Euphoria |GAARA FANFICTION|

22. fejezet

Sziasztok!
Egy fejezetben le akartam tudni a versenyt, szóval ez is jóóó hosszúra sikeredett 🫣
Próbálok mostmár tényleg lendületet hozni a sztoriba, több eksönt meg galibát pl!
Fogadjátok szeretettel a 22.fejezetet 💕
———————————

- Nahát! Sziasztok! - integetett Naoko két ismerős arcnak. - Chiho nagyon boldog lesz, hogy ti is el tudtatok jönni!
- Sziasztok! - intett Hikari a társaságnak.
- Hű, mi ez a meggyötört arc, srácok? - nézett értetlenül Genta, majd Kaito felé fordult. - Mi a franc történt?
- Találkoztak Takeruval és Sujiival.
- Ó - értette meg egyből a fiú. - Részvétem!
- Borzalmas mindkettő... - makogta Temari. - Beképzelt kis senkiházik... Chiho hogy tud velük egyáltalán szóba állni?
- Hát... - kezdte Hikari. - Chiho mindenkivel is barátkozna, ha lehetne. Képes minden emberben meglátni a jót. Lehet ők sem ilyenek a felszín alatt.
- Persze... - horkantott fel Genta szájhúzva.
- Te tudsz valamit? - kérdezte kíváncsian barátnője.
- Elég nekem a felszín belőlük... - zárta rövidre.

- Mi ez a gyászszakkör? - lépett oda hozzájuk egy lány karbatett kezekkel. - A barátnőtök éppen egy nagy versenyre készül, ti meg itt depiztek..
- Sakura??? - lepődött meg Ino. - Mi a faszt keresel te itt?
- Bocsánat! - szabadkozott Hinata és Naruto azonnal, amikor odaértek.
- Minek kérsz bocsánatot? - nézett értetlenül a rózsaszín hajú lány. - Én pofátlankodtam ide...
- Minek vagy itt? - nézett rá értetlenül Gaara. - Senki nem hívott, tudtommal.
- Meghívtam magamat, legyen ennyi elég... - legyintett unottan a lány. - Na mi van? Leülünk végre valahova, vagy mi lesz?

Mindenki értetlenül ment Sakura után, hogy leüljenek a lelátóra.
- Ott van Gai-sensei! - integetett a levegőbe Naruto.
- Ne égess már! - szorította le kezeit Ino. - Nem látod, milyen sík ideg amúgy is? Élete első műkorcsolya versenye, amin edzőként részt vesz! Gondolkozz már!
- Ez tényleg nagy dolog az ő életében - értett egyet Shikamaru. - A ti kosármeccseitek, már meg ne haragudjatok... de semmi ehhez képest.
- Ezt miért mondod? - kérdezte értetlenül Sakura.
- Az olimpia a tét, azért...
- Tessék? - lepődött meg, majd felpattant.
- Most meg hová mész? Perceken belül elkezdődhet a verseny! - kiáltott utána Kankuro.
- Vigyázzatok a helyemre!
- Pff... nyilván majd vigyázunk... - puffogta Ino.

- Sajnálom, kisasszony, de oda nem mehet be... - állta útját Sakurának egy őr. - Kérem, menjen vissza a helyére.
- Nem érti? Azonnal beszélnem kell Itami Chihóval! Konohai induló! Legalább hívja ide!
- Sakura, te meg mit keresel itt? - tipegett oda hozzá a lány. - Mindenki arról beszél, hogy valami ribanc itt üvöltözi a nevemet... valahogy gondolhattam volna, hogy te va...
- Ide figyelj, Chiho! - ragadta meg a vállait Sakura. - Nem indulhatsz a versenyen!
- Mit beszélsz? Persze, hogy indulok...
- Nem, nem érted... Miattam fogod bukni az olimpiát! Nem hagyhatom, hogy engem átkozz életed végéig!

Chiho értetlenül nézett a szemben álló lányra.
"Komolyan ezen aggódik? Nem normális..."
- Figyelj, Sakura - kezdte kedvesen a lány. - Semmi baj. A csuklóm már nagyjából rendbejött... Meg mi van, ha idén nem jön össze? Na bumm, majd jövőre újrapróbálom...
- Dehát...
- Nincs baaaj! - vigyorodott el Chiho.
- Fura lány vagy... - grimaszolt Sakura.
- Te sem vagy különb...

Mindketten egy grimasz mosolyra húzták szájukat, majd Sakura visszaindult a többiekhez.
"Ha nincs baj, hát nincs baj..."

A verseny nemsokkal később kezdetét is vette.
Chiho idegesen tipegett, miközben az ő sorára várt.
A szabott programját nem verte nagy dobra, elvégre ott szabvány mozdulatokkal kellett dolgozni. Az egyénire ellenben olyan szinten rástresszelt, hogy azt érezte, ott helyben kidobja a taccsot.
- Hé, minden oké? - ment oda hozzá aggódva előző edzője. - Iszonyat sápadtnak tűnsz...
- Csak félek, hogy elrontom...
- Ugyan, ismerlek már! 100%, hogy jó leszel! Ne parázz! - bíztatta a nő, majd a kijelző felé fordult. - Sujii jön! Szurkoljunk neki!