11.

124 24 78
                                    

– Szép napot mindenkinek! – köszön az online médiaismeretek tanárnőnk, amint belép a terembe. Mindannyian egy-egy számítógép mögött ülünk, mellettem egyik oldalról a fal, másik oldalról Virva, mellette pedig Lumiék ülnek. Már mindannyian bekapcsoltuk a számítógépeinket, többen a vágóprogramot is megnyitottuk, készen arra, hogy folytassuk annak a videónak a vágását, amit előző órán nem sikerült befejeznünk. – Hogy állnak a videóvágásokkal? Van még, aki nem fejezte be?

– Igen – szólal meg Lumi, és a felszólalása nyomán többen is bólintanak. Köztük én is.

– Jól van, akkor önök befejezik a vágást, ha valahol elakadnak, a többiek tudnak segíteni. Mielőtt elkezdenék, szeretném elmondani a következő feladatot, ami részben órai elfoglaltság lesz, részben órán kívüli. Az előző feladat során alkotott csapatok megmaradnak, A és B tekercset* fognak forgatni közösen. A csapat minden tagjának részt kell vennie a folyamatban, ahogy a próbafeladatnál. Egyikőjük lesz a videók alanya, lesz egy riporter, valaki kezelni fogja a kamerát, és az egyetlen négy fős csapattól – pillant felénk – is azt kérem, egyenlően osszák el a feladatokat, ne legyen senki, aki lógatja a lábát a munka során. Minden csapatnak ki kell választania a dupla óránk végéig azt a személyt, akiről a videó szólni fog, és meg kell indokolniuk, miért őt választották. Próbálják a választás során arra helyezni a hangsúlyt, hogy kiről lehetne a legtöbbet megtudni a videó alapján, kit lehetne a legizgalmasabban bemutatni! Ha nem szeretnék megnehezíteni a saját dolgukat, olyan személyt válasszanak, aki tud beszélni, és ez a képessége megmarad akkor is, amikor egy kamerával néz farkasszemet. Van valamilyen kérdésük a feladattal kapcsolatban?

Amíg néhány csoporttársam kérdéseket tesz fel, megnyitom a befejezésre váró videómat a vágóprogramban, bedugom a fülhallgatómat, és vágni kezdek. Kifejezetten szeretem ezt az órát. Viszonylag önállóan dolgozunk, nem vagyunk arra kényszerítve, hogy kiálljunk a társaink elé beszélni, és elpepecselhetek bármivel. Ha a videókamera kezelésével akadok el, a tanárnő jön és segít, Virváékkal is segítséget kérhetünk egymástól, a vágás pedig nagyon megnyugtató, aprólékos feladat. Szeretem keresgélni a tökéletes másodpercet, ahol elmetszhetem a videót, szeretek eljátszadozni a zeneválasztással, felfedezni mindazt a lehetőséget, amit a Premiere Pro nyújtani tud.

Észre sem veszem az idő múlását, miközben a videóval ügyködök. Valamennyire hallom átszűrődni az aláfestő zenén át a társaim hangját, de igyekszem nem figyelni rájuk, és a videóra összpontosítani minden figyelmemet. Hallom ugyan, ahogy Virva halkan nevet, hallom Lumi hangját, de amikor oldalra tekintek, látom, hogy csak ők ketten beszélgetnek, mert hozzám hasonlóan Aurora fülébe is fülhallgató van dugva, és ő is a vágóprogrammal matat. Visszafordulok hát a számítógéphez, és igyekszem minél jobban megvágni az előző órákon felvett anyagot, ami nehéz úgy, hogy akkor Virva volt az alanyunk. Az A tekercs felvétele során öt kérdésre kellett felelnie, de olyan hosszú válaszokat adott, hogy képtelen vagyok eldönteni, a válaszok mely része kerüljön be az egy perces videómba. Szívem szerint meghagynám azt a negyedórát, amíg Virva Lumi kérdéseire válaszol, de azzal csúnyán túllépném a megadott időkeretet.

Amikor már sikerül másfél percre redukálnom a videót, újra megnézem az egészet, próbálom kitalálni, honnan vehetnék még ki részleteket, de akárhogyan is igyekszem, sikerül öntudatlanul elkalandoznom. Csak hallgatom Virvát, azt, ahogy éppen a tetoválásairól beszél, nézem őt, ahogy a kamera mellett eltekintve hadar, nézem, ahogy a vágókép épp a karján lévő tetkókat mutatja, és egyszerűen nem tudok a vágásra koncentrálni, teljesen elvarázsol, amit látok. Virvának a videón még baracksárga haja van, nem raszta, és olykor eltűri beszéd közben, mintha zavarná, hogy a szemébe lóg, és hiába kellene nyugton maradnia, beszéd közben folyamatosan mutogat, alátámasztja a szavait tettekkel. Látom, ahogy elmosolyodik, amikor befejez egy mondatot, és tudom, hogy ezt a néhány másodpercnyi csendet ki kéne vágnom, mert nem tesz hozzá semmit a videóhoz, és valahonnan még le kell faragnom fél percet, de miért vágnám ki Virva mosolyát? Hiszen olyan gyönyörű és szívmelengető.

Csillagösvény [szünetel]Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt