Koncert és egy szak

19.rész

Szóval elindultunk. A helyszínen derült ki hogy mindenkinek kell egy kísérő. Gondolom sejtitek hogy kivel kellett volna lennem.

-Bocsi de nektek van kísrérőtök?- kérdezte a bizti boy

-Nem nincsen- mondtam egyszerűen

-Lehetnétek egymásé- motyogta nekünk

-Na meg a francokat- válaszoltam felháborodottan, majd megmarkoltam a szoknyámat majd elmentem és leültem egy általam választott padra

Fut, valaki nagyon fut felém, futizik, majd hátra fordultam csak nem egy Marics fut utánam

-oh remélem elesel- mondtam ki full öszintén

-kösz- majd helyet foglalt mellettem, és bele bámult az aurámba

-nem tudom hogy vagy vele de nekem nem tetszik az aurád- kezdtem bele a a monológomba- úgyhogy jó lenne ha kimásznál az enyémből és akkor nem kéne bámulnom a tiédet- mosolyogtam rá hátha megteszi de nem ő csak tovább bámult - hallod esküszöm pofán váglak ha nem mész odébb- néztem rá mérgesen... De meg sem mozdult.... Ezért pofán bascsiztam

-Ááuuu héé- fogta az arcát

-én szóltam

-Figyelj én nem akarok rosszban lenni... Tudom nem vagyok tökéletes, de akkor is szeretnék legalább a barátod lenni. Csak legyél közel hozzám, mert abba már kezdek beleörülni hogy nem érzem a közelséged és amúgy is van barátnőm de téged is akarlak érezni....

- nem is tudtam hogy van barátnőd- motyogtam... Egy kicsit fájt de örültem hogy túl lépett. De akkor isssss   (MÉRT BÜNTET ISTEN)

- nem mondtam senkinek semmit erről- mondta szomorúan

- nem hiszem el hogy legalább Milánnak nem dicsekedtél volna el vele- mosolyogtam rá- tudom milyen vagy- néztem rá

-akkor nem ismersz eléggé- nézett a szemembe - csak az bánt hogy veszni hagytuk ami egy életen át a miénk lehetett volna- Szomoru volt ezt hallani

-tudod hogy én nem hiszek a Happy endekben- néztem le a földre

-De létezik és azt te döntöd el milyen lesz a te történeted vége- majd eltört bennem valami

- sajnálom hogy kerültelek- sírtam el magam

- ugyan fel se tünt- legyintett nevetve és magához ölelt- amúgy nincs baj én is ezt tettem volna a helyedben- el toltam magamtól

- na és hogy van ez a csajos dolog???- kérdeztem letörölve a szemem alatt duzzadó könnycseppeket

-Lilinek hívják...

-örülök hogy találtál valakit- mosolyogtam  rá- figyu akkor lenne egy fontos kérdésem..... Akkor barátok???- néztem rá mosolyogva

- hát persze hogy barátok

- de be kell mutatnod a csajost... Mert ha nem te leszel megverve... De ha egy ribanc akkor ö lesz megtépve- döltem hátra a padon

- oké- fakadt ki belőle egy hangos nevetés- amúgy is ide jön vele megyek be- nézett rám szégyenlősen

-áh oké, öt perc és itt lesz az én párom is- mosolyogtam rá

-na ki az a srác??- kiváncsiskodott

-már jön is...- válaszoltam

Integettem egyet a fiúnak hogy ide jöjjön.

-szia kislány, csá haver- ölelt meg engem