7 Fejezet .

135 19 6
                                    


Amint haza értem egyből, a szobámba  rohantam. Annyira ideges voltam Tomra miaz, hogy, én is oda vagyok érte? Na persze csak szeretné. Lekapkottam magamról minden ruha darabot, s forró zuhanyt vettem elvégeztem, az esti rutinomat, aztán lementem, a konyhába valami kaját össze dobni magamnak.

- Milyen volt, a koncert? -  termett mellém, hirtelen Eselyn, ezzel rám hozva, a szívbajt.

- Uram isten! - Kaptam mellkasomhoz, kezemet.
- Miért nem alszol már?

- Nem bírok aludni - Állt, a konyha pult elé, s onnan nézte tevékenységemet.
- Helyes volt Tom? - Kérdezte vigyorogva.

- Ne is emlegesd, azt a szemét ládát - forgattam meg szememet.

- Most miért?

- Hagyjuk... - Hagytam magára, s rohantam fel a szobámba.

Kiültem, az erkélyre, s nyugodtan akartam megenni, a melegszendvicsemet, csak  persze, hogy megkellett zavarnia, a felmosó fejűnek.

- Miért rohantál úgy el? Csak nem rá jöttél, hogy igazam van? - vigyorgott, s ült fel, a korlátra.

Próbáltam figyelmen kívül hagyni, úgy csináltam mint aki nem is lássa.

- Hahó süket vagy? - Dobott le, egy kaviccsal.

- Hagyj már békén fasz fej!! - üvöltöttem rá.
- Azt hiszed érdekelsz?  Hmm? - tettem csípőre, a kezem, s úgy vizslattam mérges tekintetemmel.

Nem válaszolt csupán mosolygott, s megrázta, a fejét.

- Tudod ha meg ismernél odáig lennél értem, de tudod ami késik nem múlik cicám - kacsintott, s vigyorgott mint, a hülyék.

- Te komolyan, azt hiszed, hogy, köztünk valaha is lesz valami? - Kacagtam fel.

- Enyém leszel! Csak úgy mint, a többi lány.

- Tudod, ezzel mi, a probléma édes? - Néztem szemébe.
- Az hogy, én gyűlöllek téged.

- Túl feszült vagy, tudok egy - két módszert amitől le nyugszol baby - nyalta meg alsó ajkát.

- Tényleg? - mutató ujjamal jeleztem neki, hogy jöjjön közelebb.

Közelebb jött, a kis naiv, aztán, egy jó nagy pofont lekevertem neki.

- Mi, a fasz... - Kapott arcához.

- Megérdemelted pancser - Kaptam kezembe, az asztalon lévő mobilomat, aztán be rohantam, a szobámba.

- Ezt vissza kapod még! - Kiáltott utánam, mire én, vissza fordultam.

- Mit kapok vissza? Hmm? - Mosolyodtam el.

Nem válaszolt, a rasztás csupán, egy mérges pillantást vetett felém, majd berohant, a szobájába.

- Idióta -  Suttogtam, majd vissza mentem, a szobámba lekapcsoltam, az éjjeli lámpámat, s ágyba bújtam.

Szomszédomba szeretve ~Tom kaulitz. Onde histórias criam vida. Descubra agora