Koncert és egy szak

2. rész

-igen?- kérdezte egyszer rám nézve egyszer a kezére

-hátt.... le vehetnéd a kezed- nem tudom mi ütött belém csak dadogtam össze vissza- úgy olvastam egy cikkbe hogy van barátnőd!- tettem a combomon lévő kezére a kezem majd át tettem a sajátjára

-Hát van de.....- mondta kicsit szomorúan mintha nem bánta volna meg hogy még fogta a combom és ezt kicsit furcsáltam mert hát kapcsolatban van.

-Akkor ne nyúlkáj mert elveszem a napszemüveged- fenyegedtem meg és szedtem le szemüveget a fejéről majd fel vettem

-Kislány add vissza a szemüvegem tudod hogy mindig van rajtam és ezt ez egyik gyenge pontom....- miközbe mondta csak néztem rá a szemüveg alatt hogy mi lehet a másik ez járt a fejembe

-Kiváncsi lennék a másikra- tettem a szemüveget a fejem tetejére és féltem a választól..

-azt majd te kislány deríted ki- kacsintott rám

-Hát arról ne is álmodj- vettem le a szemüveget és vágtam hozzá majd fordultam Milán felé

-Na Milán mesélj valamiről- könyököltem a térdemre- valami szavtosrok amit senki sem tud- mondtam röhögve hogy ne vegye komolyan

-Hát oké..... - vágott bele

**23:59**

Megírtam az újságot vagyis csak összeszettem a gondolataimat, mindent meg tudtam a fiúkról egész jól éreztem magam kopogtak

-Megyek- kiabált ki annak az embernek Milán majd pattant fel a mellettem lévő fotelból. Majd végig néztük Petivel hogy ugrándozva megy az ajtó felé.

-Hát ez...? -kérdeztem petit érdklődve

-Gondolom Petra jött- majd áltunk fel egyszerre és ki akartunk sétálni a nappaliból de be akadtunk az ajtonál mert egyszerre akartunk ki menni - fhuu mán te most csak közelebb akarsz kerülni hozzám vagy mit akarsz?- vágta a fejemhez a nagy egoját- ez nem szégyen kislány minden csaj oda van értem- mondta egosan ismételeten

-köszi de ha rád is akarnék mászni az nem így tenném meg amúgy alapból is ne legyen nagy egod mert el fogsz esni- mondtam majd löktem meg

- héé kislány!!- itt már egymáson feküdtünk a földön mivel magával rántott. Csak néztünk egymásra mintha csak mi léteztünk volna.......kb egy percig bámultuk úgy egymást majd mire észhez kaptam annyit hallottam Milán szájából...

-Hát ti??...- vissza tartva a nevetését

-jaj- áltam fel Petiről miközben a szerelmem..... vagyis hogy khmmm Marics csak feküdt a földön és csak mosolygott rám - semmi olyan csak.....- fogta be a számat Peti a szavával

-Csak Szonja rám vetette magát- mondta mosolyogva majd rám kacsintott

-Mivann!?... Marics Péter ez nem is igazzzz- mondtam geci dühösen hogy hazudott- hogy mondhatsz ilyet - akadtam ki már másodszor- majd felált és szembe ált velem

- Ugyan már kislány tudom hogy szeretnéd- kacsintot majd megpuszilta a homlokom és elhaladt a nappali felé, én csak le fagyva áltam Milánt és a baránőjét bámulva

-Szia én Petra vagyok- jött oda hozzám miközben a kezét feljebb emelte ahogy kezét tudjunk fogni

-Szia Szonja - tetem a kezemet a kezébe és ráztam meg jó keményen

- gondolom Peti baratnője vagy- mondtam miközben nézet hátra arra az emberre aki csak mögöttem ült és bólogatott

-N..nem, nem vagyok az de te gondolom Milán barátnője vagy - mosolyogtam majd fordultam sarkon és mendtem a nappaliba és huppantam le Petitől a kanapé legmeszebreeső helyre és bújtam a telefonom majd arra lettem figyelmes hogy valaki leült mellém de nem izgatott mivel annyi a lényeg hogy ne Marics mellé üljek.. elkezdtem magamba dudolni a Magány vagyányt

- Mit énekelesz kicsiiiii- mondta majd megfogta az állam és maga felé fordította a fejemet

-egy nem vagyok kicsii, kettő pedig nem mindegy neked....- mondtam nem sértően de bántoan

-áucssss- mondta majd csengetésre lettünk figyelmesek- kinyitod- nézet rám boci szemekkel

- Jó de csak azért mert most ahhoz van kedvem fordultam meg durcásan és vettem az irányt a bejárati ajtó felé, méj levegőt vettem majd ki nyitottam....

-szia -nyujtotam a lány felé a kezem- Szonja- mondtam ki a nevemet mielőtt megszólalhatott volna.

-mit keresel te a palim házába te kis.....- nem tudta ki mondani mert jött Marics oda hozzánk

***PETI SZEMSZÖGE**

- Jó de csak azért mert most ahhoz van kedvem -fordult meg durcásan és vette az irányt a bejárati ajtó felé.... ki lehet az? Kérdeztem magamba majd áltam fel a kanapéról

- Ki az kicsi- mendtem oda mosolyogva

-Milyen KICSI NE MOND HOGY TE LECSERÉLTÉL ERRE A KIS KURVÁRA- tiszta idegbe volt a barátnőm -SZOVAL MIATTA SZAKITOTÁL VELEM?? -orditozott tovább

-Te velem és Petivel ne ordibálj és amúgy igen miattam mert tudta hogy én nem vagyok féltékeny a rajongóira amikor csak fotozkodnak úgyhogy kopj le és nyugodj bele hogy nem te kellesz neki- válaszolt vissza helyettem Szonja, majdnem el ájultam olyan jól nézet ki miközben ki osztotta az exemet... Majd becsapta rá az ajtót

- Te örölt vagy!.....! - mosolyogtam majd megpuszitam a homlokát

-Énn.n most K...I megyek ikoszozni a teraszra - látszott rajta hogy zavarba van igy probált ki bújni a kezeim közül...