A szívem tálalva ( Jeff Satur x Sarah Sumettikul ) Jeff ff

5.rèsz: Vége vagy mégse?

Reggel arra kelek fel, hogy ki kell mennem a mosdóba. Így is tennék, de egy ölelő kar a derekamon megakadályoz ebben. Hátra fordulok és nézem hogy milyen édesen alszik. De ezt a tevékenységet abba is hagyom mert ki kell mennem a mellékhelyiségre, így kibújok az ölelésből...
Mivel nem tudok visszaaludni, ezért lemegyek a konyhába és összedobok valami reggelit kettőnknek. A fülhallgatómat a halló járatomba helyezve csatlakozok a telefonomhoz, és el is indul a zene. Kajának tejbegrízt választottam, így megnézem a hozzávalókat, és meglepetésemre minden van... Mikor elkészül két tányérba teszek egy-egy adagot. Épp mosogatok el, mikor két kezet érzek meg a csípőmön, így a fülhallgatómat kikapcsolom a zenével együtt és hátra fordulok.

-Jó reggelt- köszön álomittas hangon Jeff, amitől a szívem kihagy egy ütemet.

-Jó reggelt neked is. Kész a reggeli - közlöm kuncogva majd az étkezőbe terelve ültetem le, és neki is áll elfogyasztani az alkotmányom.

-Nagyon finom. Már megérte megkérni téged hogy töltsd nálam az éjszakát- mondja nevetve, mire én megjátszott duzzogással fordulok el tőle és folytatom a mosogatást. - Naa nem úgy gondoltam. Örülök hogy itt vagy.- duruzsolja a nyakamba, majd nyálas puszikat hagy, majd mikor nem válaszolok felkap a vállára mint egy krumplis zsákot, majd letesz a kanapéra. Mikor ki akarnék szabadulni, felèm tornyosul majd elkezd csikizni, mindenhol ahol ér.

- Jó jó elég lesz, hiszek neked csak hagyd abba - nevetek még mindig, majd amikor kinyitom a szemem eszembe jut az egyik dalszöveg ami így szól:

"Romeo, save me, they're trying to tell me how to feel
This love is difficult, but it's real
Don't be afraid, we'll make it out of this mess
It's a love story, baby, just say yes"

Mindig is szerettem ènekkel vagy dallal kifejezni az érzéseim de a szerelem az mindig egy nagy kérdő jel volt a számomra, így nem tudtam felfogni hogy az emberek hogy éreznek. De Jeff elérte hogy rózsaszín ködbe lássak mindent, de még így is a földön vagyok. Na de vissza a valóságba. Még mindig Worakamol alatt vergődők mint valami partra vetett hal, és kérlelem a fölöttem tornyosuló csikizápor tulajdonosát hogy hagyja abba, és sokadjára sikerrel is jártam. Lemászik rólam és mellém fekszik, vagy is inkább úgy hogy a fejem a mellkasán pihen, így hallom szívének heves ritmusát.

- Költözz hozzám- kér hirtelen mire felemelem a fejem hogy ránèzzek. De szemeiben nem látok semmit csak mérhetetlen mennyiségű szerelmet, boldogságot, vágyat, és komolyságot sugárzó tekintete az én tekintetem keresi.

- Jeff ez nem ilyen egyszerű. Neked ott van a karriered, én meg csak egy étterem tulajdonos vagyok, aki hétköznapi életet él.- könyökölök fel, majd ismét alatta találom magam.

- A karrierem az az én dolgom. De téged is szeretnèlek hogy itt maradj mellettem mint barátnő. Akarom hogy biztos pont legyél az életembe. Na meg szerinted azok a fotók nem fognak kikerülni amiket veled készítettem?- néz le rám barna íriszeivel, mire az én szemeim tágra nyílnak. - Igen aranyom, a Dispatch- hez is eljutott így kitették. De nézd milyen jól fogadták.- mondja mosolyogva, majd a telefonja kijelzőjét felém fordítja majd ez áll rajta:

" Jeff Satur és Sarah Sumettikul a Le cœur de Sarah étterem tulajdonosa egy pár vagy házasok?"

Lejjebb görgetek és tényleg jól fogadták.

"Jeffswife877:
Úristen de helyes ebben a ruhában Jeff. De a partnere az elképesztően gyönyörű ❤️"

"Sats19950306:
Sajnálom Jeffie de Sarah jobban néz ki. Légyszi jöjjetek már össze 🥹"

És még így tovább. Nem számítottam rá hogy ilyen jól fogják fogadni, de hálás voltam hogy elfogadják a párosunk.

- Legyen. - válaszolom majd egy adag levegőt fújok ki .