15. fejezet - Levadászva NOAH

2.5K 61 0
                                    

Ahogy kiteszem Norát a szállodánál, azonnal az étteremhez hajtok, hogy visszaadjam a kocsit Paolonak. Elég késő van, de ha ő nincs ott, akkor majd valakinek odaadom a kulcsot. Leparkolok a hátsó bejáratnál, és bemegyek az étterembe. Sofia és Paolo épp az iroda előtt állnak, és vitatkoznak valamin.

– Noah! Te mit keresel itt? – kérdezi meglepődve Sofia.

– Visszahoztam a kocsit. Nem lesz már rá szükségünk. Holnap kora reggel visszarepülök New Yorkba. – Mindketten csalódottnak tűnnek. Paolo nem szól semmit, de a feleségén látszik, hogy lenne mondanivalója. Egy pillanatra a férjére néz nagy szemekkel.

– Ne avatkozz bele Sofia! Ez az ő dolguk! – dorgálja meg Paolo, de őt ez nem igazán hatja meg.

– Tudod Noah, számtalan romantikus könyvet olvastam már, ami úgy kezdődött, ahogy most benneteket látlak. Egyértelmű, hogy vonzódtok egymáshoz abból, ahogy egymásra néztetek. Tudom, furcsa hogy a férjem exének boldogságát a szívemen viselem, de mint mondtam, hálával tartozom Norának. Ahogy pedig az ábrázatodból sejtem, nem telt valami jól a mai nap, ezért akarsz visszarohanni New Yorkba.

– Minden tiszteletem a tiéd Sofia, de ha Nora boldogsága a cél, akkor nem én vagyok a megoldás.

– Bocsáss meg a feleségemnek Noah. Azt gondolta, hogy van köztetek valami több Norával a puszta kémiánal. Ezek szerint tévedett. De mondok valamit, ami kicsit bizarr lehet. Nem voltam szerelmes Norába, és ő se belém. Szenvedélyes kapcsolat volt a miénk, baráti ragaszkodással. De soha nem nézett úgy rám, mint ahogy rád, és én se néztem soha úgy rá, ahogy te őrá. Ezek szerint valamit rosszul láthattunk. Remélem sima utad lesz hazafelé. Nora tudja, hogy elmész?

– ... – nem válaszoltam, zavaromban pedig a cipőm orrát kezdtem bámulni.

– Lehet, hogy csak dugtatok. Lehet, hogy nem volt semmi, nem tudhatom, és nem is várom, hogy eláruld. Ez rátok tartozik. De annál többet ér az a nő, hogy elsunnyogj, és még csak el se búcsúzz tőle – oktat ki Paolo. A szemem Sofiara téved, aki sűrűn bólogat.

– Nora nem akar, és nem is akarhat tőlem semmi komolyat. Ő maga mondta ezt. Azzal hogy elmegyek, csak az ő lelkiismeretén segítek. Van rá 500 dollárom, hogy holnap azt fogja nektek ecsetelni, mekkora idióta volt. Higgyetek nekem, semmi nincs köztünk, ami említésre méltó, nekem pedig hétfőn tárgyaslásaim vannak. – Magamat is győzködöm ezzel, mert tudom, hogy holnap nem csak Nora érzi majd nyomorultul magát.

– Legalább reggel köszönj el tőle! – kérlel Sofia.

– Meglátom. Kora reggel indul a gépem, nem biztos, hogy lesz időm rá – magyarázom.

– Nem is megy reggel gép az USA–ba – közli felhúzott szemöldökkel Paolo

– Egy barátom magángépével megyek, a szállodától ide vezető úton beszéltem meg vele. Tartozik nekem egy szívességgel. Mindent köszönök! – próbálom lezárni a beszélgetést. Hátat fordítok, és elindulok.

– Ha most elszöksz előle, akkor ne csodálkozz, ha többé nem engedi levadászni magát. – szól utánam Paolo. Megállok egy pillanatra, hátra pillantok rájuk a vállam felett:

– Honnan veszed, hogy kettőnk közül ő az, aki áldozatul esik?– válaszolom csüggedten, és tovább megyek a kijárat irányába.

