The Perfect Enemy

6. Fejezet

                                  Bella

Hunter irodájából kilépve, át sétáltam az új irodámba, majd magamra hajtottam az ajtót.
Az iroda ajtajának támaszkodva vettem csak észre, hogy egészen ez idáig nem vettem levegőt.
Hevesen vert a szívem, és azt éreztem menten elájulok.
Még csak alig váltottunk pár mondatot Hunterrel, mégis azt éreztem, hogy nem fogom tudni ezt tovább csinálni. Nem bírom elviselni az arrogáns seggfej viselkedését.
Pár perc után viszont sikerült lenyugtatni heves szívverésemet, így aztán eltudtam kezdeni átnézni pár bírósági perrel kapcsolatos leveleket, amelyeket már Hunter asszisztense hozott nemrég.
Pár órával később megcsörrent a központi telefon az íróasztalomon.
- 10 perc múlva találkozunk a recepció előtt a Hallban. - Hunter mély hangját azonnal felismertem.
Mire megszólalhattam volna már le is rakta.
- Baszódj meg Hunter - mondtam ki alig hallhatóan.
8 perccel később már türelmetlenül várt ram Hunter.
- Késtél! - néz rám mogorván.
Rápillantottam bal kezemen lévő Iwatch-ra. Nem késtem.
- Már ne haragudj, de nem késtem. Előbb tanulj meg olvasni, vagy esetleg segítsek leolvasni mennyi az idő ? - felé nyújtottam bal kezem, hogy jól látható legyen az idő rajta.
Erre már nem reagált semmit, de láttam a a testén, hogy mennyire ideges lett. Az izmai megfeszültek, az arca pedig eltorzult.
Hunter elindult a lépcső felé amely a mélygarázsba vezetett.
A garázsba lépve láttam, hogy az én szerelem Range Roverem mellett egy épp ugyan olyan parkol, csak éppen fekete színben. Elmosolyodtam a látványtól.
- Ki a faszom parkolt az én helyemre vajon? - mérgelődött Hunter.
- Már reggel is feldühített, hogy valaki a helyemre állt, de apámnak sikerült valami sokkal jobb infóval elfeledtetni. - hangjából árad a gúny.
- Én parkoltam oda! Mivel nincs felfestve, vagy bármilyen megkülönböztető jelzés  kirakva, hogy az magán parkoló lenne, így azt a helyet láttam a legbiztonságosabbnak az autóm számára.
- Az az én helyem. Ne merészelj oda állni! - Most már füstölt az agya a méregtől. - Várj csak! Az a te autód ? - kérdő pillantást vet rám.
- Igen, miért?
- Semmi extra, csak nem épp egy kifejezetten csajos autó. Nem gondoltam volna, hogy egy Range Rovered  van. Nem ilyen autót képzeltem neked.
- Mégis milyen autót képzeltél el kedves Hunter?
- Ennél biztos sokkal csajosabb autót, talán valami MiniCoopert vagy mit tudom én.
Elmosolyodtam, majd kinyitottam a távirányítóval az autót.
- Milyen humoros Mr. Gunner. Akkor hova megyünk pontosan?- kérdeztem
- Komolyan két külön autóval akarsz menni? Talán félsz mellém beülni? - kérdezte Hunter.
- Nem szívesen utazom veled egy légtérben. Szóval?
- Az enyémmel megyünk együtt! - jelentette ki!
Újabb parancs Huntertől, amivel kapcsolatban nem akartam vitába szállni. Engedtem neki.
A szívem legmélyén nagyon boldog voltam. Valami oknál fogva nagyon imponált, hogy ennyire karakán személyiség.
Beültem mellé, majd lassan kihajtott a mélygarázsból.
Tíz perc autó útra volt az étterem, de nekem egy örökké valóságnak tűnt.
Feszült csendben ültünk egymás mellett egész úton.
Az étteremben helyet foglaltunk Hunter privát asztalánál. Pincér adott egy étlapot mind a kettőnknek, de Hunter ki sem nyitotta.
Ettől baromi feszült lettem. Utálok mások előtt enni. Főleg Hunter előtt.
- Bella te mit szeretnél rendelni?
- Őszintét meg vallva, nem igazán vagyok éhes. Én nem kérek semmit. Plusz evés közben nem igazán lehet átbeszélni a cég dolgait.
- Nyugi én fizetek, ha esetleg ez lenne a baj. Vagy rendeljek neked egy egész malacsültet?- kérdezte undorítóan gúnyos mosollyal.
Ha-ha-ha. - úgy éreztem ez volt az utolsó szúrás a szívembe. Nem bírtam tovább elviselni ezt a majmot. Össze szedtem magam és bele néztem a szemébe.
- Ne haragudj Hunter, de ezt nem tudom tovább csinálni. Túl jó vagyok a szakmámban, hogy egy ilyen seggfej mellett dolgozzak, aki minden pillanatban sértő megjegyzésekkel illet. - már nyúltam a táskám után, hogy indulok, de ekkor megérintette tenyerével a kézfejemet.
- Várj! Ne haragudj a megjegyzésem miatt. Egy kicsit tényleg túl lőttem a célon.
- Még egy ilyen, vagy ehhez hasonló bunkó megjegyzés, és már ott sem vagyok.
Annyira elvarázsolt az érintése, nem is hallottam, hogy mit mondhat. Testem azonnal reagált érintésére. Éreztem, ahogy a szívem hevesebben dobog, az arcom pedig elpirul.
Egy kis mosolyt csalt az arcára.
Ettől en is picit ellazultam. Még mindig egymás szemébe  néztünk. Pár pillanattal később tértem csak észhez, es kaptam el a kezemet az övé alól.
Hihetetlen jól esett az érintése. Valami olyat éreztem mint eddig soha. Valami teljesen új érzést ébresztett fel bennem.
Étteremből vissza érve a Gunner vállalat épületébe, egymás mellett álltunk Hunterrel a liftre várva.
Megérkezett a lift, vártuk, hogy kinyíljon az ajtó, és be tudjunk szállni. Ekkor köszönt egy ismerős hang.
- Üdvözlöm Mr. Gunner. -  Biccentett fejével Hunter felé. - Bella, te vagy az ? Már ezer éve nem találkoztunk.
- Hello, Leo! Micsoda meglepetés. Jó újra látni. - Tényleg meglepetés. Csak a rosszabb fajta. Viszont egyáltalán nem volt jó újra találkozni vele.
- Honnan ismeritek egymást? - kérdezte Hunter bosszús tekintettel.
Mielőtt megszólalhattam volna, Leo már válaszolt is.
- Csoport társak voltunk az egyetemen.
Hal' istennek, hogy csak ennyit mondott.
- Tudja Mr. Gunner, éveken keresztül barátok voltunk Bellával. Amolyan barátság extrákkal. - idétlen mosolyt villantott, mintha ezzel valami hatalmas díjat érdemelne.
Faszfej. Utólag már azt is bánom, hogy szóba álltunk.
Hunter nem reagált semmit Leo mondatára.
- Te is itt dolgozol ? - Kérdezte Leo
- Igen. Ma van az első munkanapom.
- Na az szuper. Munka után elmehetnénk megünnepelni. Vagy csak kicsit felidézni a régi szép emlékeket.
Esküsöm ez még hülyébb lett mint az egyetemen volt.
- Bocsi, de sokáig bent leszek az irodában, így majd talán máskor.
- Ezek szerint, ön is itt dolgozik Leo. Ha így van, akkor viszont nagyon remélem tisztában van a cégünk alap szabályaira. Ha nincs akkor kérem olvassa el a munkaszerződését újra.
Amikor kiszálltunk a liftből, éreztem Hunter feszültségét. Ilyenkor teljesen megváltozik az arca. Csodás égszínkék szemében pedig megszűnik a csillogás.
- Milyen kellemes barátaid vannak Bella!
Szarkasztikus hanglejtésétől hányni tudtam volna.
Inkább nem válaszoltam semmit.
Be siettem az irodámba. Ott végre nyugalomban éreztem magam.
Pár perccel később rá pillantottam a telefonomra mivel egy SMS érkezett, azt hittem, hogy a szüleim üzentek, de nem. Egy idegen szám jelent meg.

