Éjszakai keringő ✅

Hat

5 nap szalagavatóig - Vasárnap

Fejhalgatóval a fél fülemen kelek fel, ruhába, és az ajtóm azóta is nyitva áll mióta tegnap haza jöttem a fej kiszellőztető túrámról.
A fejem fájdalmasan hasogat.
- Nagyszerű. - morgom miközben felülök.
Kinézve az ajtón, látom, hogy valaki már nagyban ténykedik a konyhán, így kikelve az ágyból egyből arra veszem az irányt.
  A konyhába érve köszönt anya és Kristóf.
- Jó reggelt. - érdeklődve várják a magyarázatot arra, hogy miért vagyok ruhába.
- Jobbat. - vetem le magam a székre.
A bátyám bizonyul bátrabbnak, hogy megkérdezze:
- Mi a helyzet, Hugi?
Ránézek.
- Szarul aludtam.
Látszólag nem elégszik meg ennyivel.
- Ennyire?
- Ennyire...

Ebédre megjelenik Lilla és miközben beszélgetünk, anya főzi az ebédet, én pedig szorgosan segítek neki, valamivel jobb kedvem lesz. Bár ezen, meglátasom szerint csak egy bizonyos barna hajú lány tud csak változtatni, aki a városi túrám óta, folyamatosan ott motoszkál a fejembe. Az őrületbe kergetsz Virágszál.

- És kivel is táncolsz, Bogi? - kérdez rá Lilla kedvesen.
Ránézek.
- Az egyik lánnyal az osztályomból. Nem tudott magának találni párt. - magyarázom.
  Elmosolyodik.
- Csak nem azzal a Virággal?
  Elvörösödöm.
Leginkább mindig is ezt szerettem Lillában. Maximálisan oda figyel a másikra, érdekli a másik, rákérdez a dolgokra és olyan memóriával rendelkezik, hogyha 2 évvel ezelőtt megemlítettél neki valamit, akkor ő arra is rákérdez.
  Lányos zavaromba, az asztal alatt elkezdem piszkálni a körmöm.
- De. Vele. - sütöm le a szemem. - De mi csak táncolunk! Ha bármit is mondott Kristóf, az hazugság!
- Drágám eddig ezt miért nem mondtad? - néz rá a jegyese Kristófra.
- Amúgy is láttad volna amikor táncolnak. - csókolja meg a homlokát, és ha nem lenne ennyire meghitt ez a jelenet, élete végéig cukkolnám vele a bátyámat.
  Igazából sose tudtam szekálni a párjaival. Kristóf sose volt az az ember aki meggondolatlanul választ párt. Ő nem egy éjszakára, egy hétre vagy egy hónapra választott. Ő minden kapcsolatát komolyan vette és minden egyes lánnyal akit bemutatott nekünk, úgy bánt akár egy kiránynővel. Megbecsülte a lányokat, bár volt aki ezt kihasználta.

Mikor végre elkészült minden kaja, kezdetét veszi a szokásos vasárnapi ebéd, ami az egyik legjobb program a hetembe.
- Köszönöm, de nem kérek. - utasítja vissza Lilla a bort, amit anya minden vasárnapra beszerez és mindig figyel, hogy passzoljon az ételhez.
- Majd én megiszom a részét. - öntök a poharamba és leginkább arra fogom ezt a 2x annyi alkohol mennyiséget, mert szerelmi bánatban szenvedek.
3 pohár bor után már nem is igazán figyelek a többiek beszélgetésére, az alkohol megtette a hatását és leginkább Virágra gondolok aki remélhetőleg nem a családja körében vedel.
Esetleg máshol...
Rá is írhatnék. Csak hogy tudjam mi van vele.
Kit akarok áltatni, reggel óta csak az érdekel mi van vele.
Emlékeim szerint valami olyat mondott, hogy átmegy hozzá a titokzatos barátnője és sorozatoznak.
De akkor biztos jól van.
Nem tudok letenni rólad, Virágszál...
  Előveszem a zsebemből a telefonom, és a sok éretsítést, meg frissítést figyelmen kívül hagyva, rányomok a Messengerre.
Egyáltalán mit írjak neki?
Szia, partner csak arról érdeklődöm, hogy Mizu veled?
Szia, partner, csak annyit akartam kérdezni, hogy lesz e holnap próba?
Szia, partner, már elkezdtétek a sorozatot a titokzatos barátnőddel?
Szia, partner, milyen a sorozat?
Szia, partner, már nagyon jól megy a tánc. Alig várom, hogy megmutassam!
Szia, partner, hiányzol.
Szia, Virágszál. Hiányzol és kibaszottul szeretlek.
Öhm. Szerintem hagyjuk.

Már bőven délután van amikor a szokásos társasozás közben újra belém nyilal a szívfájdalom. A déli gondolatmenetem már röhejesnek tűnik és leginkább azt az elvet tartom fenn, hogy minnél távolabb, annál jobb. Csak az a fránya elmém!
- Ez bizony egy 6-os, Hugi mehetsz a böribe!
A testvéremre pillantok.
- Már megint? Hát ezt nem hiszem el! - tettetek felháborodást.
Lilla csak mosolyog anyám pedig izgatottan várja a kockát.
Anyám mindig is komolyan vette a családi társast.
- Drágám segítenél? Nálatok olyan könnyen beleolvadok a kanapéba, alig tudok felálni. - nevet Lilla miközben Kristóf lovagiasan ott terem mellette.
Egyszer csak zizzen a telefonom és mind a négyen egyszerre kapjuk oda a fejünket.
- Bocsi, az enyém. - pillantok rá, majd raknám is vissza az asztalra, ha nem ragadja meg egy értesítést a szememet.
Villámgyorsan oldom fel a képernyőt és belépve a Messengerre ellenőrzöm az üzenet valódiságát.