végre

0 0 0
                                    

...

Ma, a hajnalnak peremén,
Olyan fél hat környékén
Felébredtem egy kicsikét,
Hogy mit csináltam nem mondom el,
Nem biz' én,
Bár, aki nem bolond az sejthetné.

A lényeg viszont csak annyi,
Hogy tök nehéz volt visszaaludni,
Mert csak a mellkasodon,
A szívverésed kezdtem el hallgatni
És csak úgy sikerült visszaszunnyadni.

Igen, újból bedoptam a szunyát
Mikor hallgattam szíved himnuszát,
De valamiért mégis könnyebb lett
Minden mióta itt vagy közelemben.

Minden nap mosolyogva ébredek
S végre nem látok rémeket,
Mert nem kell attól rettegjek,
Hogy sose lesz, ki melegítse lelkemet.
Hisz már itt vagy végre Te nekem!
2024. 01. 03. - B. R. M.

Verseim//III.//Where stories live. Discover now