Jonas-ék a Szent Johanna Gimiben?

Szeptember 5.

Siarra szemszöge:

A mai nap elég vegyesre sikerült.
Kezdjük ott, hogy a Szent Johannában tombolt a hurrá péntek van hangulat, vagyis a tanárokra senki nem figyelt.
De kezdtem az elején.
Szóval reggel felkeltem , megmosakodtam és felöltöztem egy fehér rövid ujjú pólót, kék trapéz farmert és fehér Converse torna cipőt. A hajamat összekötöttem lófarokba. A derekamra pedig felkötöttem egy barna swetteret kötöttem.
Utána konstatáltam , hogy még van egy 15 percem 7-ig így írtam Nick-nek, mivel tudtam , hogy még alszik. ( Nem vagyunk együtt de tegnap is elkésett) Így jobbnak láttam azt ,hogy írtam neki.

Siarra üzenete: Ébren vagy???
Vártam 5 percet és megint írtam neki.
Siarra üzenete: Nick 6:50 van!
Erre se válaszolt és felhívtam. Nem meglepő módon Joe vette fel.
-Jó reggelt!-köszöntem.-Ideje felkelni!-szóltam parancsolóan.
-Szia Siarra!-köszönt bele Joe.-Itt Joe,Nick még alszik! Segítenél?
-Azért hívtam , hogy felkeltsem!-mondtam komolyan.
-Oké, váltsuk Skype-ra!-nyomta ki Joe. Pár perc után a laptopomon csörögni kezdett a Skype.
-Itt vagyok!-ültem le a gépem elé.
-Szuper,Nick még mindig fekszik az ágyban és a fejére húzta a takarót!-panaszolta Joe,majd felemelte Nick laptopját és oda vitte az ágyhoz.
-Nick ébresztő!-szóltam hangosabban.
-Még 5 percet!-nyafogta a takaró alól.
-Joe ebből az lesz , hogy le kell öntened!-nevetettem fel , mivel tök vicces volt ahogy Nick alig látszik ki a takaró alól és nyüglődik.
-Hova mész?-kérdeztem Joe-t aki elindult ki Nick szobájából.
Nem felett. Én elkezdtem gondolkodni , hogy mit csinálhat. Mindenre gondoltam csak arra nem amit valójában Joe csinált. Vissza jött a látó körömbe és egy pohár víz volt a kezében.
-Mit művelsz?-kérdeztem.
Joe nem válaszolt csak elkezdett Nick-hez beszélni.
-Nick elszámolok háromig és ha nem kelsz fel rád öntöm ezt a pohár hideg vizet!-fenyegette Joe az öcsét.
-Nem mered..-motyogta Nick és még jobban beburkolózott a takarója alá így láttam , milyen az ágyneműje ( ami kedden nem tűnt fel) világos zöld és sötét zöld csikós az ágyneműje amúgy.
De ez nem lényeg. Szóval Joe elkezdett háromig számolni.
-2 és fél!-számolt Joe. Nick még mindig nem mozdult.-3.-Joe ráöntötte a vizet. Nick meg átfordult az ágyon és a földön kötött ki, belőlem kitört a röhögés.
-Jó reggelt!-köszöntem nevetve.
-Mi a..-blokkolt le Nick.-Joe ez nem tudom, honnan jött de még egy ilyen és megöllek!-közölte Nick komolyan a földön ülve.
-Oké oké..öltözz!-parancsolt rá Joe.
Nick erre nem válaszolt csak oda lépet a gépéhez.
-Jó reggelt!-mondtam már sokadjára.
-Neked is!-köszönt és csak akkor tűnt fel , hogy nem aludhatott sokat mert nagyon karikás volt a szeme.
-Mennyit aludtál?-kérdeztem.
-Nem tudom , mindegy megyek öltözni!-zárta le és ki is lépett a hívásból.
-Hát ez fura volt..-motyogtam aztán lementem reggelizni és megint cetlit találtam a hűtőn.

