Egy gazdag nő, megismerkedik egy híres Pop-rock fiúval. Tom Kaulitz-al. Ellentétek, semmi közös bennük, még is szerelembe esnek.. Vajon bírni fogják? Változtatni fognak a kapcsolatuk érdekében?
A fotózás nagyon jól telt, a legjobb fiú barátommal forgattunk egy parfüm márkát. Természetesen Calvin Klein márkáról volt szó, megint. A női parfümnek nagyon finom, kellemes illata volt, elegáns, de nem nagyon erős, pont jó. A férfi parfümnek kicsit erősebb illata volt, de nekem az is nagyon tetszett. Két illatról beszélünk, pont ezért kellett egy nő és egy férfi. A fiú barátomat úgy hívják Noah, ő is jár fotózásokra. Mivel semmi dolga nemvolt, elfogadta az ajánlatott, aminek nagyon örültem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
( Valami ilyesmiről beszélünk)
Sikeresen zártuk a fotózást, kiválasztottuk melyik a legjobb két kép, és már rakták is ki az újságot. Átöltöztem majd Noah-val elindultunk egy kávézóba.
- Na és mizu? Elég rég nembeszéltünk - szólalt meg Noah, miközben leült
- Semmi különös, erre a nyárra hozzánk költözött a Tokio Hotel két tagja - adtam meg neki válasznak, majd én is leültem
- Na ez szuper! Hallottam már róluk, jók a zenéjük - lapozgatta közben az itallapot
- Hát, fogjuk rá. Nade veled mizu? Barátnőd megvan még? - közben én is elkezdtem lapozgatni az itallapot
- Pár hónapja szakítottunk. Megcsalt, nem is akárkivel.. - közben ki is választotta mit szeretne inni
- Nagyon sajnálom Noah! Nem tudtam, de mégis kivel csalt meg? - néztem rá közben
- Tom-mal - nézet ki az ablakon
- Kaulitzal? Úr isten, hát valószínűleg dobta őt egy éjszaka után, meg is érdemli - közben én is kiválasztottam mit szeretnék inni
- Pontosan. Másnap rám is írt, hogy menyire sajnálja, de nemérdekelt - nézett vissza rám
- Jóltetted! - mosolyogtam rá
- Sziasztok! Mit hozhatok? - kérdezte kedvesen a pincérlány
- Én egy sima eszpresszót kérek - felelte Noah
- Én egy jegeskávét, vaníliafagyival - mosolyogtam rá kedvesen
- Rendben, nemsoká hozom - mosolygot, majd elment
- Vigyázz magadra Elizabeth! Tom csak ki akar használni, ne hagyd magad! - fogta meg a kezem aggódva
- Semmibaj nem lesz Noah! Hidd el, én lennék az utolsó aki lefeküdne vele - simogattam meg az arcát
- Bízom benned - ezután el is engedte a kezem
- Holnap megyek egy grill partira, Gustav-hoz, ott lesz Tom, Bill, Georg, eljönnél velem? - mosolyogtam rá kedvesen
- Persze - mosolygot vissza
Noah kicsikorom óta itt van nekem, nem tudnám elképzelni nélküle az életem. Mindig ott voltunk egymásnak amikor baj volt. Az idő rajta is meglátszik, nagyon sokat változott, persze nem csodálom. Kicsikorában eléggé testes volt, ezért sokan csúfolták szegényt. Mostanra már egy izmos, helyes pasi lett belőle, aki hűséges. A nők álma, soka oda is vannak érte. Persze nem csodálom, megküzdött azért, hogy szeressék. Lassacskán az italunkat is kihozták, nagyon sokat beszéltünk, és nevettünk. Bepótoltuk azt ami elmaradt. Olyan két órát maradhatunk, mindketten kezdtünk már éhesek lenni, és engem is vártak haza a fiúk. Kimentünk, majd lassan könnyes búcsút vettünk egymástól.
- Nagyon jól éreztem magam veled - ölelt meg, miközben mosolygott
- Igen, én is jól éreztem magam veled - öleltem vissza
- Elvigyelek? - kérdezte a kávézó elött
- Kocsival vagyok - mondtam neki kuncogva
- Tizenhét évesen lehet már vezetni? - kuncogott velem együtt
- Hát, láttod. De nemsoká tizennyolc szóval nem számít - mosolyogtam el
- Jólvan! Azért vigyázz magadra. Holnap találkozunk - adott még egy ölelést és már el is tűnt.
Hazafelé beugrottam a mekibe a fiúknak. Eléggé furcsán néztek rám, bár nemcsodáltam, konkrét három családnak elég volt az, az adag amit kikértem. De hát tudjuk milyen Bill, meg nem tudtam hogy pontosan mit is szeretnek a fiúk, ezért mindenből is kértem, legalább két adagot. Magamnak nem vettem semmit, jobban szeretem a főt kaját, persze, néha én is eszek belőle, nem azt mondom. Csak én ritkábban.
Tíz perc múlva haza is értem. Mikor beléptem a hatalmas ajtónkon, hangos zenére lettem figyelmes. A nappaliból érkezet. A fiúk épp gyakoroltak, bevallom, nem voltak rosszak.
- Oh, szia. Nem hallottuk hogy hazaérkeztél - mondta Bill, majd abbahagyták
- Semmi baj, hoztam mekit. Remélem éhesek vagytok - mosolyogtam el, majd odaraktam a konyha pultra
- Eléggé megéheztünk, jósokáig távol voltál - mondta Bill, majd kivett egy burgert
- Igen, egyik régi barátommal forgattunk, majd elmentünk a kávézóba - vettem elő a serpenyőt
- Rá gondolsz? - mutatta fel az újságot Georg
- Igen, honnan szereztétek? - kérdeztem miközben vettem elő a spárgát
- Apukád rakta le az asztalra, majd elment - válaszolta Tom
- És mondott is valamit? - közben a hallat is elővettem
- Igen, hogy holnap jönnek haza, olyan este felé, és hogyha gondolod hívd fel őt - válaszolta Bill
- Rendben - mosolyogtam el, és csináltam az ebédem, kicsit későn. Ugyanis délután három volt
- Te miért nem mekit eszel? - kérdezte Gustav, miközben ő is egy burgert vett ki
- Én annyira nemszeretem, meg amúgy is nektek hoztam - adtam meg neki válasznak
- Ja, értem - majd elkezdet enni
- Amúgy neked nem kellemetlen hogy fehérneműben kell pózolnod? - kérdezte Georg
- Már eléggé régóta csinálom, de egyébként nem. Semmi olyan nem történik, illetve ha nem szeretném akkor nem kell beleegyeznem. - feleltem neki
- Na, akkor ez jó - majd újra az újságot nézte
- Mindjárt kifolyik a nyálad - szólalt meg Tom nevetve
- Haha - forgatta meg a szemét, majd mindannyian leültek enni.
Lassacskán én is kész lettem az ebédemmel majd, csatlakoztam hozzájuk, és én is elkezdtem enni. Nagyon sokat, beszélgettünk, és nevetgéltünk. Miután végeztünk, elpakoltam a konyhában.
Sziasztok! Kicsit későn de itt a várva várt rész. Nagyon szépen köszönöm a rengetek követőt. Ha tetszett jelezd azt nekem egy csillaggal. Köszönöm!
