-Kezdésképpen elárulhatná a nevét is, ha màr beinvitáltam magát az otthonomba.-szúrta oda Jungkook az idegen férfinak aki már nem volt orvosi köpenyben, hanem egyszerű zöld póló, fekete farmerral. Semmi különleges nem volt a férfin, kivéve hogy azok a hatalmas fekete szemei, nem túl biztatóan meredtek a fiúra.
Jungkook lefektette Jimint és rögvest leült a lábához, a kanapé màr nem volt elég nagy hármójuknak így a férfi leült a szemközti egyszemélyes székre.-Akio a nevem. 1937-ben részt vettem a nankingi mészárláson. Na az nagyon durva volt. A japán császári hadsereg egyik katonája voltam. Ott aztán annyi vért ittam...
Jungkook hirtelen közbe szakította a beszédet.
-Elég legyen a történelem órából. Maga most nem azért van itt! Miért lettem olyan mint maga? Ha?-dühödten már már reszketve tette fel azokat a kérdéseket.
Akio felhorkantott.
-Olyan mint én? Úgy érted vámpír. Mondd csak ki nyugodtan.-kuncogott, s beletúrt vörös hajába.
-Nem érdekel.-mondta közönyösen és folytatta is volna ha Jimin nem kezd el ébredezni.
Jungkook azonnal az arcára pillanatott, viszont a figyelmét elterelte egy az arcáról legördülő izzadságcsepp.
-Jimin!-kiáltotta, azonnal mellette termett, észre sem véve milyen nagy sebességgel tette meg az oda vezető rövidke kis utat.
-A mi kis Csipkerózsikánk is visszatért, micsoda meglepetés!-kurjantott fel Akio önfeledten.
YOU ARE READING
A Vampire's Love : Jikook
VampireJungkook egy pillanatra elgondolkodott. -Igen. Vagyis olyan furán érzem magamat, olyan...hogy mondjam...erősebbnek.-végül felemelte a kezét amit Jimin megragadott és tenyerébe zárt.