Olivia: Cruel and In Love

1.fejezet:9.rèsz

Emlèkezni olyan mint fejbe lönni magadat. Halálos itèlet annak aki igazán szenved. Ez törtènik jelenleg velem is, hèt napja hogy megálapitoták, Jason halálra èget abban a tűzben amit a robanás okozot.

Apa azota nagyon haza se jött. Folyton Gothamben járkál hogy kideritse ki volt az aki megtámadot minket akkor. Alfred lábadozik de ő sem az igazi mèg. Az èpitèszek elkeztèk újra èpiteni a bálltermet de nem látom èrtelmèt hiszen sosem fogom hagyni hogy mèg egy ilyen gála legyen mint ami volt.

Az ágyamban feküdtem s a plafont bámultam. Ace az ágyában feküdt a szoba jobb sarkában. Már egy ideje igy feküdhetem mikor eszembe jutot hogy mèg ma nem ettem semmit. Hirtelen valaki kopogot de mivel zárva van a szobám ajtaja már nègy napja igy nem tudot bejönni
- kisasszony ideje ennie valamit. Hozztam magának levest meg egy kis sültoldalast. Mondta Alfred mire csak nem adtam neki választ igy le rakta az ajtó ellè az ètelt, oldalra forditotam a fejemet majd csak nagy nehezen fel ülve mentem az ajtóhoz.

Kinyitva be vittem az ètelt majd újra bezártam az ajtomat. Le raktam az asztalra a tálcát majd csak ettem egy falatot de keserű volt az az egy kanál is. Le raktam majd csak az ablakhoz menve nèztem ki rajta.

Az ablakom pont a bálterem felöli rèszre nèz igy láthatam ahogyan rakják èpitik fel a falakat. Hirtelen mintha kèst szurtak volna bele a szivembe, úgy kezdet fájni. Az utolso dolog amire vágytam az az volt hogy lássam hogyan èpül újá az a terem amiben meghalt Jason.

Le ültem az ágyamra majd csak nèztem ki az ablakon hiszen tudtam hogy nem igaz amit mondtak, arról hogy idővel begyogyulnak a sebbek. Ez sosem fog begyogyulni. Az a tömèrdek fájdalom amit èrzek az egy embert hidegre tenne.

Le feküdtem az ágyamra majd csak a ball oldalamra fordulva gondolkodtam. Fel emeltem a telefonomat de nem tudtam mást tenni csak vissza raktam a helyère. Hirtelen fel ültem majd csak oda mentem az ajtóhoz, kinyitotam majd csak ki mentem a folyosora.

Ahogyan mentem úgy megáltam az egyik ajtó elött. Remegtem akárhányszor elolvastam kinek a szobája van elöttem. Mikor le akartam nyomni a kilincset akkor megfogtam a saját kezemet hogy ne csináljam ezt.

Ahogyan csak tudtam vissza mentem a szobámba majd bezárkoztam azt hallgatva ahogyan Alfred veszekszik apával hogy megint ittasan jött haza. Nègy napja csak ez megy semmi más. Apa az alkoholba temetkezik mig èn probálom tartani magamat. Egyedűl èn tartom a frontot hiszen ezzel vagyok be biztositva hogy túlèljem ezt.

Este mikor nem figyeltek akkor le mentem a lèpcsőn majd csak azt hallotam hogy Dick beszèlget Alfredel
- Dick mester valaha túl fogja tenni magát rajta? Kèrdezte Alfred mire csak kicsit megszoritotam a korlátot hiszen ez kènyes tèma
- ismerem a hugomat Alfred. Erős ès független, sikerűlni fog neki. Mondta Dick majd csak probálta vigasztalni Alfredet hogy minden rendbe fog jönni
- kevès esèlyt láttok erre Dick mester. Nagyon elzárkozot a világelől. Mondta Alfred mire csak megfordulva vissza mentem a szobámba de pont időben mert Dick jött hogy beszèljen velem.

A komodhoz menve ki vette a nyakláncot amit Jason hordot mindig. Csak nèztem a rajta lèvő szimbolumot hiszen ez jelenti a Hinduk világába a hűsèget mindenki fellè. Az ajtohoz menve csak nèztem milyen kopot is.

Eszembe jutot az a nap mikor edzetűnk ès ezzel együtt sokan gunyoltak minket hogy tele vagyunk sèrűlèsekel. Mai napig az van a fejemben hogy mit mondot Jason. Hogy nem szabad másokra halgatni csak azokra akiket szeretűnk.

Nem ment ki a fejemből sehogyan. Ha most azt mondanák nekem hogy semmisè tehetem azt ami napokal ezzelöt törtènt akkor megtennèm. Rèmálmaim vannak hiszen nagyon is. Van hogy nem birok aludni semenyit. Csak ülök a tetön s azon gondolkodom hogy mit tehetem volna máskèp.

Hogy mièrt nekem kellet vègignèznem ahogyan elèg a tűzben. A francba is!! Miatta szenvedek ennyit ahogyan apa is. Nem tudom mibe folytani a bánatomat igy sokszor csak gondolkodom vagy a kèpeket nèzegetem.

Az ajtonak dölve probáltam halk maradni hogy nehogy èszre vegyen, mikor kopogot akkor csak tartotam az ajtot hogy nehogy feltörje a zárat
- Livi beszèlnűnk kell. Mondta Alfred hogy teljesen elzárkoztál a világtól, tudom hogy nagyon fáj ami Jasonnel törtènt de nem tudod megváltoztatni ami törtènt. Mondta Dick majd csak leültem a földre hiszen annyira remegtek a lábbaim hogy nem tudtam mit tenni
- menj el Dick. Mondtam rekedt hangon hiszen nem túl sokat beszèlek mostanában
- nem hagyhatom hogy halálra kinozd magad azèrt ami törtènt. Mondj valamit amivel újra a règgi lennèl, s èn megcsinálom. Mondta mire csak lenèztem a nyakláncra amit mèg èn adtam neki, a fejemet nekidöntötem az ajtonak s csak nèztem a falon lèvő kèpeket
- szeretem öt Dick. Mondtam ki mire csak halotam hogy ö is ül a földön s csak nèzi a semmit
- mièrt szereted öt? Kèrdezte meg mire csak eszembe jutottak az emlèkek s persze ahogyan mindig nevetűnk apro dolgokon is
- mert mellete önmagam lehetem. Ö felnyitot egy olyan pecsètet amit lezártam nagyon règen. Megtanitot, hogyan szeresek dolgokat. Mondtam mire halotam hogy Dick könnyei utnak erednek hiszen sosem beszèltem ha valami bajom volt de ezt tette velem Jason, felnyitot mint egy könyvet
- kèrj tölem akármit Livi de Isten legyen a tanum hogy megteszem. Mondta kicsit rekedten hiszen tudta hogy mennyire is fáj nekem ez az időszak, ahogyan elgondolkodtam mit akarok nem volt kèrdès mit
- Dick? Kèrdeztem mire csak mocorgást halotam hiszen nagyon elkènyelmesedet mig èn beszèltem hozzá
- tessèk? Kèrdezet vissza mire csak egy hang orditani akart hogy megkapja amit akart, de vissza nyeltem mert tudtam hogy erős kell legyek
- hozzd vissza öt......... Mondtam majd csak lehullotak a könnyeim majd a tèrdeimet felhuztam annyira sirnom kellet........

Folytatás jön........