𝔼𝕦𝕗ó𝕣𝕚𝕒. 𝕁𝕚𝕜𝕠𝕠𝕜. 𝔹𝕝 🔞✔️

*10*

A hó szállingózása továbbra sem maradt abba, Jimin arra is gondolt romantikus alkat lévén szerelmével, ez nekik szól csak..

Kook és Jimin már úton volt az étterembe bár külön – külön autóval, mégis mind a ketten nagyon idegesek voltak.
Izgultak milyen látvány fogadja, és a fiuk mivel lepi meg vajon őket. Jimin -nek eszébe jutott az ígéret is, amit lassan egy éve bonbonjának tett, persze azóta párszor meg is szegett. Nincs több sírás! Nincs több könnycsepp!
De ezt ő, hogy a picsába állja meg....

-Kai.... Vakarta meg tarkóját a fiú, hiszen kényes dolog, amit készül kérdezni. – Te sírtál az oltár előtt?

-Persze, hogy sírtam és még Aoi is... Vágta rá nevetve egyből - Az a csúnya anyakönyvvezető meg majd megölt a szemeivel. Emlékezet vissza, élete egyik legszebb pillanatára és legjobb döntésére... – Sírni nem szégyen Jimin, még férfi létedre sem... Az az érzelmek őszinte megnyilvánulása! Szóval nyugi!

-Nem is tudom mi lenne velem nélküled... Ti vagytok az első és eddig egyetlen meleg házaspár a.... családunkban... Jimin komolyan gondolta a család szót, Kai szíve pedig bele is sajdult... – Köszönök mindent!

-Ne köszönd! Vágta rá meghatódva! - Egy család vagyunk! Párás szemmel nézet az anyós ülés felé, és nézte a szintén fátyolos szemeket... És hálát adott ő is, hogy megismerte ezt a két remek embert.

De Min Jee - nek sem volt ám könnyű dolga egy olyan férfi mint Jungkook kedvében járni.
Hiszen az említett csak a fekete és most már a barna szint szereti.
Ezért mivel tudja öccse minden szint szeret, és szabad kezet is kapott.
A lila mellet döntött, úgy díszítette fel az éttermet és asztalokat.
Az utolsó simításokat végeztével már a konyha felé vette az irányt, gondolta beszél pár szót Jacksonnal .. Ahogy haladt, csak akkor vette észre, hogy szinte mindenki megérkezett, és vidáman beszélgetnek...
Jungi Sugán lóg épp és nagyon magyaráz neki valamit, ami igencsak vicces lehet mert aki körülöttük áll boldogan nevet.
A konyha ajtajában megtorpant és úgy nézett vissza az új családjukra..
– Milyen furcsa az élet...!? Egy éve attól féltem magamra maradok a fiúkkal, ha Ren-től elválok.. És, hogy életben van a testvérem!?
Arról még csak álmodni sem mertem. Na és, hogy újra szerelmes leszek...!? Még el sem kezdődött az esküvő, de a lány már most pityereg ..

-Figyelem mindenki! Most írt Aoi tíz perc és Kook-al megérkeznek! Az összeszokott társaság, akiket már úgy hívunk, hogy család, pillanatokon belül a helyére ment.
Akinek nem volt már dolga nyugodtan helyet foglalt. A többiek pedig Jung Hyun -al és az ikrekkel karöltve az ajtóhoz álltak.

-Nam én úgy izgulok!

-Ajj csibe, ne izgulj mindent el próbáltunk egy csomószór.
Kicsi Anna állt a gyermek mellett, aki egyedüli lány ként amolyan bandavezér lett. A három fiú, fegyelmezetten figyelték őt . Na tessék el is kezdődött a klikkesedés...

-Igaza van öcsi, Jk csak akkor jön be, ha tudjuk, hogy nem messze van Jiminshi. Magyarázta Akio, hátha így jobban megérti.

-Éjtem! Bólogatott a cseppség serényen. – De miért külön jönnek be? Választ nem kapott, mert Jin guggolt le melléjük, és mindegyikük kezébe egy – egy kosarat nyomott...

-Suny üzeni, hogy tudjátok mi a dolgotok. Már indult is a párja keresésére, de még visszafordult hozzájuk .. – Amúgy nagyon csinosak vagytok. Újabb esküvőt is vállaltok..!?Nahát ez tőle igencsak nagy dolog , mert igazán fukarkodott, ha bókokról volt szó. Viszont Jin is szerette ezeket a gyerekeket, így velük mindig kivételt tett.
És újabb esküvő? Csak nem kedvet kapott?

-Kook, ha úgy rágod a szád, mire Jimin megcsókolna cserepes lesz! Próbálta terelni barátja figyelmét. Mert az anyós ülésen úgy nézett ki hamarosan rosszul lesz. – Tulajdonképpen miért vagy ennyire ideges? Én nem értem!