Hódítsuk Meg Kang Yeosang-ot [JongSang]

Hódítsuk Meg Kang Yeosang-ot 7

Miután már csak ketten maradtak kint Jongho elővette a mályvacukrot.

- De jó, hogy nem felejtetted el! - lelkesedett Yeosang.

- Hogy is felejthettem volna el? - mosolygott rá Jongho, miközben kihegyezett két botot, amire rászurták az édességet.

- Nee, az enyém elolvadt. - mondta egyszercsak Yeosang szomorúan.

- Tessék Sangie-ya - adta át neki a sajátját Jongho.

- De édes vagy. Köszönöm szépen! - adott egy puszit az arcára Yeosang.

- Sz-szívesen Sangie-ya - pirult el a maknae.

~

- A mai program az lesz, hogy elmegyünk a tóhoz sétálni, aztán van itt valami kis cuki étterem, ott megebédezünk, utána pedig még felmegyünk egy kilátóba. - ismerette a tervet Seonghwa, miközben az asztal közepére helyezte a reggelire készítetett pirítóst.

Sokkal vidámabbnak, stresszmentesebbnek, és kedvesebbnek tűnt mint előző este. Bizonyára jó éjszakája volt. De valószínűleg nem ő volt az egyetlen, ugyanis a bérelt faház falai voltak elég vékonyak ahhoz, hogy az egész kóceráj Wooyoung nyögéseitől zengjen.

- Jó tervnek tűnik. Nékem tetszik. - közölte Yunho.

Jongho vetett egy pillantást Yeosang álmos arcára. Még csak most ébredt fel, de így is imádnivaló volt. A kócos hajával, a nagyokat pislogó szemeivel, és a cicás pizsamájával olyan látványt nyújtott, amire Jongho szívesen kelt volna minden reggel. Valójában, minden reggel erre kelt, ezért gyorsan kijavította a saját gondolatait. Olyan látványt nyújtott, hogy Jongho azonnyomban lecsókolta volna, nem is egyszer.

San és Wooyoung etették egymást a reggelivel, Yunho és Mingi elették egymás elől, Hongjoong pedig elkészítette a kenyereket Seonghwa-nak, úgy vajazta, sózta, foghagymázta, ahogy a párja szerette.
Egyedül Jongho és Yeosang ettek úgy, mint a normális emberek. Vagy úgy, mint a szinglik, attól függ kinek melyik kifejezés tetszik jobban.

Reggeli után, mindenki szépen egyesével elment megmosakodni, és átöltözni, majd kettes sorba rendeződve elindultak az első úticéljukhoz.

Úgy néztek ki, mint egy alacsony létszámú általános iskolás osztály, akik kirándulni mentek, annyi különbséggel, hogy az általános iskolások nem taperolják egymás fenekét, vagy adnak a másiknak csókot, a vezetőik pedig nem járnak kézenfogva.

- Na. Ez egy tó. - mondta Seonghwa, mikor megérkeztek.

- Milyen tó? - kérdezte Mingi.

- Egy kicsi tó. De nem nagyon kicsi. Vannak ennél kisebb, de nagyobb tavak is. - magyarázta Hwa.

- Hmm, hmm. - fontolgatták bölcs szavait a gyermekek.

Miután jól szemügyre vették a tavat, és Yunho csinált egy csomó-csomó képet Mingi-ről, folytatták a sétát.

- Mikor érünk oda az étteremhez? - nyafogott Wooyoung. - Éhes vagyoook!

- Még körülbelül fél óra. Ha szeditek a lábatokat. - mondta Seonghwa.

Erre mindenkiből egy egységes szenvedő sóhaj szaladt ki. Az idő kellemesnek mondható volt, kicsit fújt a szél, de a Nap is sütött, és nem túl hideg vagy túl meleg.

- Fáj a lábam. - suttogta Yeosang Jongho-nak.

- Felvegyelek? - ajánlotta fel Jongho.

- Komolyan megtennéd? - nézett rá az idősebb fiú boldogan.

- Persze. - bólintott Jongho, majd felvette Yeosang-ot a hátára.

- De cuki már! - fangörcsölt Mingi. - Yunho, te miért nem veszel fel engem soha? - fordult a párja felé.

- Mert te nem vagy életképtelen, és tudsz járni. - válaszolt Yunho.

- Te életképtelennek nevezted Sangiet? - húzta össze a szemét Jongho, Yunho-ra nézve.

- Nincs veszekedés. - szólt hátra Seonghwa.

~

- De jó, nincs itt senki. - mondta Wooyoung boldogan, mikor megérkeztek az étterembe.

Jongho letette Yeosang-ot, majd mind a nyolcan helyet foglaltak egy tíz férőhelyes asztalnál.

- Rendelhetünk whiskey-t? - kérdezte San.

- Ha a feleségem megengedi akkor igen. - válaszolt Hongjoong.

- Nem támogatom, hogy délután egykor igyatok - kezdett bele Seonghwa. - De egy pohárba még senki sem halt bele.

- Nem tudom mit csináltál vele az éjszaka, csak elképzeléseim vannak, de ez az engedékeny Seonghwa fantasztikus, úgyhogy csináld többször. - nézett Yunho Hongjoong-ra.

- Hidd el, fogom. - biztosította őt a kapitány, mire Seonghwa zavartan elfordította a fejét.

- Na, én még nem láttam anyut elpirulni. - szólalt meg Jongho.

- Én sem. - mondta San.

- Én sem. - csatlakozott Yunho.

- Szerintem senki sem. - tette hozzá Yeosang.

- Iga. - értett egyet Wooyoung.

- Szerintem Hongjoong már látta. - szólt Mingi.

- Sikerült választani? - érkezett meg az asztaluk mellé egy pincérnő.

Mindenki elmondta a kívánságait, majd folytatták a csevegést, mintha mise történt volna.