Mennyből a pokolba✨️🖤[Marics Peti ff]

9.Fejezet [Élet vagy halál]

Sz.sz.: Írói/Külső

Peti, ahogy Danny kilépet az ajtón, felszalad, összepakolt pár cuccot, írt Lizának egy levelet, majd leszaladt a nappaliba, majd ott is hagyodt egy cetlit, felkapta a kulcsokat, majd lelépett. Igen a mustánggal. Az őszintét meg vallva nincs türelme megvárni Danit, mivel minél többet marad ott, ahol minden Lizára emlékezteti, annál jobban hiányzik neki. Jah, azt említettem, hogy az úton megállt egy 0-24es boltba és vett egy "kis,, piát, ami közt volt vodka is, amit kishíján húzóra megivott? A lényeg az az, hogy a vodka megtette a hatását, azaz annyira beütött neki, hogy kettőig alig látott, mivel a teste fel volt hevülve, így jobban hatott mint ő azt gondolta. Nade, hogy ennek mi lett a végeredménye? Naná, hogy az, hogy megismerte a szembe jövő autót, a szalagkorlátot meg egy nagyobb fát közelebbről mint ahogy ő azt elképzelte. Ment az úton, egyszer csak egy nagy villanás, utána még nagyobb csattanások, pörgés, majd képszakadás.... Viszont most repüljünk vissza az időbe, egészen pontosan oda, hogy Lizáék hazaérnek.

Sz.sz.: KKevin

Mihelyst beléptünk a lakásba, egy rohadt nagy csattanást, majd egy annál is nagyobb üvöltést hallottunk a nappaliból, így egyből berohantunk oda, és az fogadott, hogy Dani sírva vágódik le a kanapéra. Én itt már tudtam... Peti nincs itthon... elment, és ismerem már annyira, hogy vagy ittasan ment el itthonról, vagy megállt út közben egy kisboltba, ivott, majd folytatta útját a ház fele. Eskü kíváncsian várom, mikor fognak majd hívni a kórházból, hogy Peti balesetezett.

- Kicsi, menj fel, pihenj le, én intézem Danit.- fordultam a húgom fele.
- Rendben, szeretlek titeket, jóéjt.- mondta, majd még megölelgette Danit és engem is, és már fel is ment.
- Ne is mondj semmit... már akkor sejtettem, hogy ez lesz, mikor te hoztad el Lizának a ruhát, és nem Peti. Eskü kíváncsian várom, mikor fognak majd hívni a kórházból, hogy balesetezett. Ne csüggedj test... - és itt egy óriási sikítást, majd zokogást hallottunk Liza szobájából.- mi a faaasz?!- mondtuk egyszerre, majd mint akit egy katapulttal ki lőttek, úgy futottunk fel Lizához.

Ahogy benyitottunk, Liza csak odafutott, majd belefúrta a fejét a mellkasomba.

-Sssh, semmi baj, itt vagyok.- szorítottam magamhoz, miközbe Dani is simogatta a hátát.- elmondod mi történt?- simogattam meg a feje tetejét.
- Pe... Peti.. itt hagyott, elment- tört ki belőle a zokogás.
- Nem hagyott itt Törpe, csak át ment a régi lakásomba, csak hogy neked jobb legyen, és tudj nyugodtan gondolkodni, hogy mit és hogy szeretnél kettőtökkel kapcsolatban.- mondta neki Dani, miközbe folyamatosan próbálta ő is nyugtatni Lizát.
-Aha, persze.... AKKOR EZT MÉGIS MIVEL MAGYARÁZZÁTOK?!- fakadt ki miközben felkapott egy lapot az ágyáról.

Dani vette el tőle, majd hangosan olvasni kezdte.

Ez állt rajta:

Drága szerelmem, Liz!

Tudom, most haragszol rám, de az életemre esküszöm, hogy önszántamból sosem tettem volna ezt. Nagyon szeretlek. Te vagy az a nő az életembe, aki megmutatta, hogy milyen igazán szeretni, és szeretve lenni. Te vagy a másik felem, aki nélkül egy nagy senki vagyok. Benned találtam meg az akit kerestem, és te parancsoltál nekem megálljt az egy éjszakás kalandokba. Nem lehetek elég hálás, hogy az életem része voltál. Ha ezt olvasod, én már nem leszek itt. Kérlek ne sírj utánam, mert nem fogom tudni letörölni a könnyeid. A srácoknak pedig add át, hogy nekik is köszönök mindent, és náluk jobb haverokat nem is találhattam volna. Milónak pedig üzenem, hogy vigye tovább a Dj karrierjét, a Valmart pedig szeretném, ha veled vinné tovább, ha neki és neked sem nagy gond.

