Nyolc

4 1 0
                                    

3 nap szalagavatóig - Kedd

Egy kimerítő első órában való próba után a térdemre támaszkodva, lihegve mosolygok Virágra. 
- Ma igazán impulzív vagy, partner. - dicsérem meg. - Esetleg van valami oka?
 Rám mosolyog. 
- Semmi. - gondolkodik el. - Néha csak jókedvem van. 
- Tetszik nekem ez a meglátás. 
  Ma a próbán egyébként mindenki olyan üde és életvidám. Természetesen az állandó stresszint megmarad, de biztos vagyok benne hogy van valami a levegőben amitől ilyen boldog a hangulat. Ez rám is kihat és a Virággal táncolva is majdnem minden lépést jól csináltam. Ez egy jó nap lesz.

  Próba után visszamegyünk a termünkbe és amíg Fruzsival és Vandával beszélgetek, leginkább a szalagavató ruháinkról, a hajukról, hogy hogyan akarják megcsinálni és sminkeiket, Virág hirtelen kiesik a padjából és szélsebesen kimegy a folyosóra. 
- ...igen és tökre tetszik, hogy csak a színnek kell passzolnia, de a fazunuk más... - magyarázza Vanda és próbálok figyelni, de elvonja az hogy folyamatosan az ajtóra nézek.
Félbeszakítom Vandát.
- Figyu lányok, máris itt vagyok... csak... hirtelen nagyon megéheztem és... - hátrálok az ajtóhoz és nyilván látták ők is Virág kirohanását így totál átlátnak rajtam. 
  Fruzsi a két hüvelykujját feltartva és egy "hajrá csajszi" biztatással lelkesít, Vanda meg hát... asszem mosolyog, de nem vagyok benne biztos. 

 A folyosón kémlelem az emberek hátha valahol a tömegben van Virág és erről a vasárnapi esti buli jut eszembe ami akaratlanul megmosolyogtat. 
Akkor is ilyen fürgén kerestem ezt a lányt...
 Legjobb ötletemben inkább beállok a büfésorba ami tökéletes hely arra hogy megbámuljam az emberek.
Vajon hova rohanhatott ennyire?
 A sor egész gyorsan fogyatkozik és miközben az embereket figyelem, megpillantom Csengét aki vagy 10 emberrel áll mögöttem a büfésorban, így amikor rám pillant intek neki, hogy álljon be mellém.
  Mosolyogva kiáll a sorból és hozzám sétál. 
- Köszi, Bogi ha még meg kellet volna várnom azt a pár embert tuti, hogy elkések és a föci tanár amúgy is pikkel rám, de ha még el is késnék... - nem fejezi be a mondatot én meg csak bólintok mint aki érti mire gondol. - És mi járatban erre? Nem szoktál lejönni a büfébe...
 A tekintetem a Csenge mögötti emberekre szegeződik.
- Ja, tényleg nem, csak most... megéheztem. 
 Elneveti magát. 
- Ohh, hát persze mi másért jönnének emberek a büfébe? Olyan hülye vagyok!
Elmosolyodom.
 Csenge mindig is egy bolondos és temperamentumos lány volt. Ez az egész lényéből látszik mert velem ellentétben rettentően színesen öltözködik és mindig pozitív a kisugárzása, amit becsülök benne.

 Végre sorra kerülünk és a látszat kedvéért veszek egy sajtos rudat a zsebemből összekotort apróból majd Csengével elindulunk vissza a terembe mivel nem találltam meg Virágot. 
  Tekintve, hogy 2 perc múlva becsengetnek, már a teremben kell lennie...

 A terembe érve egy Bálint és Emese veszekedést szakítunk félbe, de amint megbizonyosodnak arról, hogy nem a tanár vagyunk ott folytatják ahol abbahagyták. 
- Team Emese - fordulok Csenge felé.
- Áhh, team Bálint. Múltkor is nyert.
Hirtelen Emese nem tud mit szólni, úgyhogy ezt a menetet Bálint nyerte.
- Ezazz. - rápillant a maradék kajámra.
Oda adom Csengének majd ötlettől vezényelve inkább beleadom a szájába, mire csilingelően elkezd nevetni, és így indul el a padjához.
 Virág meglepetten pillant ránk a terem másik végéből.
  Ledobom magamat mellé.
- Mizu Virágszál? - leginkább az előbbi atrakciójára vagyok kíváncsi - Annyira rohántál kifelé. 
- Dolgom volt. - szűri rövidre. 
 Mire újra megkérdezhetném már bejön a tanár órát tartani így inkább csak figyelek.
- Sziasztok  gyerekek, látom senki se hiányzik, remek! Akkor jöhet valaki felelni...

A próba előtt Csenge odajön hozzám Vandához és Fruzsihoz, majd becsatlakozik a még mindig rettentő izgalmasnak bizonyuló ruhákról való beszélgetésbe. 
- Úristen, az enyém annyira csodálatos lett! Alig várom, hogy egyszerre táncoljuk benne! - lelkesedik Csenge. 
- Szerintem mindenkié csodálatos lett. - mondom, mire mindenki bólogat.
 Még beszélgetünk a fiúk ruháiról is, amihez becsatlakozik Boldi és Jázmin is. Kézen fogva.
- ...szerintem is jobb, hogy a nyakkendő mellett döntöttünk. A csokinyaki olyan elcsépelt. 

 Megérkezik Kira és az ofő, akik nagyba diskurálnak valamiről, majd odajönnek hozzánk. 
- Rendben, akkor kezdjük el sokaggyára is. - int az osztályfőnökünk - Ja és gyerekek, Csütörtökön nem lesz délutáni próba, hogy mindenki rendesen kipihenje magát. - teszi hozzá.

 A színpadra lépve Virághoz lépek, aki már a kezdő helyünkön van.
- Szia, szépségem. - ölelem át a derekát és magamhoz húzom.
  Ma egy zöld rövidnadrágot vett fel, harisnyával és mellé egy jó pár árnyalattal világosabb, de szintén zöld inget, amit beletűrt a nadrágba.
- Ez egy elég silány bók. - megy bele a játékba.
- Többet nem engetsz. - súgom a fülébe és adok egy röpke puszit a füle alá.
  Mire elhajolok totál vörös.
- Ezt ne csináld többet. - próbál hárítani.
  Legyintek, majd alapállásba állva elkezdünk táncolni.
Megtöröm a kínosnak nevezhető csendet.
- Nem is mondtad még milyen ruhád lesz.
  A bambulásból feleszmélve rámpillant.
- V-kivágású, a derekánál fűző rész és az allatt lenge szoknya egészen a térdem aljáig. - magyarázza én pedig ahogy elképzelem benne, elönt a forróság.
- Biztos gyönyörű leszel. - súgom oda mielőtt még Alízzal kezdenék el táncolni.
  Végül Alíz a 11-es Ádámot választotta partnerének, akivel egész jól kijönnek, így ez a probléma egész gyorsan meg lett oldva.
  Kira idegeinek legnagyobb örömére.
- Szia! - köszönt ahogy elém libben.
  Tegnap óta már sokkal jobb a kedve, bár lehet, hogy ez a pozitív energiáknak köszönhető.
- Szia. Látom jól kijöttök ezzel a gyerekkel. - jegyzem meg.
- Igen. Egész kedves. Meg nem beszél sokat ami nagy előny.
  Felnevetek.
- Szóval mi van Virággal? - kérdez rá kíváncsian.
  Vállat vonok.
- Nem tudom. Táncolunk.
- Látom. Az előbb nem megpusziltad?
  Elpirulok.
- A kíváncsi mindenedet Alíz. Majd ha mi is csinálunk olyan show-t mint Boldiék, majd utána kérdezd. - mosolygok rá.
  Nevet, és miután lépünk eleget, újra Virággal folytatom a keringőt.
- Újra itt. Hiányoztam? - próbálkozok be.
- Nem. - hárít.
- Te igen. - húzom még közelebb. - Alíz megkérdezte, hogy mi van veled, így én megkérdezem tőled, hogy legközelebb tudjak rá válaszolni. Szóval?
- Mi van velem? - értetlenkedik.
  Bólintok.
- Semmi. Nem inkább az érdekli mi van köztünk? - incselkedik.
- Fején találtad a szöget. Szerinted mi van köztünk Virágszál?
- Én... - a nadrág zsebembe elkezd rezegni a telefonom.
Megnézem és ellépek Virágtól.
- Bocsi ezt fel kell vennem... - magyarázkodom majd odamegyek az ofőhöz. - Tanárnő felvehetem? Ez fontos.
- Persze, persze - int, majd figyeli tovább a többieket.

Elvonulva végre felveszem Kristófnak a telefont.
- Szia. Próbám van úgyhogy fogd rövidre...
- Hugi. Nagynéni leszel.
Lefagyok.
- Mi?
- Nagynéni.
Hirtelen leesik.
- Úristen Kristóf! - sikoltok fel és a portás nénitől kapok egy szúros pillantást.
- Apa leszek! - lelkendezik a telefonomba engem meg elönt a libabőr az izgalomtól.
- Apa leszel!!! - hangoskodok tovább, a portás nénit figyelmen kívül hagyva.
  Ez hihetetlen.
- Hugi, menj próbára, majd pénteken megyek és mindent elmondok.
- Anya tudja? - kérdezem.
- Persze. El se hiszed, még meg is könnyezte.
Letörlöm a saját könnyeim.
- Aha tök gáz. - legnagyobb erőlködésemre se tudom a hangomból elrejteni a remegést.
- Jajj, Hugi ne sírj.
- Ezek öröm könnyek! - szabatkozom.
  Felnevet.
- Bogi, menj.
- Jó, jó, de délután is felhívlak!
- Rendben. Várom! - mondja majd lerakja.
  Nagynéni leszek.
Visszasietek próbára és miután az ofő megbizonyosodik róla, hogy nincs baj, (Bár a könnyeimet ki kellett magyaráznom) visszaállok Virághoz.
- Te sírtál? - döbbenten rám néz.
- Ezek öröm könnyek! - ismétlem el.
- Minek örülünk?
- Kis kiváncsi. - pördítem meg. - Nagynéni leszek.
  Pár másodperc múlva leesik neki.
- Jajj. Add át gratulációmat a bátyádnak. - mondja illendően.
  A próba további részeiben csak mosolygok és a "Ez egy jó nap lesz" reggeli gondolatom ott motoszkál a fejemben. Ez egy fantasztikus nap!
- Cuki amilyen boldog vagy. - jegyzi meg Virág.
  A gondolataimból kiszakadva ránézek.
- Bocsi figyelek, csak... várj,... most lecukisztál Virágszál? - tettetek felháborodást.
  Elmosolyodik én pedig szabályosan elolvadok ettől a mosolytól.
- Igen.
- Hidd el nálad cukibb úgy se tudok lenni. - vágok vissza.

Éjszakai keringő ✅Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora