The Perfect Enemy

12. Fejezet

                                                   
                                              Bella

- Az soha nem fog  megtörténni Hunter. Több okból kifolyólag sem.
- Idő mint a tenger, szóval hallgatlak.
- Nincs mit hallanod. Te tönkre tetted a gimis éveimet azzal, hogy állandóan csúfoltál amiatt, hogy kövér vagyok. Most meg el akarnád nekem hitetni, hogy kívánsz... nem, ezt nem veszem be. Most is ugyan olyan kövér vagyok, nem változott semmi. Hunter, történt, ami történt gyerekként, de attól most nem kell kedvesebbnek lenned hozzám. Gondolom csak azért mondasz ilyeneket, hogy kedvesebbnek tűnj.
- Te komolyan azt hiszed, azért mondtam, hogy a szavaidtól feláll a farkam, mert kedvesebb benyomást akartam kelteni mivel régen egy faszfej voltam? Hát ez kész hülyeség.  Hidd el, ha akarnék most is tudnék állandóan ugyan olyan nagy faszfej lenni mint annó.
- Nem az. Neked a modell csajok jönnek be, és ez így van jól. De kérlek lépjünk túl ezen a témán. Nem igazán szeretem felemlegetni a gimit. Lehet az lenne a legmegfelelőbb ha hívnék, egy taxit.
- Szó sem lehet róla. Együtt fogunk enni, utána pedig hazaviszlek.
- Erre semmi szükség, tényleg. Plusz az én Range Roverem még a mélygarázsban áll.
- Majd holnap reggel munka előtt érted fordulok. Most pedig nem szeretném ha tovább ellenkeznél.
Mielőtt megszólalhattam volna, Hunter már telefonált is. Pizzát rendelt.
- Felszaladok, hozok neked valami kényelmes ruhát.
- Jó így, hagyjad.
Hozott nekem egy laza focista edző gatyát és egy bő atlétát.
- Imádsz ellenkezni velem, igaz ? - kérdezte Hunter.
- Életem küldetése. - Mosolyogtam el magam.
Gyorsan átöltöztem a fürdőben, és kisétáltam a nappaliba. Csak ekkor láttam meg, hogy mekkora medence van az udvaron. Mivel Huntert nem találtam sehol, így arra gondoltam addig kiülök a medence széléhez, és ott várom meg.
Mérhetetlen nyugalmat áraszt magából ez a miliő. Végtelen nyugalom érzés fogott el, medencébe lógatva lábamat.
- Á, hát, itt vagy! Már azt hittem elszöktél.
Hátam mögé pillantottam. Ott állt Hunter egy laza rövid nadrágban, és egy sima fekete pólóban.
Ultra szexi volt. Utoljára gyerekként láttam hétköznapi viseletben. Munkában mindig öltönyt visel.
- Megjött a pizza.
- Éljeeeen!
Kihozta a pizzákat a kertbe, amit a nyugágyon ülve fogyasztottunk el.
- Hat ez valami isteni finom volt. Köszönöm.
- Igazán nincs mit. Bízom benne sikerült a pizzával felvidítani.
Mind a ketten csendben figyeltük a gyönyörű naplementét, amely elénk tárult Hunter kertjéből.
- Hát nem gyönyörű? Hihetetlen csodákat tud produkálni a természet. - Hunter felé fordultam, majd egy csodás mosollyal nyugtázta pillantásomat.
- Valóban nagyon gyönyörű a naplemente. Minden alkalommal amikor innen láthatom, hálát adok az istennek, hogy lehetőségem adódott mindezeket megtapasztalni. - mondta, közben pedig állta pillantásomat.
- Wauw. Ki sem nézném belőled, de ez egy szép tőled. - mosolyogtam rá, miközben mélyen figyeltem tekintetét.
- Sok mindent nem néznél ki belőlem. Már mondtam, nem ismerjük egymást igazán.
- Talán, majd egy másik életben, egy másik testben. Na de most már mennem kellene lassan. Igazán nem szeretnélek terhelni, ha gondolod hívok egy taxit.
- Ragaszkodom hozzá, hogy én vigyelek. Más különben aggódnék.
Hangosan felkacagtam. - Valami vicces gomba volt azon a pizzán, hogy félre beszélsz?
- Sosem tudjuk meg. Na hajrá, induljunk mielőtt, még túl kedves leszek hozzád. - viccelődött Hunter is.
Hunter leparkolt a társasházi lakás előtt.
- Még meg sem köszöntem amit tettél értem a mai nap. Hálás vagyok, hogy segítettél. Kedves volt tőled. Köszönöm neked.
- Nincs mit megköszönni. Szívből tettem. Tényleg megijedtem, és aggódtam érted.
- Holnap találkozunk. Jó  éjt Hunter.
- Jó éjt Bella.
Jobb lábbammal már kiléptem az autóból amikor Hunter megfogta a bal kezem.
- Várj Bella! Szeretnék őszintén bocsánatot kérni mindazok miatt amit a gimiben műveltem. Tudom, hogy kitörölni az emlékeket már nem lehet, de kérlek bocsájtsd meg nekem. Bár akkor még nem tudtam sajnos, de most már látom, hogy te mennyire csodálatos ember vagy. Nagyon ritka aki ennyire jószívű és tiszta lelkű. Sajnálom, hogy a gimis élmények meghatározzák mai napig az önbizalmadat, de ezt felejtsd el. Te egy csodás nő vagy. Minden csaj megirigyelhetné a kisugárzásodat. És nem utolsó sorban mélyen elnézést kérek azért ami az irodámban történt. Fogalmam sincs mi ütött belém. Nekem egyszerűen elborult az agyam. Teljesen össze zavarsz.
- Én zavarlak össze Hunter? Ne viccelj már! DE tudod mit? Bocsánat kérés elfogadva, lépjünk túl rajta. Holnap találkozunk Hunter!
Kiszálltam az autójából, és anélkül, hogy hátra pillantottam volna, besétáltam a lakásom lépcsőházába.
Lakásomba érve, lepakoltam a táskámat, bekapcsoltam a TV t, hogy búgjon valami a háttérben, utána egyenesen a fürdőbe mentem, hogy vegyek egy forró fürdőt.
Majdnem egy órával később törölközőbe burkolózva léptem ki a fürdőszobából.
Már majdnem elaludtam hatalmas franciaágyamon, amikor pittyegett a telefonom.
Sms-t kaptam Huntertől. Szívem azonnal hevesebben kezdett verni, ahogy megláttam a nevét a telefonom képernyőjén.