Miért vagy egoista? (ft. Marics Peti)

16.rész

*Peti szemszöge*
Reggel korán felkeltem, nem szokásom, de most megéri. Ugyanis el kell mennem egy ékszerészhez, gondoltam csináltatok neked valamit... Valami szépet, szép lányoknak szép ajándék. Még mielőtt elmentem azért rádírtam, tudd, hogy te vagy az első gondolatom. Szerintem ennyire nem voltam még soha szerelmes, de nem bánom. Ki az a bolond aki egy ilyen kincset eldobnak, és én megkaptam, és soha senkinek nem adom semmiért!
Baszki de imádom amikor képet küldesz, emlékeztet arra, hogy mennyire jól nézel ki és mi mindent csinálhatnék veled, de jelenleg csaj fejben. Annyira szeretném már, ha itthon lennél, főleg miután az a fasz elkezdett rád nyomulni. Szét fogom baszni a fejét, ha egy ujjal is hozzád nyúl. Elmondhatatlanul dühös vagyok, hogy nem lehetek ott veled.
Ahhj Életem... Miért kell folyton húznod engem? Te ezt élvezed... Ohh Bbym nagyon is élvezed, hogy húzhatsz engem. Tudod jól, hogy mennyire vágyom rád, de vigyázz mert vissza kapod. Persze azt is tudom, hogy te is vágysz rám, vajon kültél rajtam kívül másnak ilyen képeket? Persze még fotózni... Én meg ne gondoljak arra, hogy rajtad alig van ruha? Persze jó kisfiú leszek és nem gondolok arra, hogy hogy mi mindent csinálnék veled.
Egész nap te jártál a fejemben, és ma még a Brunoék is jönnek át, persze csak stúdióba.
Hogy milyen ékszert csináltatok neked? Jaj Bbym az titok! Meg akarlak vele lepni, nem mondhatom el még.
Mikor haza értem Miloval bementünk stúdió szobába, de a telefonom kint maradt, néha eszembe jutott, eszembe jutottál, hogy vajon hívsz-e, vagy írsz-e. Gyorsan ment odabent az idő, mikor egy kis szünetre kimentem, csak akkor láttam meg, hogy kerestél, azonnal visszahívtalak, féltem, hogy bajod esett. Mikor meghallottam a hangod, tudtam, hogy valami nem oké, persze nem is volt az. Jössz haza, így jobb, magyarázod, hogy mit csinált az a fasz, én pedig dühöngök, hogy mennyire megverem... Hát nem szép. Milyen messze vagy tőlem, mégis védelek, mégis megvertem fejben már ezerszer azt a csávót. Olyan aranyos lehetsz, ahogy magyarázol, gondolom mutogatsz a telefonnak, mintha látnám. Nem szakítalak félbe, mond csak. Mond Bbym, én meg hallgatlak. Kimegyek eléd a reptérre, azt akarom, hogy én legyek az első aki lát, aki magának tudhat.
Most pedig már itt alszol hozzám bújva, tudtam, hogy elalszol. Olyan ártatlan vagy, mégsi rossz. Túl jó vagy hozzám Kicsim... De túlságosan szeretlek ahhoz, hogy elengedjelek.
Vajon mit szólsz majd hozzá, hogy kiraktam storymba ezt a képet?