Miután kilépek az étteremből, üresnek érzem magam. Kong a mellkasom. Minden lépésnél érzem, hogy az üresség közepén lévő szívem fájdalmasan dübben egyet. Hajnal 5:00-kor indul a gépem, pihennem kellene, de nem tudok visszamenni a hotelbe. Biztos vagyok benne, hogy nem tudnék távol maradni Norától. Helyre kell tennem a dolgokat magamban. Meg akartam baszni, és sikerült is. De ott, a pick up platóján egyáltalán nem basztunk! A kurva életbe! Nem megbasztam, hanem szeretkeztem vele. Nem csak a magam gyönyörét hajszoltam míg együtt voltunk, hanem azt akartam hogy neki legyen jó. Minden rezdülésére figyeltem, minden sóhajára reagáltam. Olyan érzés volt vele lenni, mintha hazaértem volna. Abban a pillanatban, hogy befogadta a farkamat éreztem, hogy ennek így kell lennie. Nem csak a belső izmai öleltek át, hanem a lelkemet is magához vonta. Soha nem éltem még át ilyet. Az idejét sem tudom, hogy mikor keféltem gumi nélkül – talán még az egyetem alatt párszor – de az, ahogy odabújtam hozzá és cirógattam miután mindketten elélveztünk... na ez volt nekem a sokk! Hiába akart Nora korábban egy egyéjszakás kalandot, hiába ellenkezik, tudom, hogy nem csak egy kósza numerát akar velem. Én pedig nem vagyok képes kapcsolatra. Azok után, ahogy Mel és Carol átvertek, és amellett hogy ennek még most iszom a levét egy nem várt gyerek miatt, semmi esetre sem tudok megbízni egy nőben sem, főleg nem kapcsolatban élni. Arról nem is beszélve, hogy mióta az eszemet tudom, az anyámon kívül egy nőt se engedtem igazán közel magamhoz. Soha nem voltam szerelmes, és nem éltem romantikus kapcsolatban sem. Nem tudnék megbízni benne, és ha próbálnék is, a jelenem árnyai elijesztenék. Nem is tudom, hogy egyáltalán mit mondanék neki. Ha tényleg enyém az a gyerek, akkor nem titkolhatom örökre. Nem volt még energiám ezzel foglalkozni, de valószínűleg valamilyen szinten része szeretnék lenni az életének. Nem ismételheti meg magát a történelem.

Hajnal 2:00 után érek vissza a hotelbe. Halkan megyek be, mert nem tudom, hogy Nora fent van e még. Nem akarok vele találkozni. Gyorsan összepakolom a holmimat, és leszólok a portára hogy hívjanak nekem egy taxit ami kivisz a reptérre. Nem hagyok üzenetet. Minél hamarabb távol kell kerülnöm tőle.

Szerencsére a gép időben felszáll. Kérek egy pohár whiskyt a személyzettől, és nézem, ahogy az égbolt színei változnak, mialatt hazarepülök. Próbálok aludni, de két órányi küszködés után feladom. Ha nem alszok, akkor teljen hasznosan az idő. Ideje kitalálnom, hogy mit kezdjek ezzel a gyerek dologgal. Egyre szorosabb a hurok a nyakam körül, egyedül képtelen leszek ezt megoldani. Amikor legutóbb nálam járt ez a két aljas nőszemély, nem mondták el, hogy mit akarnak tőlem. Gyanítom, hogy nem elégszenek meg a havi 50.000 dollárral. Ráadásul, ha tényleg én vagyok az apa, akkor a vád, miszerint én zaklattam és szexre kényszerítettem Carolt, még megalapozottabbá válik. Muszáj segítséget kérnem valakitől. Az első ember, aki eszembe jut, hasonló dolgokon ment keresztül. Ő akkor nagyon sokat veszített, én pedig nem akarom minderre emlékeztetni.

Végig futtatom az agyamban a lehetséges barátok listáját, de mindegyikükre találok egy ellenérvet. Frank az egyedüli, aki ellen csupán annyi szól, hogy ismeri Norát. Nem fogom elsietni a döntést, de nem is várhatok vele hónapokig. Egy dolgot viszont eldöntök. Az érzést, amit ez a nő kiváltott bennem, még csírájában el kell folytanom.

Amint landol a gépem, tárcsázom Tony számát. Még indulás előtt írtam neki egy üzenetet, hogy legyen itt, amikor leszáll a gépem. Nem hívtam, mert a faszomnak volt energiája számolgatni, hogy itt meg ott mennyi az idő. Azért hívom most is csak, hogy jelezzem neki hogy már kifelé tartok. Először hazamegyek. Lezuhanyozom, és lefekszem. Elterveztem mit fogok tenni, de nem vagyok egy akkora fasz, hogy ezzel éjjel zaklassam Kevint. Majd holnap.


nŐt? Soha! - BEFEJEZETT!  🔞Donde viven las historias. Descúbrelo ahora