Euphoria |GAARA FANFICTION|

21. fejezet

Utólag is B.Ú.É.K. mindenkinek! 🎉
Eltűntem megint, tudom, de itt vagyok, (majdnem) kipihenten az új évre!🫣
Ez a fejezet egy kicsit hosszabbra sikerült, mint az eddigiek, de remélem azért így is tetszeni fog nektek 🫣
Behoztak két új karaktert, remélem nem gond, de úúúgy kellett már egy kis vérfrissítés ide!
Ja, és ne utáljátok őket! Tök jó fejek 😁🤌🏻
———————

Nap napot követett, mire elérkezett a péntek, Chiho versenyének napja.
Édesanyja már hétfőn odatelefonált az iskolába, hogy lányát kikérhesse arról a napról.

Chiho csuklója viszont egyáltalán nem javult, hiába kenegette meg fáslizgatta.
Barátainak azt hazudta, hogy a szombati edzésen rosszul érkezett esés közben, csak egy szimpla húzódás, semmi komoly.

- Dressedet elraktad? - kérdezte aggódva anyja a bejárati ajtó előtt.
- Nyugi, minden itt van - paskolta meg táskáját a lány.
- Akkor jó. Indulhatunk?
Chiho bólintott.

Kint barátai álltak és vártak rá.
- Hát ti meg? - szaladt oda a lány. - Suli?
- Mivel Gai veletek megy most, elmarad az első óra... szóval idejöttünk, hogy tájékoztassunk, amint kicsengettek az utolsó óráról, robogunk hozzád a vonattal! - mosolygott Kankuro. - Ott a helyünk, első sorban!
- Srácok... - érzékenyült el Chiho.

Amikor a verseny helyszíne előtt kiszálltak a kocsiból, Chiho magyot sóhajtva indult meg anyja és tanára oldalán.
- Nyugi, minden rendben lesz! - nyugtatta Gai. - A menetrend szerint, te délben kapod meg a pályát, hogy gyakorolhass. Addig van még pár óránk. Reggeliztetek már?
- Áh! - nyögte Chiho egy grimasszal az arcán. - Egy falat se menne le most a torkomon.
- Ugyan, gyertek, meghívlak titeket! - invitálta őket az egyik közeli kávézó felé. - Azért pár falatot nem ártana bekapnod a verseny előtt.

Ott Chiho kapott egy csokis croissant (Írói megjegy.:✨quaso✨) , de csak csipegetni tudott belőle.
Közben Gai-sensei tovább mondta a verseny menetét:
- Először a szabott programmal lépsz fel, utána pedig a szabaddal. Mindkettő remek lesz, nem kell izgulnod miatta!
- Hiába nyugtatja, úgyis izgulni fog egészen a végéig - legyintett Naoko. - Mindig ez van. Halálra izgulja magát, aztán BUMM, dobogó.

Fél 12 fele visszaindultak a jégcsarnokhoz, hogy Chiho még a nagy megmérettetés előtt gyakorolhasson egy kicsit.
- Nahát Chiho, te vagy az? - üdvözölte őt egy afro lány az öltözőbe beérve.
- Ó, Sujii, nem is gondoltam bele, hogy ti is itt lesztek! - örült meg a lány, amikor felismerte régi edzőtársát. - Nanami sensei is itt van?
- Itt bizony. Takeru is - bökdöste a lányt oldalba Sujii a szemöldökét vonogatva.
- Haaa? Tényleg? - kapta mellkasához kezét Chiho. - Még mindig keresi az igazi társat maga mellé?
- Mióta elmentél, csak keresi - legyintett unottan a lány. - Egyszerűen hihetetlen, milyen összhangban voltatok! Sosem láttam még a ti perfjeiteknél dinamikusabbat!

Chiho büszkén húzta ki magát.
Sujii és Takeru régi edzőtársai voltak még Tokióban. Egy egyesületbe jártak, alkalomadtán Takeru partnereként lépett a jégre a versenyeken.
- Iszonyat rég láttalak már... - nézett végig Chihón Sujii. - Növeszted a hajadat?
- Ó, igen - simította meg a lány. - A barátomnak jobban tetszik a hosszú, úgyhogy hagyom nőni még egy kicsit.
- VAN BARÁTOD? Aaa! Sokkal felnőttesebb így az arcod! - simította meg az arcát a lány csalódottan. - A kis Chiho kezd felnőni... hosszú haj, pasi...
- Ugyan! Te se panaszkodhatsz!
- Áh, nőttem pár kosarat aztán ennyi... - legyintett Sujii. - Így úgy nézek most ki, mint egy 11 éves nagy mellekkel!
- Ne viccelődj már - nevetett fel Chiho, majd az órára nézett. - Mennem kell gyakorolni! Még találkozunk!
- Ne fenyegess! - integetett mosolyogva a lány.

A jégen az az egy óra olyan gyorsan ment el, mint még soha.
Chiho kissé csalódottam csúszott a kijárat felé.
- Nagyon jó leszel, én mondom! - nyújtotta ki kezét Gai-sensei, hogy segítsen neki kilépni. - Arany lesz!
- Az már biztos! - lelkesedett anyja is. - Képzeld, kivel találkoztam...!
- Nanami-senseijel?
- Honnan tudtad? BOSZORKÁNYSÁG! - lépett egyet hátrébb Naoko.
- Találkoztam Sujiival az öltözőben - forgatta meg szemeit lánya. - Takeru is itt van!
- Nahát, igazán erős lesz akkor ez a mai verseny akkor!
- Ami pár órán belül kezdetét is veszi... - nézett órájára Gai. - Megígértem a gyerekeknek, hogy kimegyek értük az állomásra.
- Kimegyek veled! - mosolygott Naoko, majd lányára nézett. - Te addig...
- Szerintem én megnézem a várost... - gondolkodott el a lány.
- Egyedül?
- Baj?
- Nem, dehogy! Érezd jól magad!