Elfeledve - A Cyberpunk Story By DemonLyc

6. Fejezet

  Kinyitottam a szemem. Az egész csak egy álom volt, ugye? Csak ráparáztam a bevetésre és egy rossz rémálom volt. De ahogy szétnéztem magam körül és megláttam a vértócsákat, rájöttem hogy ez nem így van. Nagyon fájt a lábam. Megpróbáltam feltápászkodni, de a kezem nem tudtam megmozdítani. Hátranéztem, és megláttam hogy össze van bilincselve egy rúd mögött. Fasza. Lenéztem a lábamra. Elég ramatyul nézett ki. Lépteket hallottam közeledni. Felnéztem. A srác volt az, és egy pisztoly volt a kezében. Nekem annyi. Kész, vége, game over. Odalépett hozzám, és a fejemhez rakta a pisztolyát. - A lány nem nagyon válaszolt, hátha te beszédesebb leszel. Hol van? - Értetlenül néztem rá. - Ki? - A ravaszra tette az ujját. - Ne szórakozz, tudom hogy tudod ki. A fiú akit a hacker elrabolt. - Tényleg nem értettem. Milyen fiú? Mivan? - Ne mondj neki semmit. Pár perc és ott vagyunk. Addig foglald le. - Nem mintha tudnék bármit is mondani. - Figyelj, én tényleg nem tudom miről beszélsz. - Idegesen leguggolt, hogy velem egy szinten legyen. - Nem kérdezem meg még egyszer. Hol. Van. A. Kibaszott. Fiú? - NEM TUDOM BAZDMEG. - Szinte végszóra kicsapódott az ajtó és beléptek Tylerék. A srác hátrafordult, és pisztolyt fogott feléjük. - Na még jobb, ti már biztos tudtok válaszolni. Vincent szeme pár másodpercig zölden villogott, és a srác az arcához kapott. - Tyler odafutott hozzám és leszedte a bilincseket. - Szabadítsd ki a Fantomot. Aztán.. Ohh faszom... - Megpróbáltam felállni, de a lábamba az összes ponton belehasított a fájdalom. - Oké, maradj itt, és próbálj túlélni. - Bólintottam, és a kezembe nyomott egy pisztolyt. Visszafordult, és épp időben, mert a szőke pont akkor támadt rá. Ellentámadásként elkapta a karját és a hasába térdelt. A fiú összegörnyedt. Vincent mögé sétált, és egy pisztolyt fogott a tarkójához. - Nem szép dolog hátulról támadni. - Meghúzta a ravaszt. A srác holtan esett össze, de ismét kék vér folyt a fejéből a normális vörös helyett. - Mi a... - Vincent leguggolt a testhez, és megnézte a seb helyét. -Baszki...Ez egy android. Volt. - Körülnézett az épületben. - Vagyis... voltak. Tehát még mindig életben van. - Vincent felállt, és körülnézett. A szeme ismét zölden villogott. - Tudom hogy ott vagy valahol. Gyere elő, és nem nyírunk ki nagyon. - 