  Elég  nagy tapló ez a Leo!
Tényleg lefeküdtél vele?

                                                Tényleg egy tapló!         
                          De nem gondolnám, hogy bármi      közöd van a magán életemhez.

Hogyne lenne!
Az alkalmazottam vagy!

A véleményem továbbra sem változott.
Attól, hogy az alkalmazottad vagyok, még nincs
semmi közöd a magánéletemhez.
De, hogy boldoggá tegyelek , válaszolok.
Igen tényleg!
Tudod a magamfajta lányok, nem igazán
tudnak válogatni a jobbnál jobb adonisz pasik között.
Nekik mi nem kellünk.
Így abból kell választani ami maradt.
Csak, hogy tudd, Leo elég jó az ágyban.

1. Gondolom milyen jó lehet.....
tuti akkora pöcse van mint egy 6 hónapos babának.
Mikropöcs Leo!  :)
2. Mi az, hogy a magadfajta lányok?
3. Oooh, és hidd el ahhoz, hogy boldoggá tudj tenni
teljesen mást kell tenni, minthogy egy
Szimpla kérdésre válaszolsz.
;)

1.Nem nyilatkozom Leo pöcsméretével kapcsolatban
2. Szerintem egyértelmű a válasz.
3.Oooh, hidd el, nem azért vettek fel, hogy boldoggá tegyelek,arra
ott vannak az asszisztensek ahogy hallottam ;)



1.Mostmár Egyértelműen mikro méretű a pöcse.
2.kérlek fejtsd ki!
3.oooh, hidd el, meg is teszik a kedves asszisztensek.

2. Tudod: Menő srác=menő csaj
Csúnya,dagi,nyomi srác =  csúnya,dagi,nyomi csaj
Menő a menővel
Nyomi a nyomival
3.Ha emlékeim nem csalnak a liftben azt mondtad,
hogy tilos a munkahelyi viszony kialakítása.
Vagy ez rád nem vonatkozik?

2.Tiltakozom!

2.Helytadok!

2.Sehol egy : kedves, szép, aranyos, szexi, okos, jelző.
Véleményed szerint minden csúnya srác vagy csaj, nyomi?
3.Rám is vonatkozik, dehát a szabályok azért vannak, hogy megszegjük.

2.Nem minden esetben. Te vagy a szabályt erősítő kivétel.
Csúnya  es undok voltál mégis menő, míg az én esetemben
ez egyértelmű. Csúnya így nyomi.
3.Boldog vagyok, hogy  boldoggá tesznek. ;)

2.1Kikérem magamnak. Mindig is baromi jól néztem ki.
2.2Nem értek egyet a te személyednek a be sorolásával.
Bár az egész elmélet elég érdekes.
3.Hhmmmmm. Szóval elképzelted ahogy a titkárnőm épp kielégít, es te ettől boldog vagy?
Nem is gondoltam volna.

2.2Egy egész gyermekkor  plusz az egyetemi éveim tudják
alátámasztani  személyem besorolását.
3.Szimplán nem ismersz.
U.I: Kérem mostmár hagyjon dolgozni kedves idegen.
A felettesem egy barom.
Ha rájön, hogy itt SMS-em munka helyett, még megpróbál kirúgatni.



Juj, ez fájt.  :)

Amikor végre leraktam a telefont a kezemből, nagy boldogság érzet árasztott el. Vigyorogtam mint egy bolond.