Maffia árnyékában

6. rész

Jungkook szemszögéből

Ahogy rendet tettem mentem is vissza. Hyejinnek meg kell mutatnom, hogy keménynek kell lennie.

-Taehyung. Bejöhetek? -nyitok be hozzá.

-Gyere. -Szipog.

Be is megyek, majd bezárom az ajtót.

-Minden rendben? -kérdezem leülve mellé és magamhoz húzom.

-P..persze. -Motyogja. Teljesen össze van törve.

-Ugye tudod, hogy nem veszem be? Ne nézz hülyének és inkább mond el. -mondja komolyan.

-Szétestem. Most meg a saját alkalmazottaim meg akartak erőszakolni. Sosem volt ilyen gond.

-Ugye tudod, hogy egy maffiát vezetni nem olyan egyszerű? Keménynek kell lenned. Nem gyengülhetsz el. -ölelem magamhoz.

-Tudom, de amikor megismertem az első szerelmemet, Ő volt itt a maffiavezér. Mindenki szerette, hogy kedves voltam velük. Ahj, elvagyok puhulva, össze kell szednem magamat.

-Az biztos nevetem el magam. Ha gondolod szívesen segítek csak add meg rá az engedélyt.

Biccent. -Feküdj le velem újra, kérlek.

-Biztos ezt szeretnéd most? -kérdezem kíváncsian félre söpörve a haját.

-Biztos. -Motyogja. Miért érzem, hogy egyszerre a fájdalom, és egyszerre a valódi vágy beszél belőle.

-Gyere ide. -tárom ki a karomat elfekve az ágyán.

Hozzám is mászik, egyenesen az ölembe foglalva helyet.

-Figyelj fontos vagy. Ezért szeretném ha kiegyensúlyozott lennél. -csókolom meg lassan.

-Alig ismersz. Lehet valójában nem is kedvelnél. -Motyogja, ölembe ringatózva.

-Akkor próbáljuk meg. -fogom le. -Addig nem szexelünk amíg meg nem foglak ismerni. Benne vagy? -mosolygok.

-De miért nem? Tudod mennyire kanos vagyok? Több évig nem volt szexuális kapcsolatom. -Sóhajt. -De jó.

-Mert az igazi Taehyunggal akarok szexelni. Nem azzal akinek megjátszod magad. -mondom komolyan.

-Honnan tudod, hogy megjátszom magamat? -Néz rám értetlenül, és leszáll rólam. -Csak szimplán egy szörnyű ember vagyok.

-Inkább mesélj az igazi Taehyungról.

-Mit mesélhetnék? Azt, hogy a szüleim utáltak? Hogy miután megtudták a munkámat, kitagadtak? Azt hogy az én szerelmem nem mondta el, hogy halálos beteg? Az hogy minden alkalommal amikor valakivel bunkó vagyok, legbelül szétmar a fájdalom? Félek szeretni, és nagyon boldogtalan vagyok. -Mond el mindent egy szuszra.

Hirtelen ölelem magamhoz szorosan.

-Tudom, nagyon fájdalmas szeretni valakit. De ez sajnos az élettel jár. De ha nem békélsz meg a múltaddal képtelen leszel a jelenben élni és a jövőt biztosítani.

Nem szól semmit, csak szorosan ölel. -N..neked is mesélned kell.

-Rendben. Hát a szüleim maffia vezérek. Abban éltem, de engem nem vonzott ezért hagyták, hogy azt csináljak amit akarok. -mesélem el. -Így az óvodába jutottam.

-Akkor azért tudtad ma így irányítani az embereimet. -Mondja, bambi szemeivel fürkészve.

-Igen. De jobb szeretem a nyugodt életet. -vallom be.

-Nem is értem, hogy miért nincs senkid. Tökéletes pasi vagy.

-Sokan azt hiszik, hogy van valakim ezért nem mernek hozzám szólni. -nevetek.

-És van aki tetszik? -Kérdezi.

