2. rész

1.7K 44 3
                                    

• Vacsorát készítek magamnak, majd bekapcsolom a gépem, és keresek magamnak egy filmet, hogy elüssem az időt, holnap reggelig. •

Ma reggel 8kor keltem ugyanis 9:30kor pszichológia órám lesz, szóval el kell hogy készüljek aki nálam elég sok idő

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Ma reggel 8kor keltem ugyanis 9:30kor pszichológia órám lesz, szóval el kell hogy készüljek aki nálam elég sok idő.

A mai ruhám se néz ki máshogy, bőszárú csípő nadrág, és egy spagetti pántos crop top. Teszek fel egy kis szempillaspirált, és egy átlátszó szájfényt.

Reggelizni szokás szerint most sem fogok, mert nem szeretem, de kávé nélkül lehetetlen hogy kibírjam. A párom már 5kor ment dolgozni szóval megint nem találkoztunk reggel ami, nekem kezd fura lenni mert csak 7re kell be mennie..

Hamar elhessegettem ezeket a gondolatokat és fókuszáltam, vagyis próbáltam. Ránéztem a telefonomra és már most késésbe voltam, de hát ez mindennapos.

9:29kor értem be a terembe amikor már mindenki ott volt, és a tanár úr is ami, aggasztott egy kicsit. Gyorsan helyet foglaltam a középső sorban, le pakoltam a cuccom, és mélyen a tanár úr szemébe néztem..egyből megrázta a fejét, még mielőtt szemkontaktust létesítettünk volna.

-Jó reggelt. A mai órán a "lelki egészségről" fogunk beszélni. Sok minden árulkodik róla. Ahogy ülnek, a testtartás, és sorolhatnám. -mondja. - Miss Hill, magának biztosan gyerekkori traumái voltak. -nyugodtan beszél, de nekem könnyek gyűlnek a szemembe.

-Mr. Anderson kimehetek a mosdóba? -kérdezem már szinte bőgve.

-Menjen Miss Hill. -válaszol nyugodtan.

Egyből kirohantam a mosdóba, elkezdtem vízzel mosni az arcom hogy eltüntessem a sírás nyomait

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Egyből kirohantam a mosdóba, elkezdtem vízzel mosni az arcom hogy eltüntessem a sírás nyomait. Ekkor kopogást hallok a női mosdó ajtaján.

-Donna, engedj be kérlek. Beszéljünk. -kérlel.

-Mit akarsz? -hamar eltűnt a magázódás, fájdalmat éreztem, nagyot.

-Engedj be. Most.

-Gyere. -mondom még mindig a könnyeimet törölgetve.

Belép a férfi, és egyből a keze közé vette az arcom, kényszerített hogy a szemébe nézzek. Azok a gyönyörű íriszek, istenem.

-Ne haragudj Donna. Nem direkt volt, csak ezt állapítottam meg. Igazam van? -kérdezi .

Sosem lesz tiéd a szívem.Where stories live. Discover now