-Figyelj megértem hogy sokkoltak ezek a dolgok, de már 500 éve nem voltam az emberek világába. Mi lenne, ha buliznánk egy kicsit? -kérdezte a fekete hajú.
-Hát nem hinném, hogy ez...
-Jaj nem már. Apuci azt monda, hogy hatra legyél otthon?-gügyögött a magasabb és elnevette magát. Felixet akkor csapta fejbe a felismerés.
-Apa. Istenem haz kell érnem!-pánikolt be a szőke és megpróbált lábra állni, de azonnal össze is esett a fájdalomtól, mire a magasabb ránézett.
-Lehetett volna annyi eszed, hogy nem olyan helyen vágod meg magad ahol elvérzel.-mondta unottan a démon.
-Nemh én voltamh.-lihegte a kisebb összekuporodva a földön, mire a nagyobb felvont szemöldökkel nézett rá.
-Ahj! Csak azért segítek, mert ha meghalsz itt ragadok ebben a világban.-sóhajtotta a fekete hajú és legugolt a szőke mellé és hátára fordította őt.
-Fájno fog szólok.-mondta semleges hangon és félig feltürte a kisebb pólóját, hogy az oldalán lévő sebre tudja rakni kezét. Felix egy iszonyatoosan fájdalmas és égető érzést érzett ott ahol a másik hozzáért.
-A!-üvölött fel, de azonnal szájára rakta kezét és beleharapott csuklójába. Szemei megteltek könnyel és teste megfeszült.
-Kész is vagyunk.-állt fel a fekete hajú és a szőkére nézett, aki kezét oldalához szorította.
-Szólhattál volna, hogy ennyire fog fájni.-lihegte és felült. Azonnal meglepődött, mert se a sebet se a fájdalmat nem érezte.
-Ezt h-hogy?-káprázott szeme a szőkének.
-Egy démoni lénynek ez meg sem kottyan, de az előző témához visszatérve. Megyünk ma valhova?-kérdezte ismét a démon. Felix megtörölte szemeit és nagylevegőt vett. Megnézte telefonját és látta, hogy már 1 órája otthon kéne lennie. Táskáját felvéve indult meg a kapu irányába.
-Most meg hova mész?-követte a másik könyvel a kezében.
-Haza.-válaszolt a szőke nem foglalkozva a lábaival amik szintén tele voltak sebekkel. A magasabb csendben követte, de látta a fiún, hogy valami nem stimmel vele. A szőke végül megállt egy háznál és kinyitotta az ajtót.
-Sz-szia apa.-hajolt meg egy idősebb férfi elött.
-Hol voltál?-kérdezte ridegen az apja egy boros üveggel a kezében.
-A suli könyvtárában.-mondta a szőke de hangja megremegett. A démon láthatatlanként nézte a jelenetet.
-Gyere ide.-mondta a férfi a szőkének aki tette amit mondott.
-Ma megtudtam, hogy hiányoztál 3 óráról. Miért?
-É-én csak..-a fiú nem tudta befejezni mert apja keze csattant arcán. Felix elvesztette egyensúlyát és a földre esett. Apja felállt és hajánál fogva felemelte a fejét.
-Hányszor mondjam el, hogy nálad undorítobb ember nem létezik? Legalább azzal kímélj meg minket, hogy nem kell veled foglalkoznunk. Csak egy bábu vagy az életünkben. Drága Felix fogd fel, hogy te nem vagy normális, te más vagy és a más emberek idő elött meghalnak. Hamarosan halott leszel, ha így folytatod az életed, szóval gyerünk. És ha mégegyszer ilyet csinálsz kivágoma nyelved. Megértetted?
-Hm.
-Mi az hogy "Hm"?!-háborodott fel a férfi és a szőke fejének vágta a boros üveget. Az azonnal eltört és Felix feje is vérezni kezdett. A szőke nem mondott semmit, csak felállt és elindult a szobájába.
-Mit gondolsz hová mész?-ment utána az apja és lerántotta a szőkét a lépcsőről aki ismét elesett.
-Fel a szobámba azon gondolkodni, hogy haljak meg idő elött.-válaszolta semleges hangon de szemeiből könnyei utat törtek. Apja horkantott egyett és ismét felpofozta. Megfogta a szőke haját és felhúzta a földről.
-Ha aznap nem tettél volna semmit akkor most nem tartanánk itt. Minden a te hibád.-morogta az apja és gyomron ütötte a fiút aki azonnal odakapta kezét. A férfi elengette haját és visszament a konyhába.
-Ne merj kijönni a szobádból holnapig.-ordította a férfi a konyhából és hallatszódott, hogy beleüt valamibe ami eltörik. A démon kissé sokkosan nézte végig a jelenetet, de nem szólhatott bele, még nem. Felix felment a szobájába és bezárta kulcsra az ajtót.
-Tényleg szar életed van.-ült le a démon az ágyra és elfeküdt rajta. A szőke a fején lévő vérző sebbre tett egy zsebit amit odaszorított.
-Tényleg tudod teljesíteni a kívánságaim?-kérdezte halkan.
-Persze, csak egyet nem. Ha meg akarsz halni akkor ne hozzám fordulj, én nem ölhetlek meg.-mondta a démon.
-Akkor haszontalan vagy.-mondt a szőke és felállt, de egy pillanatra megszédült és visszaesett az ágyra. A szőke pont a démonre esett rá.
-Sajnálom.-ült fel, de a feketehajú megfogta csuklóját.
-Megtudom azokat ölni akiket szeretnél holtan látni.-mondta nyugodtan.
-Hm. Meleg a kezed és az egész tested. Nincs meleged?-terelte gyorsan a témát a kisebb, mire elmosolyodott az idősebb.
-Nálam ez a normális, de nálad nem normális, hogy ennyire hideg a kezed.-mondta és elengedte a kisebb hideg kezét.
-Ez van.-sóhajtotta és ismét felállt, de most sikeresen.
-Hova mész?
-Fürdeni.-válaszolt a szőke és elindult egy adag tiszta ruhával a kezében a szobájából nyúló fürdőbe. Amint beért lábai feladták a szolgálatot és összeesett. Hátradölt az ajtónak és fejét kezébe temette. Eddig bírta, mint ahogy mindig. Könnyei utat törtek maguknak. Felixnek fájt mindene mégid beleült a forró vízba ami teljesen szétmarta sebeit. Még mindig sírt, de mi mást tehetett volna? Megakart halni, de addig nem tehette még a démon vele van. Megbánta, hogy hozzányult ahoz a könyvhöz.
-Bárcsak meghaltam volna ma.-suttogta miközben nyakik merült a vízben.
-Azért annyira ne kívánd a halált.-halott meg egy már ismerős hangot háta mögül.
Hali!
Köszönöm, hogy már ennyien olvassátok a könyvet. Remélem mindenkinek tetszett ez a rész is. Nincs átolvasva.
