartam magunkat. Csókoloztunk olyan 5 percig. Közbe lőttünk pár képet. Utána is párat. Jungkookkal úgy döntöttünk, hogy haza megyünk mert ilyet azért mégsem lehet csinálni tóparton. Ismét 2 hosszú óra...közben Kook a combomat masszírozta és az ujja néha oda tévedt, ami az egyik érzékeny pontom.