  A srác előtűnt a sötétből. Vincent lassan felé fordult. - Na, végre hajlandó vagy szemtől szembe harcolni, vagy még küldesz pár androidot? - Tyler időközben óvatosan a Fantomhoz sétált, és kiszabadította őt is. A lány megmozgatta a csuklóját és elővett egy, a combjánál rejtegetett pisztolyt. Rászegezte az árnyékok között álló srácra. A srác elmosolyodott. - Én nem sietném el ennyire a dolgokat. - A Fantom gondolkodás nélkül meghúzta a ravaszt. A golyó a falba csapódott és a srác pillanatok alatt mögötte termett kibiztosított pisztollyal, és a háta mögött összefogott csuklókkal. - Ez katonai cucc...- suttogta döbbenten a lány. Vincent a fegyveréjért nyúlt de mielőtt bármit csinálhatott volna a srác megszólalt. - Ha megmozdulsz lelövöm a lányt. - Vincent eldobta a pisztolyát. - Mit akarsz tőlünk? - A srác elmosolyodott. - Ezt már szeretem. Abiko Chikara fiát. - Vincent komoran ránézett. - Az nem lehetséges. - A srác szorosabbra vette a fogását a ravaszon. - Így se? - Vincent szeme elkerekedett. - Nem... Hidd el, ha tudnám most odaadnám de megszökött. - A srác elnevette magát. - Elszökött. Most komolyan? - Vincent megvonta a vállát. - Azt hittük hülyébb és nem figyeltünk eléggé - A srác döbbenten és lenézően méregette. - Elraboltad a kontinens leggazdagabb cégvezetőének a fiát. És nem, nem a testőrei csináltak ki, hanem KIBASZOTTUL ELSZÖKÖTT? - Vincent beletúrt a hajába. - Tényleg nem számítottunk rá hogy ilyen okos lesz. - A srác sóhajtott. - Na jó. Akkor átugorjuk a fiút. El akarok húzni a városból. Fél millió és elengedem a lányt. - Vincent elkerekedett szemmel nézett rá. - Fél milla? Hogy lenne ennyi pénzem? - A srác megvonta a vállát. - Engem nem érdekel, de ennyit kértem volna a fiúért Chikarától. Vagy felköhögöd a pénzt és tiéd a lány meg a táskád, vagy elég csúnya vérfürdő lesz itt. Vincent sóhajtott. - Oké, oké megkapod a félmilliót. - A srác elmosolyodott. - De kápéban. - Vincent az orrnyergét kezdte masszírozni. - Oké, oké kápéban, de az kint van a kocsiban. Kimegyek érte, de addig rakd le a fegyvert. - Vincent elindult és a srác kérdőn nézett rá. - Csak úgy ennyi pénz van a kocsidban? - Vincent visszafordult. - Éppen tárgyalni mentem volna, csak valaki belerondított. - A srác lerakta a fegyverét és elengedte a Fantomot aki ismét elgémberedett csuklóját ismét megmozgatva messzebb állt tőle. Tyler még mindig távolabbról figyelte a történéseket, bár fegyvere nem volt. Vagyis csak tradicionális értelemben, ugyanis a hátán egy katana csillogott. Vincent visszatért egy aktatáskával amit lerakott a srác elé. - És honnan tudom hogy nem üres? - Vincent a szemét forgatta. - A legértékesebb bérgyilkosom életéről van szó, nem szórakoznék vele. A srác megvonta a vállát, és kinyitotta az aktatáskát.

  Hangos robbanás rázta meg a kicsiny előteret. A srác holtan esett hátra. Az arcából nem maradt semmi. Ám ezúttal vörös vér szivárgott feje kráteréből. Vincent nevetve arrébb rúgta az üres, szétroncsolódott aktatáskát, majd a hátára fordította a holttestet és egy késsel a felsője hátuljába, majd később a hátába vágott. - Soha ne nyiss ki egy aktatáskát egy hackertől, ha előbb épp fenyegetted. - Suttogta mosolyogva. Elkezdte kivágni a srác hátából a katonai implantot, ami a gerincén futott végig az egész torzóján. Amikor eljutott egy pontig intett Tylernek aki a tenyerébe szerelt finomabb eszközökkel a kábeleket is elkezdte kimetszeni. közben Vincent előkészített egy zacskót, amibe az implantot helyezték miután készen voltak. Vincent felkapta a táskát amiért eredetileg jöttem. Tyler felsegített a földről, majd kitámogatott egészen a kocsiig. így négyen, a Fantommal együtt indultunk el visszafele. Vincent kocsija nem olyan volt mint Danteé. Nem volt kormány, magától ment és egy mesterséges intelligencia letisztult arca beszélt GPS helyett. Pár perc után Vincent törte meg a csendet. - Van egy jó meg egy rossz hírem. - Kérdően tekintettem rá. - A rossz az hogy szilánkosra tört a lábad, és ha csak nem történik isteni csoda, nincs rá esély hogy újra járni tudj velük. - Már éppen kiakadtam, amikor folytatta. - Viszont, Abból a pénzből amit ezért az implantért kapok, megtörténhet az isteni -pontosabban emberi- csoda. - Kérdőn néztem hol rá, hol Tylerre. - Lábimplantokat akar neked szerezni. - Ooooooh. Nem igazán kecsegtet a mesterséges lábak gondolata, de ha más választás nincs. - Amúgy.. Mikre kellettek neked azok az újságok? - Vincent elmosolyodott. - Ohh, azok? Az új tapétámnak. Viccet félretéve, tényleg jó önéletrajz lenne. Vagy inkább önhalálrajz? - Nevetett fel. - Igazából csak relikviák. Emlékeztető, hogy jobb vagyok annál a kurva Abiko Chikaránál, meg a kurva fiánál, aki... Elszökött.