FEJEZET: 8.

131 20 8
                                    

A RIDEG MÚLT

A fejem lüktetett, mintha valaki egy kalapáccsal szeretné kétfelé törni. Igazán abba hagyhatná, nincs semmi hasznos idebent, ezt pedig százszázalékosan állíthatom!

Morogva masszíroztam meg a homlokomat, és immáron már a hangokat is hallottam, amik mellőlem jöttek.

Jázmin hangját felismertem, ahogyan kiabál azt sem tudom kivel.
Szinte ordított, ez pedig nem hatott jól az úgyis fájó fejemnek.

-Mondd már el, ki a fasznak képzeled magad?! Engedj el!- szólalt fel egy újabb ismerős hang, mire a fejfájásom százszorosan rosszabbodott.

Most tényleg nem akartam hallani annak a szőke majomnak a hangját.

Lassan felnyitottam a szempilláimat, de arra amit abban a pillanatban láttam, senki sem tudott volna felkészíteni.

A barátnőm ujjai Sunghoon szőke hajába tartózkodtak, nem éppen kellemesen megragadva a tincseit.
Sunghoon kezei ugyanúgy a barátnőm kiengedett hajába kaptak.

-Ennyire mélyre süllyedsz, hogy már nőket versz?!- kiabálta fel Jázmin.

Riki éppen próbálta őt elhúzni Sunghoon közeléből, csak hogy Jázmin nem engedett a szorításon, így magával húzta a szőkét is.

-Ha! Hallottátok?! Ennyi erővel én is lehetek nő!- vágott vissza imitálva Jázmin magas hangját.

A barna hajú barátnőm erre csak elengedte a haját, majd egy csattanós pofonnal ajándékozta meg Sunghoont.

Fú basszus, ezt most jól esett végig nézni! Azóta megakartam ezt tenni, amióta az arcomba mászott ez a perverz rohadék, de ezzel is beérem.

Jobb mint a semmi.

-Kurvára nem fogod fel mit tettél?! Direkt hoztad elő a rohamát, mert azt hitted, hogy kamuzik! Milyen rohadék vagy már te?!- lökte meg Sunghoont minden erejéből Jázmin.

Riki már feladta azt, hogy elhúzza a férfi közeléből.

Ja igaz, egy újabb roham, Sunghoonnak köszönhetően.
Csak azért zagyvált hülyeségeket, hogy kihozza belőlem ezt.

Akkor minden hazugság volt?

Szerintem néhány dolog igaz volt, mint például, hogy Riki még mindig nem magyarázta meg az igazi indokot, amiért a hátán viseli az életünk árát.

Heeseung is tényleg órákat várt rám, hogy fel keljek és kaját is rendelt.

Jayel kapcsolatosan is igaza volt, véresküt fogadott értem.
De tényleg megölt volna valakit?
Akármennyire szeretném azt hinni, hogy nem, de kinézem belőle.

-Te pedig! Hadd ne kezdjek bele milyen egy undorító, mocskos féreg vagy!- eszméltem fel ismét Jázmin hangjára.

Éppen Jungwon felé mutatott a mutató ujjával, de a vörös mintha meg sem hallotta volna a barátnőm szavait.

-Jázmin..- fogott a kezére Riki.

Láttam rajta, hogy kimerült volt, de azt is, hogy ő is ideges.
Majdnem annyira, mint ma hajnalban. És csak pár óra telt el azóta, hogy valami ismét történt velem.

Mentségemre szólva, Sunghoon a hibás!

-Kibaszottul nem abban egyeztünk meg, hogy egy ismeretlen férfit küldesz utánunk késsel! Azt hittem ez a kibaszott eskü véd minket!- rázta le magáról Riki kezét idegesen.

Egyet kell értenem Jázminnal, nem ebben egyeztünk meg. Bajunk eshetett volna, és Riki háta sem azért égett meg, hogy csak így semmibe vegye ezt Jungwon.

Goodbye, New York | enhypenWo Geschichten leben. Entdecke jetzt