Euphoria |GAARA FANFICTION|

6.

Chiho másnap délután izgatottan szaladt le a lépcsőn.

Sporttáskája oldalát verte, ahogy haladt lefelé a lépcsőn. Befordult a konyhába, felkapta a pultról a zacskót, amiben a nasik voltak és minden köszönés nélkül, felkapta cipőjét és átsietett a szomszédba.

Még a kapu előtt összefutott Shikamaruval és Kibával, akiknek vállán szintén ott volt egy táska, kezükben pedig ők is egy zacskót tartottak.

- Bele fogunk fulladni a sok kajába – mosolygott Kiba, csengetve.

- Az biztos.

- Nálam pia is van – veregette meg táskáját Shikamaru. – Kell a hangulat!

Az ajtó nagy hévvel csapódott ki. Ino vigyorogva tárta nagyobbra az ajtót, beengedve vendégeit.

- Érezzétek otthon magatokat! Tessék, papucs – tett le eléjük párat a puha lábbeliből. – Már csak Tentent várjuk.

A Yamanaka ház hatalmas volt és gyönyörű. A falak világos színekkel voltak kifestve és antik bútorok álltak mindenhol.

- Át tudok öltözni valahol valami kényelmesebbe? – kérdezte Chiho Inot.

Beintett a nappaliba, ahol a többiek már ott ültek, majd tovább követte Inot, fel az emeletre.

- Ez a szobám, itt nyugodtan átöltözhetsz! Ha szeretnél, le is zuhanyozhatsz. Adok egy törcsit! – azzal kinyitotta a szekrényét és hátra dobott egy Winxes törülközőt.

Chiho vigyorogva nézett a lányra.

- Ilyenek nekem is van. Meg barbies ágyneműhuzatom.

- Az nekem is van – vigyorgott vissza a lány. – Majd nekem azt húzom fel.

- Nagyon kedves, köszönöm – nevetett fel Chiho.

A szőke lány magára hagyta barátnőjét, aki elvonult lezuhanyozni, majd belebújt a melegítőnadrágjába és kinyúlt, Mardekáros pólójába.

Még Hikari hozta neki Londonból. Nagy kincs volt neki az a póló és már elnyűtt volt, nagyon szerette.

Zsebre dugott kézzel baktatott le a lépcsőn a nappaliba, ahonnan hangos beszélgetés szűrődött ki.

- Na, mi van? Fellőtték a pizsit? – kérdezte azonnal Kankuro, ahogy meglátta a lányt.

- Nem, csak én máris otthon érzem magamat – mosolygott a lány, leülve közéjük a földre, törökülésbe. – Mi a terv?

- Iszunk! – kiáltotta Tenten, aki időközben megérkezett.

- Kankuro közelébe akkor nem megyek – nevetett Chiho, visszaemlékezve a történetre, amit meséltek.

- Hé! – háborodott fel a srác. – Ez nem volt szép!

A többek jót szórakoztak az előbbi kijelentésen.

Ino, jó házigazdaként, kihozott a konyhából nyolc poharat és kiosztotta őket barátai között.

Először vodkanarancsot ittak.

Az első pohár után, Chiho már kissé instabilnak érezte magát. Nem bírta az alkoholt, és ezt mondta is a többieknek.

Ők persze csak azért is itatták, miközben sósmogyorót majszolgattak.

- Oké – nyelte le a sokadik pohár pálinkát Chiho. – Ennyi elég lesz, vagy én fogok lehányni valakit, nem Kankuro.

- Ez nem volt szép – ingatta a fejét a fiú sértetten.