EN-CRACK [엔-크랙] | ENHYPEN

EN- WONKI

-Jungwon! Yang Jungwon! YANG JUNGWON! - kiáltott a hollóhajú férfi, a folyosón haladt futólépésben a vörös hajú férfi után.

-Hagyj békén Nishimura. Ne szólj hozzám és ne gyere utánam. Hallod? Nem ismerlek, hagyj békén!- fordult hirtelen hátra a vöröshajú férfi, mérgesen nézett a férfire.

Egy méregdrága étterem folyosóján haladtak végig, ahol éppen egy fontos dolog történt.

-Jungwon.. Hallgass végig, hallgass meg, ne legyél önfejű.- a férfi pár méterre megállt tőle, tehetetlenül figyelve a férfit, aki most még gyönyörűbb volt, mint a középiskolás éveik alatt.

Yang Jungwon volt az első szerelme, akit évek óta nem látott. Nem éppen szépen váltak el egymástól.

-Miért kellene meghallgatnom téged? Nem vagyok kíváncsi a magyarázatodra, sem a kifogásaidra. Nem érdekelsz, fogd fel!- szemrehányóan nézett a férfire, mégis füllentett.

Nagyon is érdekelte, még most is, de sosem vallaná be neki. Miért kellene?
Barátnője van, akit eljegyzett pár perccel ezelőtt, nem akar semmibe sem belerondítani.

A férfi mögött megjelentek a barátai, a középiskolás közös barátaik, akiket szintén oly régen látott.
De ők is hazudtak neki, ugyan úgy mint az előtte lévő hollóhajú.

-Elakarom mondani, hogy mi van köztem és közte. Nem magyarázkodni akarok, csak szeretném ha tudnád az igazságot.- lépett közelebb a vöröshez, meglágyult hanggal.

Még mindig fontos volt neki a vöröske. Sőt, mindig is az lesz, az élete végéig.

-Nem kell, pontosan tudom mi van köztetek.- nézett oldalra Jungwon, a könnyei utat szerettek volna törni a porcelán bőrére, ámbár ő ezt nem hagyhatta.

Nem hagyhatta, hogy Riki előtt törjön össze, mégjobban megalázva magát, nem tehette ezt magával.

-Tessék?- Riki megtorpant, összevont szemöldökkel nézett Jungwonra.

Honnan tudná mi van köztem és Rei között? - gondolta magában a hollóhajú.

A vörös gúnyosan felnevetett, visszafordulva a férfihez, és a volt barátaihoz, akik távolságot tartva figyelték az eseményeket.

-Remélem, mindketten érzitek a pillangókat egy együtt töltött este után, és azt érzed, hogy csak ő kell neked. Remélem, hogy jol érzed magad mellette, és soha sem fogod magad ennél szabadabbul érezni.
Meséld el a barátaidnak mennyire boldog vagy.- lépett közelebb a vörös az értetlen férfihez.

-Won... - szólította meg, ámbár a férfi a szavába vágott.

-Remélem sok mindent elterveztek majd együtt, végülis megkérted a kezét. Gyűrűt húztál az ujjára.- gúnyolódva felnevetett, miután a hajába túrt.

-Kérlek, ne-- a férfit ismét félbeszakították.

-Remélem vadabb a legvadabb álmaidtól is. Ő a mindened, amire szükséged lesz.- könnyes szemekkel bámult a férfira, már csak fel méter volt közöttük.

-Wonie.. - ragadta meg a kezeit a férfi, megszorítva azokat, gyűlölte, hogy Jungwon miatta sír.

A vörös rámosolygott a férfire, közelebb hajolva hozzá, szinte kettejük közé suttogva a szavakat.

-Aztán remélem, hogy megcsal.- vágta oda ridegen, kitépve a kezeit a férfi szorításából.
-Remélem, hogy megcsal, valakivel, aki ezerszer jobb tőled. Ahogyan te tetted velem.- lökte meg a férfit a mellkasánál fogva.

A könnyei utat törtek, míg folyamatosan a férfi mellkasát ostromolta. Fájdalmat szeretett volna okozni neki, hogy mégha csak félig is, de fájjon neki annyira mint neki.

Két kar húzta el a férfitól, aki sokkosan bámulta a vöröst.

Megcsaltam Jungwont?

A szőke hajú férfi ölelésbe húzta a férfit, aki szabadulni próbált, ámbár ő nem hagyta. Veszélyesen lenne számára és masokra is, kárt okozhatna, és bűntudata lenne.

-Remélem megcsal, ahogyan te is engem!- kiáltott a vörös, Park Jongseong karjai között sírva.
-Remélem tönkretesz!- csúszott le a padlóra, miközben a hajába túrt, a szőke pedig vele együtt leült a márványra.

-Ahogyan te is engem..- suttogta Jungwon, nehezen lélegezve, a könnyei lefyoltak az orcáin, ahogyan Jongseong nyugtatni próbálta.

Mindeközben Nishimura Riki sokkosan kapkodta a levegőt, nem értve Jungwon szavait, nem tudtak eljutni az agyáig a szavak jelentése.

Tönkretettem?