-Jó reggelt Manóm!-puszilgatsz kora reggel.
-Jó reggelt Babám.
-Miért nem keltettél fel?
-Olyan aranyosan aludtál, nem akartalak megzavarni.
-Olyan butus vagy Életem!-csókolsz meg. Imádom a csókod ízét, olyan édes és lágy, de mégis forró.
-Te meg sexy!-súgom a füledbe kaján vigyorral a számon. Te nem mondasz semmit csak megcsókolsz! Babe ennyire be vagy rám indulva? Mert nagyon úgy nézel ki... egyik kezeddel már a pólóm alatt simogatsz, ez vadít engem.
🔞🔞🔞
Közelebb vonlak magamhoz, érzem hogy a tested izzik a vágytól. Nagyon is akarsz engem, és még én téged mennyire akarlak. Vadul csókolózunk, hagyom hogy te kezd. Tested szorosan az enyémhez nyomod, téped le rólam a pólót, hagyom hogy levedd. A nyakamat kezded csókolni, majd mész lejjebb. Halk nyögéseket válasz ki belőlem, mik egyre erőteljesebbek mikor apró kis kezeid közé veszel. Bbym nem gondoltam volna, hogy te ilyen rossz kislány vagy. Nem mintha most lenne időm gondolkozni, hisz a szapora kézmozdulataidból, hirtelen váltasz. Hagyom, hogy csináld én csak élvezem... Olyan pici a szád Bbym ez ebben a helyzetben különösen beindít engem. Meglepően jól csinálod, ez tetszik. Egyre gyorsabban mozgatod a fejed, ami egyre jobban izgat engem, persze pont mielőtt elmennék hagyod abba. Már én sem bírom ki, hogy ne teperjelek le azonnal. Hirtelen mozdulattal lekapom az eltulajdonított pólóm rólad, majd vadul kezdem csókolni a tested, érzem, hogy lángolsz. Te minden érintésemnél felnyögsz. Egyre lejjebb haladok, majd a hasadról a combodra térek, ez neked tetszik. A hajamat túrod, tudom jól, hogy mire vágysz! Meg is kapod mindjárt Bbym. Lehúzom rólad az apró kis fehérneműt, majd fokozatosan gyorsuló mozdulatokkal kezdelek izgatni. Élvezed a nyelvem munkáját, vajon mit szólnál hozzá, ha az ujjammal is segítenék elérni azt a hatást amire olyan nagyon vársz. Persze te ekkor még hangosabbat nyögsz, élvezettel telik el a tested. Hirtelen az izmait megfeszülnek, majd jön a csúcs. Látod Kicsim, hogy hova tudlak eljuttatni?
Gyors mozdulattal kapom elő az óvszert és helyezem fel, látom rajtad már magától a gondolattól is szinte mindjárt elmész. Te vagy alul! Rossz kislány vagy... Most már te is tudod... Tudod, hogy nem szabad engem húzni, de tudom, hogy ezért még jobban fogod csinálni. Mikor beléd hatol, te hangosan nyögsz, minden csípőmozdulatomnál így teszel. Jó érzés ezt hallani, nem is tudod mennyire. Karjaidat nyakam köre fonod, magadhoz húzol és megcsókolsz. Nem akarsz elengedni, megértelek... Benyögsz a csókunkba, nekem egyre jobban gyorsulnak a csípőmozdulataim. Kapkodod a levegőt, mondjuk elég kevés van most a szobába, tudom, megint el fogsz menni, de már én sem bírom sokáig.
Fáradtan borulok le melléd az ágyra. Hozzám bújsz, mintha csak ott lennél biztonságban a karjaim közt.
-Szeretlek Manóm!-lehetsz csókot a számra.
-Én is szeretlek téged Kicsim!-húzlak még közelebb magamhoz.
-Nagyon féltem ott nélküled...-szólalsz meg végül.
-Tudom Baba... Sajnálom, hogy nem lehettem ott veled!-puszilom meg a homlokod.
-Féltem, hogy bántani akar... És nem tudom megvédeni magam...-tör ki belőled végre.
-De ügyesen megvédted magam Kicsim és nem esett bajod!
-Hát te nem lennél, nem lett volna annyi eszem, hogy haza jöjjek.
-Nyugodj meg Kincsem, minden rendben van! Itt vagyok és nem hagyom senkinek, hogy egy ujjal is hozzád érjen!-nyugtatlak. Te bújsz hozzám, tudom, hogy csak velem érzed magad biztonságban. Ölellek és simogatlak, puszilgatlak.
-Gyere, csinálok kávét...-bököm ki végre.
-De én veled akarok lenni!
-Velem leszek, csak lesz köztünk egy kis kávé. Meg egy kis cigi míg pótlom a nikotint.-nevetek.
-És ha én is cigiznék?-dobod be a kérdést.
-Nem nem... Neked nem szabad!-ekkor már te is nevetsz. Nagy nehezen el is jutunk a kávéig meg cigiig. Belélegzem a füstöt, benntartom.... Hagyom a betelítse a tüdőm és hogy a nikotin bejárja a szervezetem... Majd kifújom. Te nézed ezt a folyamatot, ahogy minden egyes sluknál megcsinálom.
-Miért kezdtél el cigizni?-kérdezel közbe.
-Már nem is tudom... Régen volt. Talán megtetszett az érzés, vagy megnyugtatott. Beleépült már a napomba, nem tudom, hogy hogy miért kezdtem.-felelem zagyván.
-Olyan vicces vagy ilyenkor...
-Ne nevess ki Bbym!-szólok rád úgy, hogy közben én is nevetek.
-Tudod, hogy szeretlek...-bújsz hozzám, én magamhoz vonlak.
-Na és te miért kezdtél táncolni?
-Hát... Ömm... Tudod kiskoromban mindig táncoltam, anyával. Mikor beteg lett egyre ritkábban táncoltam, maximum magamnak, mások előtt szinte soha. Egy időben, apa mindig kérte, hogy táncoljak, de egyre kevésbé volt kedvem. Nagyon sokáig egyáltalán nem táncoltam, mikor anya jól lett, újra elkezdtem, de csak magamban, nem mertem mások elé kiállni.-meséled szomorú hangon.-Egyszer még régebben volt egy srác aki rávett, hogy táncoljak, és borzalmasan megbántam. Én még fiatalnak éreztem magam ahhoz, hogy lefeküdjek vele. Ő egyre erőszakosabb lett, és... Végül meg is kaparintotta azt amit akart. Vagyis engem... Egy szórakozóhely mögött, egy buli közben...
-Jaj Hercegnőm én nagyon sajnálom!-ölellek meg téged... Nem gondoltam volna, hogy ilyeneket kellett megélned.
-Már nem számít.... Jól vagyok!-veszed fel a mosolyod, de tudom, hogy még mindig fáj, nagyon is fáj. Kész csoda, hogy így tudsz hozzám viszonyulni ezek után.
-Nem félsz?
-Féltem... Nagyon sokáig. Vicces, de féltem szerelembe esni, féltem érzelmeket táplálni szinte bárki iránt... Pláne féltem a szextől. Borzalmasan... Szinte menekültem az olyan emberek elől akik úgy viszonyultak hozzám. Aztán történtek dolgok amik kicsit számítanak, de már elmútak, és azok miatt megismertelek téged és tőled egy cseppet sem félek!-csókolsz meg.
-Spaccra gondolsz ugye?-kérdezek rá.
-Igen, de már...
-Tudom, hogy már nem érzel úgy iránta!-szakítalak félbe. Nem mondom, hogy nem zavar, hogy vele voltál, de nem haragszom se rád se rá, hisz a ti kis kapcsolatotok miatt ismertelek meg téged.
-Ugye tudod, hogy mindennél, jobban szeretlek!-fonod karjaid a nyakam köré, lágyan a hajamba túrsz.
-Tudom Bbym... És én is szeretlek!-csókollak meg, miközben magamhoz húzlak.