Vámpírba szeretve. TUA FF.

19.rész

Magam elé meredek.Nem tudok megmozdulni de őszintén szólva nincs is sok kedvem hozzá. Olyan messzire futottam amennyire csak lehet.Valami történik velem és nem tudom, hogy mi.Mi a baj velem? Mi ez az egész? Apa keze lenne ebben is? Mi történik velem?!

Egy faág megreccsent a hátam mögött. Azonnal felkeltem a földről és megfordultam de legnagyobb meglepetésemre senki sem volt ott. Valaki pedig biztosan itt van. Érzem a jelent. Talán a lányok értek volna utol? De az lehetetlen annyi idő még nem tehetett el. Reginald-ék nem hiszem, hogy mostanában érnének haza.És azt hiszem, hogy a "családom" bármelyik tagja lenne az. Jaj nee. Így már csak az egy valami jöhet szóba. Vagy inkább azt mondja, hogy valaki. Úgy néz ki a titokzatos idegen újra vissza jött. De miért? Miért csinálja ezt?Miért jó ez neki?

-Buj elő tudom, hogy itt vagy.-tudattam vele érdes és kimért hangon gyorsan felálltam-Mutasd magad-mondtam és közben körbenéztem hátha megpillantottam de nem láttam semmit. Olyan mintha egyedül lennék de nem vagyok. Én és ő is tudta, hogy nem így van. Így kaptam egy bizonyosságot hogy valós ez az egész és nem csak az elmém szórakozik velem.
-Ne játszadozz velem. Nem éri meg.-az egyik fa árnyékából a másikba át suhant. Vártam egy kicsit és újból megtette.Egyre gyorsabban suhan a fák árnyékában.Körös körülöttem.Lassan szinte egyé vált velük. Próbálok figyelni de egyre gyorsabban és megy össze vissza .
-Fejezd már be. Kurvára idegesítő!-szólaltam meg pár másodperc után. Tovább folytatta.Egyre jobban és jobban. Ha az volt a célja, hogy fel húzzon sikerült de most én jövök.

-Deprimo- céloztam és ki lőttem egy lila fénygolyót ami nagyon sokat sebez de túl gyorsan mozgott így csak egy fát sikerült eltalálnom. most eltűnt az egyik fa árnyékában.Nem mozgott tovább. Körbenéztem, de sehol sem láttam. Fél perc múlva az egyik fa árnyék felől megszólalt.

-Tudod mit szoktak mondani Calliope. Az ember amikor fél nem gondolja át hogy mit cselekszik.-jelentette ki. A hangja rekedt volt és kimért. Kissé félelembe ejtő.

-Most jön az a rész ahol be kéne tojnom tőled?!-jegyeztem meg cinikusan közben a szememet forgattam. Az idegen egy lépést tett felém.-Mi vagy te?-Néztem az arcába mert még mindig nem fette fel.

-Jaj Calliope mindig rossz kérdést teszel fel.-jegyezte meg. Közben magabiztosa közelebb lepett eggyel. A kezeit a zsebeibe tette.

- Ó tényleg. Akkor mondd csak mit kelen fel tenne először? -rivalltam rá cinikusan és flegmán .-Azt hogy miért vagy a nyomomban már napok óta? Vagy talán azt hogy mi vagy te tulajdonképpen?Nem nem meg is van,ki vagy te és mit akarsz tőlem?-kérdeztem már lassan kiakadva.Megint eggyel közelebb lépet hozzám. Én egyel hátráltam.

-Mindent megtudsz ha eljön az ideje.- ki magabiztosan. Még eggyel közelebb lépet

-Örülnék ha ki fejtenéd és nem hülye rébuszokban beszélnél!- kezeztem már ideges lenni.

-Szeretnéd tudni mi-önelégülten elvigyorodott.Még egy lépéssel közelebb lépet hozzám. Én hátráltam egyel.Nem sok választott el tőle.

-Ha még egy lépessel közelebb jössz én esküszöm hogy...-nem tudtam végig mondani mert közbe vágott.

-Hogy... mi lesz? Bántasz ,megölsz?! Ugyan már.- a mosolyaott. Már nem csak önelégülten mosolygott hanem volt benne valami más is. Valami ördögi. Bár nem hinném hogy ő lenne az. Ha ő akkor viszont eléggé kiábrándító .

-Tegyél próbára-Próbáltam nyugodt és magabiztos lenni de nagyon nem voltam az.A hangom olyan rideg volt mint a hó de én legbelül tartottam hogy mi lesz ennek a vég kifejlete mert az hogy semmi jó az is biztos.

- Megbánd-teljesen rideg hangon bökte oda nekem.

-Nem hinnem-én is ugyan így tettem.

-Gyerünk már Calliope! Te ennél sokkal okosabb vagy.

-Nem is ismersz-mondtam hitetlenkedve.

-Én ebben nem lennék olyan biztos!- hibát ki .

