6 Fejezet .

150 17 4
                                    


Ma van, a koncert napja őszintén semmi kedvem menni, de már megigértem Oliviának. Két óra múlva itt van értem Olivia, szóval ideje készülődni. Gyors zuhanyt vettem, megmostam, a fogam , majd magamra kaptam, már a tegnap este kiválasztott ruhákat. Leültem, a smink asztalom elé, s gyorsan megcsináltam, a hajam, és a sminkem.

/ Tory haja, ruhája, és sminkje

Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.

/ Tory haja, ruhája, és sminkje. /

Dobtam, egy üzenetet Oliviának, hogy készen vagyok, amire pár perc után választ is kaptam, hogy tíz perc, és itt van értem. Ezért lebattyogtam, a nappaliba, ahol Eselyn, és anya TV -t néztek.

- Hová mész? - Kérdezte, anya felém pillantva.

- Koncertre megyek Oliviával - Rántottam vállat, s ültem le mellé.

- Ohh tényeg ki is ment, a fejemből, nagyon vigyázz magadra, és éjfélre itthon legyél.

- Előbb itthon leszek nyugi anya - nyomtam arcára, egy puszit.

Olivia pontban háromnegyed hatkor itt volt értem. Leintettünk, egy taxit, s egy fél óra múlva, már, a célállomáson voltunk. Rengetegen voltak, alig lehetett megmozdulni. A fejem zsongni kezdett, a tini lányok sikolyától, A fülem pedig sípolt be fogtam, a fülem hátha csillapítja, a fájdalmat, s Oliviára néztem, aki vigyorogva nézett körbe. Lassan elfoglaltuk, a helyünket pár perc után pedig minden el sötétült, s Bill hangját lehetett hallani, ahogy köszönti, a rengeteg embert.

Fa pofával álltam, s néztem ki, a fejemből. Egyáltalán nem élveztem, ezt, az egészet nem kedvelem őket, s sosem voltam társasági ember, nem szeretek ennyi ember között lenni.

- Mi, a baj? - Fordult felém Olivia.

- Semmi... Nem mehetnék haza?

- Biztos, hogy nem! - Forgatta meg szemét.

Idegesen szivtam be, a levegőt, amit aztán ki is fújtam. Próbáltam tűrtőztetni magam, hogy, a körülöttem lévő sikoltozó lányokat ne vágjam fejbe. Kurvára idegesítőek voltak.

Fel néztem, a színpadra, s láttam, hogy Tom mennyire élvezi, azt hogy a tini lányok, a nevét sikoltozzák. Hogy tudnak, ezért az Egoista, önimádó, nőfaló baromért rajongani?

Végre véget ért, a koncert, egy örökké valóságnak tűnt, át akartam magam verekedni, a tömegen, de Olivia karon ragadott, s rántott vissza.

- Mi van? -  Néztem rá értetlen arckifejezéssel.

- Hahó vip jegyünk van, megyünk képet csináltatni - Vigyorgott, s húzott maga után, egy hosszú folyosón.

Egy nagy fekete ajtó előtt álltunk meg, ahol kb rajtunk kívül még 15 darab lány várakozhatott. Unottan néztem körbe, és láttam mennyire izgatottak, az itt lévő lányok. Lassan kinyílt, a fekete ajtó, s egy nagy darab őr lépte át, az ajtó küszöbét.

- Meg várlak ide kint - Súgtam Olivia fülébe.

- Nem!  Te is be jössz - Húzott maga után.

Szemem forgatva álltam Olivia mellé, aki, a táskája mélyéről húzogatja elő, a posztereket.

- Ahhh ott van Tom kaulitz - Sikoltott, egy lány, s egyhelyben kezdett el ugrálni.

Tom végig mért minden egyes lányt, a szobában. Ám amikor hozzám tévedt, a tekintete csak el mosolyodott, s megrázta, a fejét.

- Mit írjak alá? - Vigyorgott rám, a rasztás.
- Úgy tudtam utálsz, akkor mit keresel te itt?

- Hidd el nem jó kedvemből vagyok itt- fordítottam el fejem.

- Tudom, hogy te is odáig vagy értem - Hajolt közelebb hozzám, s a mellettem lévő lány elé lépett.

- Én haza megyek - Hajoltam közelebb Oliviához.

- Mi? De még van fél óra.

- Leszarom! - Idegesen siettem ki, az épületből, s intettem le, egy taxit.

Fáradt vagyok, éhes, és még ideges is vagyok, soha többé nem tud rá venni erre Olivia.


Szomszédomba szeretve ~Tom kaulitz. Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon