Mennyből a pokolba✨️🖤[Marics Peti ff]

8.Fejezet [Egy randiból létrejött vita]

~- Akkor én át is adom a fő szerepet a szerelmemnek és legjobb havernak akit csak ismerek. A színpadon a Valmar. - szólt bele a mikrofonba, mi pedig felfutottunk a színpadra.~

Nekünk 1,5 órás volt a Sett List, majd miután letudtuk a koncertet visszamentünk a backstagebe, majd Liza ránk nézett.

- Fiúúúkk, elmegyek mosdóba, aztán mehetünk.- mondta, majd el is ment.

Egy 20 perc múlva Liz visszajött, és elindultunk haza. 1,5 óra múlva haza is értünk, majd mindenki fel is ment aludni.

Másnap délbe keltünk, majd egésznap szinte pihentünk, mivel ma nincs koncert senkinek se, csak Dannynak Egerben, így oda mi nem kísérjük el. Este 7 körül Petivel fifázunk, majd egyszer csak felpattan mellőlem és se szó se beszéd felrohan a szobájukba, ahova kb 5 perccel ez előtt ment fel Liz.

Sz.sz.: Marics Peti

- Életeeeem, nincs kedved egy óra múlva eljönni velem egy randira?- néztem rá boci szemekkel.
- De, van, viszont kiválasztod, hogy mit vegyek fel?- nézett vissza rám boci szemekkel.
- Persze, kiválasztom.- mosolyogtam rá, majd egy gyors csókot követően odasétáltam a szekrényéhez.

Egy jó 20 perc keresgélés után a ruhával a kezembe visszamentem Lizához, majd odaadtam neki a szettet.

- Tessék szerelmem, készülődj, én lemegyek Milohoz, majd gyere ha kész vagy.- adtam neki egy gyors csókot, majd kimentem a szobából.

Sz.sz.: Milo

Ahogy megláttam, hogy Peti jön le a lépcsőn, egyből letámadtam.

- Ez mégis mi az édes jó apám fasza volt?!- támadtam le.
- Jah, semmi.. csak megyünk randizni Lizzel.- mondta halál nyugodtan.
- Oh, értelek. Amíg elkészül befejezzük a.... - és itt megláttam Lizát.- Asszem megjött az asszonyod.- mutattam a lépcső irányába.
- Oh, hát itt vagy szerelmem.- fordult oda Peti, majd odament Lizához.
- Igen, itt vagyok, mehetünk Manó?- kérdezte Liza.
- Igen, mehetünk. Amúúgy jól nézel ki baby.- mondta Peti.
- Te is nagyon jól nézel ki életem.- súgta oda, majd gyors nyomot a szájára egy puszit.

Egy gyors köszönés után már távoztak is

Sz.sz.: Marics Peti

Egy 10 perc kocsikázás után megérkeztünk a Margit szigetre , majd elkezdtünk sétálgatni a parkban. Azt éreztem, hogy végre rendesen kapok levegőt, felszabadult, és önmagam tudok lenni mellette. Azt éreztem, hogy az idő megszűnik, és csak Ő és én vagyok. Szerintem minimum 3órát sétálgattunk. és beszélgettünk. Egyszer csak észre vettem egy nagyon gyanúsan minket néző alakot. Ahogy elindult felénk, felismertem... kár volt.

- Szia Petibaba.- jött oda hozzánk Eliza.
- Cső...- mondtam hanyagul, majd indultunk volna tovább, de őt ez nem érdekelte.
- Ki ez a kis ribike melletted?- kapta el a csuklóm, mire Liza is felfigyelt.

És most jött el az a pillanat, mikor Lizánál be telt az a bizonyos pohár, mivel Eliza lekapott, de olyan hirtelen, hogy reagálni se volt időm, így akaratomon kívül viszonoztam azt. A következő pillanatban Liza letépte róla a másik Lizát, majd neki esett.

- Na ide figyelj aranyom, tűnj innen amíg szépen mondom, vagy még jobban megtéplek.- kiabálta idegesen Liza.
-TE PEDIG - fordult felém.-ELMEHETSZ A JÓ ÉDES APÁD FASZÁBA MARICS PÉTER! EZ MÈGIS MI A JÓ ISTEN VOLT?! A SZEMEM LÁTTÁRA CSALSZ MEG?!- ordította zokogva.
- Kincsem, hadd magyarázzam meg, kérlek.- néztem rá bűnbánóan.
- Nem, nem kell a magyarázkodásod, láttam amit láttam, és most TŰNJ INNEN, LÁTNI SE AKARLAK.- üvöltötte le a fejem, majd elindult tök egyedül a sötétbe, én pedig nyilván utána.