𝔼𝕦𝕗ó𝕣𝕚𝕒. 𝕁𝕚𝕜𝕠𝕠𝕜. 𝔹𝕝 🔞✔️

*1*

Kook . ♥️

- Elengedtem angyalkám, és a pultnál állva néztem a társaságot a vendégeinket..
Eljött a bácsi, aki apánk helyett apánk volt, és az még most is...
A nyomi vagyis már nem így hívom, mert mára igaz barát lett Suga és a bájgúnár akire szerelmem ragasztotta a nevét, egyben a párja Jhope ..
Taehyung ... Róla inkább semmit sem mondok és az ő párja akinek részben angyalkám köszönhetem San .. Suny és a vőlegénye Jin..
Évek óta a barátom, és a szüleim halála után is a támaszom, ja és remélem hamarosan a sógorom... Nam .. Min Jee szerelmem kiköpött mása, de csakis természetben.. És a fiúk Akio, Hiroto és a mi kis fiunk aki már többször szólított minket apának, ezzel boldoggá téve minket!! Jung Hyun
A társaság közepén boldogan kacarászva közben mindenkihez hozzá szólva kedvesen...
Áll ő a szerelmem...

- Park Jimin ! -szólaltam meg egy torok köszörülés után, amire mindenki rám figyelt.. Szemeimben már gyűltek könnyeim, mégis azokon keresztül is láttam, hogy igencsak meg van lepődve a kis ember tömeg.. – Tudod jól, hogy én nem vagyok a szavak embere inkább hagyatkozom mindig a tettekre...

-Tudjuk Jkook ! Azért törted be pár ember orrát... - kiabált be Suga ... Mire mindenki nevetett..

-Így van Yoongi ! Köszönöm az emlékeztetőt! - mondtam mosolyogva, és magamon is meglepődtem, hogy nem voltam rá pipa... – Pár óra múlva lesz annak az évfordulója, hogy San és a két King Kong méretű haverja bekergetett téged a sikátorba... Köszönöm szépen neked San ! Ő az életem ajándéka! -
a fiú meghatódva nézett rám, ami nem is csoda, hiszen ezer könnycsepp áztatta már az arcom... Lassan elkezdtem sétálni életem szerelme felé.. – Első pillanatban ahogy meg láttalak tudtam te vagy a végeztem! Azóta a pillanat óta vagyok szerelmes beléd.. - próbáltam nem szipogva beszélni, de egyre nehezebb volt mert ugyan úgy potyogtak már angyalkám könnyei is... Amikor elé értem térdre ereszkedtem előtte....

– Park Jimin ! Angyalkám kérlek legyél... Örökre velem.. Legyél a férjem...
A csajok sírtak, Hopi, San sőt még Chao bácsi is itatta az egereket..
Azt vártam angyalkám felém nyújtja a kezét és úgy válaszol nekem... De nem!
Nem is ő lenne ha nem azt teszi amit tett hirtelen.. Elém térdelt ő is, arcom két kezébe fogta...

-Jeon Jungkook ! Életem szerelme! Örökre veled leszek... És örökké mint a férjed.. Igen!!!
A gyűrű gyorsan felkerült az ujjunkra, mert kurvára vágytunk már mind a ketten egymás szájára, és egy szenvedélyes csókra.. Közben Min Jee és Nam a három fiút lefoglalta mert tudták, ha mi belekezdünk...

Nem rohantam le őt se ő engem, lágyan csókolóztunk, hiszen előttünk az élet a vőlegényemmel....
Bár fejben tudtam, hogy sok szem figyel minket, mégis kurva nehéz volt elválnom tőle, a száját újra magára hagynom, vagy éppenséggel elengednem karjaimból szerelmemet...
Viszont minden jónak vége szakad egyszer..
Így, ha nehezen is, de én váltam el tőle majd egyből álltam is fel..
Mondjuk azt azért megsúgom, hogy igencsak fokozódott a problémám altájon...

-Esküszöm bonbon az ájulás szélén álltam amikor hirtelen elkezdtél beszélni hozzám.. Annyira szívbe markoló volt.... Még úgy is, hogy tudtam mire az a monológod... Ajj... - angyalkám ficánkolni kezdett mint aki hangyabolyba ült...- Mikor megyünk végre fel!?
Szinte dorombolt a karjaimban.... És igen... Újra kanos az én már nyugodtan mondhatom vőlegényem....

Angyalkám száját biggyesztve állt talpra, és mielőtt még további agájait szóvá tehette volna nővére és az ikrek már szinte lógtak is rajta.. Mindenki még a síró potyogók is jöttek gratulálni, és nem csak nekem amiért megsirattam őket, hanem angyalkámnak is...
Bár az ingem tiszta párás a könnyeimtől, az senkit sem zavart, mosolyogva öleltek meg és gratuláltak nekem.. Persze kakukkomnak is de mindenkit letaglózott a beszédem...
Pedig én tényleg gondolkodás nélkül tiszta szívemből beszéltem!
Csak azt csináltam amit angyalkám tanácsolt, és csakis ő rá figyeltem..