-Az istenit ! Nem tudnál egyszer az életbe nem kurva rébuszokban beszélni !-csattantam ki.

-Sajnálattal közlöm hogy nem. Nagyon élveztem a kis társalgásunkat Calliope ,de sajnos nem maradhatok tovàbb.Találkozunk legközelebb.-megfordult és ment volna tovább de utána szóltam.

-Nem mész te sehová amíg el nem mondod amit tudni szeretnék.- most én vettem elő az ördögi mosolyomat.

-Ezt nem te döntöd el.-mondta határozottan és mogorvàn.

-Biztos vagy te abban?!

-Ez esetben. Sensus Caveo-mantrázta az altató bűbájt.

-Ennyit tudsz csak?-kérdezem gőgösen gunyolodva . Abba hagyja a mantrázást . Meglepetnek látszik. Vajon az lephete meg jobban hogy nem fog rajtam a bűbáj vagy az hogy nem futottam el mint egy ilyet kis gyerek a múltkori után.Mindegy is .

-Miért nem fog rajtad ?-kérdezi hitetlenkedve.

-Nem is tudom .-kezdem gunyosan.- Talán azért mert egy kibaszott vadász vagy és nem varázsló?!

Vadász mi?!-mondja kissé cinikusan és meglepetten- lássuk nyernél egy vadász ellen ! -hangjából megvetés és meglepetés tükrözödik.
Ahogy közelít felem hátrálok.

Ő támad először. A keze a melkasom felé lendült. Ki tértem előle. A mozdulatai gyorsak és kifinomultak. A következő a fejem felett ment el. A védekezés miatt. A következőnél nem voltam ilyen szerencsés .A következő a nyakam találta el utána kirúgta a lábamat . A földre rogytam. A kezét a nyakamra szorította és úgy emelt fel. Mélyen a szemembe nézett de nem szólt semmit sem. Alig kapok már levegőt. Próbálok kapàlozni de egyre nehezebben megy és nem sikerül elérnem vele semmit.

-Deprimo-igéztem.Levegő hiánya miatt alig hallható hangon.A kezemet tartom felé és a melkasànàl fogva a fénygömb hátra taszította egy fának törzsénél kötött ki. A földre zuhantam. Kapkodtam a levegőt.Mire észbe kaptam addigra ő is.

-Nem rossz,de többet vártam volna!-jegyezte meg meglepten.
-Obstructo - motyogta az orra alatt.Létezik ilyen varázslat vagy bàrmi egyáltalán?Mindegy is .Valószínűleg úgysem fog hatni, mint ahogy az előbb sem hatot.Calliope koncentrálj.Nem érünk rà most ezen filozgatni.
Válaszul csak meg forgattam a szemem.Most én jövök.
Oda teleportàltam.
Ütni próbáltam volna de csinált egy lökő mozdulatot a kezével és hátra estem úgy három métert. Mi a fene? Hogy tud ilyet csinalni?Szedd össze magas Calliope. Ez nem játék.

-Kinek mi Calliope,nincs igazam?- kerdezte gugyos arckifejezéssel újra nevetett.Mi a....? Hallja a gondolataimat? De hààtt hogyaann?Ez egyre zavarosabb. Most mi a fenét csinálják? Ha így halad ez az egész dolog akkor tényleg nem lesz jó vége.Túl harcol.Túl gyors és ügyes. De én is az vagyok.Nem nyerhet ő.Míg ezen méláztam elém telepotàlt .Egy hátra bognival állon rugtam. Kicsit megtantorodott de ennyi.
Nem vàrtam meg amíg magàhoz tér . Megütöttem az arcàt utána a màsik kezemmel a melkasàt a làbammal meg megrugtam amilyen erősen csak tudtam a làbàt.De valami nincs rendben.Azt hiszem szédülök.Nem érzem a kezeimet normálisan.Nem tudom mozgatni normálisan. Mi a franc történik Velem? Làbam földbe gyökerezett. Próbálom szép lassan mozgatni de nem megy. Mi ez az egész?

-Hippokrax-mormolta maga elé a gyogyíto bübàjt .Olyan gyorsan állt fel hogy köpni nyelni nem tudtam,de még mozdulni se -Depulso- a taszító bűbàjjal akkor lökött rajtam hogy egy fának estem . Mindenem fájt.Próbáltam fel állni de nem ment. Calliope nem adhatod fel gyerünk .Még egy kicsit tarts ki. Probàltam mozogni de a kezeim és a làbaim fel mondtàk végleg a szolgálatot. Motyogott még valami.Nem értettem, hogy mit.A làtàsom és a hallasom is màr kezdte feladni. Minden egyre halvànyabb lett. A szívverésem egyre lasabb .  Nem akarok így meghalni. Egyáltalán nem akarok meghalni. Nem akarok hogy apa győzzön. Nem akarok vámpír lenni. Még nem állok rá készen. Minden szép lassan elsötétült. Megint. Remek.