Csak melletted érzem /George Russell ff./✓

ötödik

Hope

31-én késő délután sietve ültem be az autómban, miután Donna elment. Mikor beindítottam a járművet azzal kellett szembesülnöm, hogy az ablaktörlő bizony nem működött. Szitkozódva hívtam magamnak egy taxit, ami George-ék utcája elején rakott ki a kérésemre. Kapucnimat a fejemre húzva kocogva közelítettem meg a házat, ahol, amint odaértem be is csengettem. Nem kellett sokat várnom, az ajtó már nyílt is.

-Jesszus, gyalog jöttél?- rántott be az ajtón George.

-Csak az utca elejétől.- bólogattam, miközben próbáltam nem feltűnően remegni.

-Miért nem kocsival jöttél?- vette le rólam a kabátomat, és csak akkor tűnt fel, hogy mennyire elázott a hajam.

-Mikor indulni akartam, akkor vettem észre, hogy nem működik az ablaktörlő, így esélytelen volt azzal jönnöm.

-Értem. Menj be a fürdőbe, vegyél nyugodtan egy forró fürdőt, addig csinálok neked meleg teát.- ilyen törődő és figyelmes fiút kívánok mindenkinek. Még magamnak is, mivel George már nem az enyém...- És keresek neked egy melegítőt meg pulcsit, ha gondolod.

-Audry ruháit nagyon nem szeretném felvenni.- vallottam be.

-Az én ruháimból adnék.- hajtotta le a fejét, miközben elmosolyodott.

-Rendben, köszönöm.- már éppen indultam volna a fürdő felé, mikor visszafordultam.- De hülye vagyok! Juliette hol van?

-Alszik a szobámban.

-Ja, oké.

George parancsára, valóban vettem egy forró fürdőt és a hajamat is átmostam. Még mindig a zuhany alatt álltam, mikor kopogást hallottam.

-Igen?

-Bevihetem a ruhákat?

-Persze!- hallottam, hogy nyílott az ajtó, majd George lépteit, ahogy lerakta valahova a számomra előkeresett ruháit.

-Öhm, George?

-Hmm?

-Nem bánnád, ha használnám a tüsfürdődet?

-Dehogy, használd csak nyugodtan.- nem tudom, hogy csak beképzeltem-e magamnak, de mintha hallatszott volna, hogy mosolygott volna beszéd közben.- Hagylak is tovább fürdeni.

Miután késznek nyilvánítottam, hosszú keresgélés után rábukkantam a hajszárítóra, amivel megszárítottam a hajamat, majd belebújtam George ruháiba.
Egy vélhetőleg régi melegítő nadrágot kaptam, mivel csak egy kicsit volt nagy rám. És egy bőven nagy pulcsit, amiben tökéletesen elvesztem.

George illata a ruhái és a tusfürdője miatt is körbelengtek, mire akármennyire is nem akartam de elmosolyodtam.

-Felébresztem Liettet, aztán elmegyünk haza.- mondtam hirtelen a konyhába lépve, ahol George sürgölődött.

-Ezt te sem gondoltad komolyan!- nyomta kezembe a bögre meleg teát, amit megígért.- Esik az eső, nem szeretném, hogy megfázz.- olvadok.- És már kicsit késő is van, maradjatok itt az estére.

-Audry nem hiszem, hogy örülni fog neki...- kortyoltam teámba zavartan.

-Nem alszik ma itthon.- vonta meg vállait, mire megkönnyebbülten.

-De zavarni sem szeretnék!

-Nem zavarsz, hisz soha nem zavarntál!- lépett egyet közelebb hozzám.

-Biztos?

-Biztos!- bólogatott bőszen, majd ellépett mellettem, közben pedig megsimította vállamat, amit nem tudtam, hova rakni. A meglepettségtől még a számban lévő folyadékot is úrihölgyesen visszaprüszköltem a bögrébe, mire furcsállva fordult vissza felém.- Csak... csak meleg volt.- nyögtem ki hirtelen az első mondatot, ami eszembe jutott.

George felment az emeletre, így én gondoltban erősen leszidtam magam az előbbi alakításomért.

-Anyaaa!- szaladt le egy Mercedest megszégyenítő gyorsasággal Juliette, majd amint hozzám ért felvettem kezeimbe. Liett után jött George is.

-Szia Kicsim! Jól viselkedtél?

-Persze!- nevetett.

-Egy angyal volt!- állt Liett partjára George.

-Nagyon reméltem.

-És most haza megyünk?- kérdezte Liett, miután letettem a konyhapultra.

-Ami azt illeti, ma este még itt alszol, és én is.

-Alszunk hárman együtt?- lelkesedett be a kislány, mire George-ra kaptam a szemem, és ő is engem pásztázott.

-Kicsim, tudod, hogy apának már más barátnője van.- beszéltem hozzá lágyan.- Nem örülne neki, ha apa velem aludna.

-Nem kell tudnia róla!- ha ezt Donna tanította neki, esküszöm ellene fogom nevelni majd a gyerekét.

-Mi lenne, ha ma este még velem aludnál?- jött közelebb hozzánk George.- Tudod, csak a miénk lenne az egész ágy, és aludhatnál a közepén. Mit szólsz? Anya pedig a szomszéd szobában lesz.

Lietten látszott, hogy nagyon próbál gondolkozni az ajánlaton.

-Oké!- dőlt meg, így majdnem leesett a pultról. Nem tudok mit tenni, látszik, hogy az én lányom... George azonnal utána kapott, mivel neki kimondottan jobb reflexei vannak, mint nekem.

~

Nem tudtam elaludni. George egy pólója volt rajtam, és nem csak annak, hanem az egész szobának George illata volt. Bár kicsit furcsa volt újra az ő házában aludni, és mégfurcsább volt az, hogy nem mellette aludtam. Soha nem volt eddig olyan, hogy, mikor ebben a házban aludtam, akkor azt ne mellette tettem volna...

Nem sokkal később lépteket hallottam meg a szomszéd szobából és az olyan ismerős szipogást...

Instagram: dina_writer
Tiktok: dina__writer