★Meg Láttalak És Beléd Szerettem★ /javítás Alatt/

Egy átlagos nap

Reggel 6:12 kor keltem. Nem találtam senkit a házban csak Biancát. Bianca aludt még, mint a bunda. Na készüljünk el. Egy sötét kék baggy farmer nadrágot választottam. Egy fehér over side pólóval párosítva.
-Biancaaaaa kelj fel!
-mih vann?
-suli van gyere készülj el!
-jooo
Bianca fel öltözött az ő szettje egy, szürke melegítőt és egy szürke over side pólót.
Ettem egy almát majd el indultunk Biancával. Ja és egyépként fekete convers van rajtam. Már láttuk a sok diákot akik a nagy épület felé vette az utat. Az ajtón alig bírtunk be menni a sok kicsi csak úgy üvöltözni. Mivel az alsósok és a felsősök egybe vannak ezért elég nagy az épület, 5 emeletes. Az első szinten a kicsik 1. 2. 3. 4.
A második emeleten 5. 6. 7. 8.
És külön épületben a 9. 10. 11. 12.
Na jaa
Be is értünk amíg ezt el mondtam.
Sajnos ma az osztály 1 1 csapatra volt osztva mert matek... Nem mindig szokott így lenni de most muszály valamiért. Na tehát én elmentem a hogy is mondjam.... A bekébzelt csapathoz Kleóval. Jajj amit csak el tudtok képzelni... Nikih ő meg a bandája Roxi Elena na őt utálja a suli. Ott vannak a Kaulitz ikrek is meg a többi ember.. az óra el indult mikor is dobáltak papír gubacsokkal.
-ki a fasz dobál?! Kérdeztem halkan.
-én! Ribike. Szólalt meg Roxi
-chh. Nem szóltam semmit.. inkább téptem volna ki a mű szempilláját.
Na persze nehogy ki maradjon a hidrogénezett hajú.
- na mivan nem bírsz meg szólalni kis hasú?
- Mivan hidrogén hajú? Bajod hogy nem vagyok dagadt? Mert ha az lennék az lenne a bajod.
*Tudni kell rólam nem szoktam ki mondani a kritika véleményem... Mert énsem vagyok tökéletes*
A tanár Fel álította a hidrogén hajút.
- Violet!
-igen ta tanárnő?
-induljon a másik csapathoz!
-igen is....
Jajj magamban csak úgy nevettem hogy kívül alig bírtam visszatartani.
A mateknak nagy nehezen vége lett. Jöhet a tesi! Yuhuu nagyon "örülök"
Neki is kezdett a tanár. Először is 10 kör futás. Na és stb... Stb...
Az órák hamar el teltek. És indulhatunk haza.
Amikor haza értünk Biancával nem volt itthon senki, mint reggel.
-Bianca nézd már van ott egy üzenet... Mint ha valakit érdekelne.
-aha olvasd már el...
-sziasztok jó reggel vagy amikor olvassátok. El kellet mennünk mert apunak baja van... És hát kezelésre szorul. És itt Berlinbe nem fogadta senki ezért egész német országot itt kellet hagyni nagyi nem jött tehát hárman lesztek. Most éppen a repülőn ülünk apuval. Belgiumba tartunk. Puszi: anya
-És nagyi hol van?
-nem tudom..
Unalom volt ezért gitározok egy kicsit.
Hát az a kicsi nem volt kicsi... 2óra hosszáig gitároztam. 17:03 percet ütött az óra. Kleó át hívott minket estére. Hát persze hogy igent mondtunk.

*Time skip*
20:7 van és készülődünk Biancával.
Dee még valamit el kell intéznem.
Szaladtam a szomszédba Kaulitzékhoz
Billel beszélni.
*Kopp *kopp
-igen?
-én vagyok az Medison!
-ja jó.
Bill ki nyitotta az ajtót majd mint aki nem látott ezer éve, nyakamba ugrott.
-sziaa Medison!
-szia neked is, de azért ne fojcsál meg..
-jólvan már!
-tom itthon va-
Be se tudtam fejezni mert Tom közbe szólt.
-ja
-szia Tom.
-szia
Szaladt fel szobájaba mint aki ott hagyta az eszét.
Olyan jól néz ki... Na mivan olyan hülyeségeket beszélek...
-jah Bill! Mindjárt jövök.
-oké
Szaladok Tom szobájába.
Be rontok a szobájába mint aki meg akarja verni.
-kopogni?!
- bo- bocsi...
Úristen nem hiszitek el mit láttam...
Tom a hím tagját veri...
- fhu neked is ilyenkor kell jönnöd. Mivan?
Húzza magára a takarót.
- ja Cs csak ohmm... Azt a akartam mondani hogy, valamelyik nap lenne -e kedved jönni velem meg Billel el hagyatott kórházba?
-nekem jó, és mikor?
-4 nap múlva.
-oké de most menj ki...
Erre már nem mondtam semmit. Csak ki mentem a szobájából.
Bianca már az ajtó előtt várt.
Gyorsan fel szaladtam a szobámba a kistáskáért. Telefon,kis alkohol, pizsama, pénz tárca, ház kulcs, kapu kulcs,
Vettem az irányt az ajtó felé, mikor is kulcsot vettem elő a táskámból.
Be zártam az ajtót, és a kaput.
El is indultunk.

*Time skip*
Már épp az ajtónál voltunk.
Mikor nem is kopogtunk. Dee Bianca már be is ment. Mintha otthon lenne.
Amikor be mentünk meg lepődtem mert nem volt erről szó...