-Őszintén? -kérdezem kíváncsian.

Bólint egyet.

-Igen. És itt fekszem mellette. -mosolygok.

Erre látom, hogy pír kúszik az arcára, majd lehunyja a szemeit. Aprót csücsörit.

Lassan meg is csókolom egyik kezemmel az arcára simítva míg a másikkal derekára simítva húzom közelebb.

Óvatosan, kimérten mozgatja a száját, és egyik kezével a hajamba túr.

-Mh. -fogok lassan a kezére. -Ne kapkodjunk. -suttogom ajkaira.

-Nem kapkodok. -Pislog rám. Hogy képes ilyen ártatlan arcot vágni?

-Imádom az ártatlanságod. -mosolygok magamhoz ölelve.

-Pedig nem is vagyok az. -Kuncog. -Visszamész kérlek Hyejinhez? Le akarok zuhanyozni, meg még egy kicsit egyedül lenni.

-De ha van valami rögtön szólj. -puszilok a szájára. -Itt aludjak ma?

-Jó lenne, persze, ha csak nem baj? -Kezdi levenni a ruhàit.

-Szeretnék itt aludni veled. -mosolygok felkelve.

-Itt aludhatsz. -Mosolyog, és csupasz fenekét megrázva a fürdőbe megy.

Elkuncogom magam majd Hyejinhez megyek. Vele foglalkozom a nap hátralévő részén majd nap végén lefektetem és Taehyunghoz megyek.

-Tae. Gondolkoztam. -megyek be hozzá.

-Min? -Pillant rám kíváncsian a könyvéből, amit éppen olvas.

-Mi lenne ha átadnád apámnak a maffiát? Ő irányítaná. El sem kéne költöznöd. Csak intézné helyetted a dolgokat és akkor lenne időd a húgodra is.

-Átgondolhatom ezt? -Kérdezi halkan.

-Persze. Csak egy ötlet. -fekszem be mellé.

-Akarsz tévét nézni? Hyejin már alszik? -Teszi le a könyvet az asztalra. -A szekrényben találsz pizsamat.

-Jó így. -bújok mellkasához.

Hajamba simít, magunkra húzva a takarót, majd megnyom egy gombot, amivel elhúzódnak a függönyök az ágyból. -Mindig így szoktam bekuckózni. -Mosolyog és feloltja a kis éjjeli lámpát, vagyis hangulat világítást, ami többszínű.

-Jól hangzik ez. -mosolygok.

Ekkor hirtelen a számra hajol és óvatosan megcsókol.

Lassan csókolom. Nem akarom elsietni vele.

-Ugye tudod, hogy a húgod mennyire szeret?

-Tudom. -Húz hirtelen magára. -Csókolj még kérlek. Olyan jó érzés.

-Lágyan és lassan csókolom. Semmit sem fogok kapkodni.

Aprót sóhajt a számba, és hajamat simogatva csókol tovább.

El is fekszem mellette míg óvatosan ölelem magamhoz.

Jobban magunkra húzza a takarót, majd nem sokkal később el is alszik.

Elmosolyodok majd engem is elnyom az álom. Reggel pedig lágy cirógatásrs kelek amely mellkasomat éri.

-Mh jó reggelt. -mosolyodok el.

-Jó reggelt. -Motyogja, tovább cirógatva. -Még nagyon korán van. -Dönt el hirtelen az ágyon, és az ölembe ül, majd lehajolva megcsókol. Azt hiszem nagyon szeret csókolózni.

Elmosolyodom lágyan csókolva míg combjait cirógatom.

Ekkor megérzem, hogy kicsit ringatózik az ölembe, de a csókot nem hagyja abba.

-Mh Tae. -fogom le a csípőjét. -Még ne.

Erre durcásan leszáll rólam, és a fürdőbe veszi az irányt, amit bezár. Nem sokkal később, apró nyögéseket hallok meg.

Lehajtom a fejem. Nem tehetek róla. Ez nálam nem ilyen egyszerű.