Millió csók:
A te bukott herceged, Peti.

Dani csak bámult maga elé, Liza megcsak zokogott a karjaimban, én pedig köpni, nyelni nem tudtam. Ha ezt tudom, fel sem teszem a kérdést, hanem én jövök el huginak száraz ruháért. Minden az én hibám... tönkre tettem az egyetlen, szeretett kishúgom kapcsolatát... szörnyű báty vagyok. Ezt a ,,csodás˝ gondolatmenetemet egy telefoncsörgés zavarta meg. Lizáé. Tudtam, hogy Peti miatt hívják, mivel ő lett megadva, hogy kinek szóljanak elsőnek ha Petivel történik valami. a következő pillanatban Liz kibújt a kezeim közül, majd gyorsan felvette a telefont.

/ a hívásban /

- Jóestét. Kövessi Lizával beszélek?- kérdezett a doki.
-Jóestét. Igen, én vagyok az. Miben segíthetek?- kérdezett vissza Liza.
-Marics Pétert most hozták be. Súlyos autóbalesetet szenvedett. Betudna jönni, és akkor több mindent tudok közölni.- vázolta fel a helyzetet a doktornő.
-Nem... az nem lehet... - motyogta Liz.- Persze, egy 20 perc és ott vagyok. Jön velem a bátyám, és az egyik közös haverunk.- szólt bele a telefonba Liza.

- Renden, várom magukat. Viszhall.- köszönt el a doktornő.

- Rendben, visszhall.- köszönt el Liz, majd bontotta a vonalat.

Ahogy letette a telefont, újra zokogásban tört ki, de ezzel egy időben el is indult le, mi pedig szél sebesen utána, hogy leérjünk mi is, még mielőtt ő ragad kocsikulcsot, és ül volán mögé. Hál istennek, ez nem sikerült neki, mert Danny gyorsabb volt, így ő vezetett, de még így is a 30perces utat 10 perc alatt megtettük. Miután odaértünk, rohantunk fel a doktornőhöz. Mikor felértünk, akkor jött ki Petitől.

- Jóestét, kérem mondjon valamit. Hogy van Peti?- támadta le egyből Liza az orvost.
- Jóestét. Nagy Linett vagyok, Peti orvosa. Tegeződjünk, ha lehet. Nézzétek... Nagyon súlyosan sérült. Műteni kellet, a feje elég nagy ütést kapott, a bal keze eltört, 2 bordája megrepedt, de rendben lesz. Jelenleg még altató hatása alatt van, állapota stabil.- vázolta fel Linett.
- Rendben, köszönjük, bemehetünk hozzá?- kérdeztem most én.
- Igen, de csak egyesével. 102es szobába van.
- Rendben, köszönjük- köszönt el Dani, majd egyszerre Lizre néztünk.
- Menj csak be te először.- mondtuk neki egyszerre.
- Oké, köszi- biccentett, majd be is ment a szobába.

Sz.sz.: Marics Peti

/Visszaemlékezés/Peti🧠.:/

- Gyorsan, valaki hívjon mentőt!- kiabálta egy hang.
- Már hívtam. 5 perc és itt vannak.- mondta egy másik.

Pár perc múlva meghallottam a  szirénát és halovány kék és piros fényeket láttam, majd képszakadás.

/ pár órával később /

A sötétséget felváltották a hideg korházi neonok halvány fényei, a csendet pedig a korházi műszerek csipogásai. Majd meg hallottam egy halk szipogást, suttogás kíséretében, azon a hangon, amit 1.000.000. hang közül is egyből felismernék. Liza.

Nem bírtam ki, muszáj voltam jelt adni, arról, hogy fent vagyok, magamnál vagyok, és hallom amit mond, így megszorítottam a kezét, ammenyire erőm engedte, majd lassan kinyitottam a szemem, és felé fordítottam a fejem, majd....

Sziasztoook! Itt van az a fejezet, amit szerintem már mindenki várt, amiben kiderül, mi lett Petivel, mit értett az alatt, hogy "hogyha én már nem leszek itt", valamint a Lizának szánt levélre is fény derül. Nade, hogy kibékülnek e vagy se, az majd a folytatásban kiderül. Addig is legyetek jók.

Puszi a pocitokra<333