" Jó reggelt Sisy! Anyának és nekem korán elkellett mennünk dolgozni! A kajádat már anya megcsinálta! Szóval légy jó az iskolában!
Ui: Már várom, hogy megismerjem a Jonas fiúkat! Főleg Nick-et és Joe-t!
Cool dad!"
Ezen nevettem. Majd ettem egy banánt és elindultam olyan 7:35 körül.
Az utca sarkon szó szerint is bele mentem a Jonas fiúkba.
Akik egész jól néztek ki! ( Egyik se tetszik!)
Kevin-en akin egy fekete póló  , kék farmer gatya és fehér adidas cipő volt Joe-n narancssárga póló , fekete pulóver sötétkék nadrág és fekete Nike cipő volt.
Végül pedig Nick aki elég rosszul nézett ki. Fehér póló volt rajta , fekete farmer , egy szürke pulóver és fekete converse torna cipő. A szemei alatt hatalmas karikák voltak a haja kicsit kócos volt mondjuk göndör de általában jól szokott állni , de ma reggel huu..le se írom.
-Szia Siarra!-köszöntek egyszerre.
-Helló..-köszöntem.-Jól vagy Nick?-kérdeztem.
-Aha ,csak nehezen aludtam el..-mondta és konkrétan már aludt is.-Ennyire látszik?
-Igen, kell korrektor?-kérdeztem.
-Nem, kösz...-sóhajtott.
-Induljunk!-mondta Joe türelmetlenül.
-Mi van? Vár a csajod?-cukkoltam.
-Nick szólj már rá!-csattant fel Joe.
-Joe , ha nem bírod az igazságot..-kezdte Kevin.
-Árulok! Árulok vagytok!-kiabált Joe amire, egy öreg néni is oda nézett.
-Elnézést , csak kicsit van ki bukott mert a csaja megcsalta!-mondtam mentve magunkat. A nő motyogott valami olyasmit , hogy "Ezek a mai fiatalok!"
Ezután elindultunk. A sulihoz érve megláttuk az osztálytársainkat de nem mentünk oda. Csak Bementünk az iskolába. Máday persze beszólt.
-Kedves Nickholas meg tudhatnám miért nézel ki úgy mint egy hulla?-kérdezte Nick-et.
-Elnézést , csak sokáig tanultam és nehezen aludtam el!-válaszolta Nick.
-Jó kifogás! Tűnés a szemem elől!-kiáltott ránk.
Felmentünk a terembe és Nick  letette a fejét a padra és szerintem nyitott szemmel aludt. Én elő szedtem a könyvem A Zabhegyezőt és olvastam. Amíg Arnold oda nem jött.
-Siarra igaz?-kérdezte.
-Igen, én vagyok. Arnold ugye?-néztem fel a könyvemből.
-Igen. Nick nem beszél veled eddig voltál jó? 4 nap?-kérdezte finomnak nem mondhatóan. A szóban forgó személy felemelte a fejét és ránk nézett.-Mit mondasz?-kérdezte Nick kicsit ingerülten.
-Azt , hogy nem beszélsz Siarra-val ami fura mert eddig mindig beszélgettetek, most meg konkrétan alszol! Tipikus Amerika.-szólt be Nick-nek. Amit se ő se én nem hagytunk szó nélkül.
-Először csak fáradt vagyok , másodszor is Siarra azzal barátkozik akivel akar!-szólt rá.
-Plusz én is amerikai vagyok!-mondtam mosolyogva.
Arnold lefagyott és elment. Majd kedves Ricsink oda jött.
-Komolyan , ti ketten szuperek vagytok!-ült fel a padomra.-Így még senki kezelte Neményit!-röhögött.-Mármint Reni , egyből bedőlt neki és ja.
-Kösz..-mondtuk egyszerre.
-Ricsi leszállnál a padomról?-kérdeztem.
-Persze!-mondta és le is ugrott.-Köszi!
-Szívesen! Hey Nick! You are  feeling ?-kérdezte Ricsi bénán angolul.
-Fáradtan-mondta Nick.-És az helyesen How are you?
-És kit érdekel?-vont vállátt Ricsi.
-Mondjuk minket akik Amerikából származnak!-mondtam és az Amerikát kihangsúlyoztam, úgy hogy Arnold hallja.
A srác csak behúzta a nyakát. Ricsi elment hülyült Dave-vel. Én csak Nick-re néztem aki vissza feküdt a padjára.
-Beteg leszel Nick?-kérdeztem aggódva és oda léptem és rátettem a kezem a homlokára.
Nick megrázta a fejét és motyogott valamit amit nem értettem.
-Bántottalak?-kérdeztem aggodva. Nick felemelte a fejét és halványan elmosolyodott.
-Dehogy, csak nagyon rosszul aludtam!-mondta fáradtan.
Ezután becsöngettek én a helyemre ültem és kezdődött a töri. Barka nagyon sokat diktált. Majd az óra felénél Nick megszólalt.
-Tanárnő!-emelte fel a kezét Nick.
-Igen,kiszólt?-fordult meg Barka.
-Én! Ehetek egy kicsit?-kérdezte Nick.
-Mit..-kezdte dühösen, de mintha eszébe jutott valamit és így megengedte Nick-nek , hogy egyen.-Rendben.
Az első óra után kimentünk az udvarra, de semmi nem történt. Így nem írom le.
A nap ezután csak úgy elrepült.
Aztán az utolsó órán tesin össze voltunk vonva a 11.-kel az az Joe és Kevin osztályával, Kevin-t vissza fogták amúgy már végzős lenne.
Szóval össze voltunk vonva és kosaraztunk. 11.-sek a 9.-sek ellen. Vicces volt mert Joe-t az A-s Edina 3-szór próbálta befűzni de nem sikerült. Utána hisztizni kezdett és könyörögni.
-Miért nem?-vágta ki a hisztit.
-Mert 9.-es vagy!-vágta rá Joe.
-Nem! Nem! Te össze fogsz velem jönni!!!!!-ordította hisztérikusan.
-Nem fogok veled össze jönni mivel van barátnőm!-kiáltotta Joe erősen.
Dina hisztizni kezdett és elrohant a mosdóba. Én oda fordultam Nick-hez aki éppen kicsit elbambult.
-Nick!!-löktem meg finoman.
-Igen?-nézett rám.
-Jól vagy?-kérdeztem, ma már nagyon sokadjára, mert Nick egész nap a mosdóba járkált, szinte minden órán evett, vagy ivott és nagyon nehezen figyelt. Szóval kicsit sokszor kérdeztem meg , hogy jól van-e. Mindig azt mondta , hogy igen. Én meg úgy vagyok vele , hogy ha majd akarja elmondja mivel nem erőltethetem , hogy elmondja akkor rossz barát lennék. Ezért inkább csak próbálok mellette lenni és segítene ha elszédül. ( Volt ma rá példa.)
-Persze, csak elszédültem megint!-mondta halkan.
-Nick akkor talán menj és szólj a tanárnőnek!
-Az lesz, csak egy perc még!-sóhajtotta.
-Ennyire szédülsz?-kérdeztem aggódva és ösztönösen meg fogtam a felkarját.
-Igen, de minden rendben..-kamuzta. Én elengedtem és oda mentem Korponay tanárnőhöz.
-Tanárnő..-kezdtem.
-Miért nem játszol?-kiáltott rám.
-Mert Nick nagyon szédül! Nem tud mozdulni!-mutattam a legjobb barátom felé aki leült egy padra.
-Istenem ez az átkozott cukor!-mormolta. Nem értettem miért.
Oda mentünk Nick-hez aki lefelé nézett és elég rosszul nézett ki.
-Nickholas menj az öltözőbe és egyél vagy igyál valamit!-parancsolt rá Korponay.
-Én is mehetek?-ordított Zsolti a torna terem végéből.
-Nem!-kiáltotta a tesi tanárnő.-Indulj már fiam!-szólt rá Korponay Nick-re.
-Nem tudok felállni nagyon szédülök..-mondta Nick szédelegve én leültem mellé és fogtam nehogy előre bukjon.
-Istem! Kevin gyere ide és segíts az öcsédnek!-szólt Kevin-nek. Aki egyből oda jött és segített az öcsének felállni.
-Át veszem!-fogta meg Kevin Nick-et aki nehezen állt fel de Kevin nem hagyta , hogy elessem.
Nick és Kevin elindultak az öltözőbe. Utána vissza álltam kosarazni. Nick-kel és Kevin-nel már csak tesi után találkoztunk egy nem túl esett miatt.
Na de éppen jöttem ki az öltözőből. Nagyban beszélgettem Renivel és Virággal. ( Utóbbival tényleg beszéltem előbbinek csak a hülyeséget hallgattam..) Mikor megláttuk , hogy Zsolti a falnak nyomja Nick-et és bever neki egyet.
-Nyomorodj meg Jonas!-kiáltotta Zsolti miközben ököllel belevert Nick jobb szemébe.
Azonnal oda rohantam ahogy Kevin is.
Kevin lefogta Zsoltit én Nick-hez léptem aki fogta a jobb szemét.
-Mosd meg a szemed!-mondtam Nick-nek aki bólintott.
Ekkor ért oda Joe és Szekeres tanár úr. Joe öcséhez lépett és vigasztalásul megsimogatta Nick vállát és ezt mondta.-Gyere mossuk meg a szemed!-azzal Joe és Nick elmentek a mosdóba.
Kevin addig elmondta Szekeres tanár úrnak , hogy mi történt. Aki szaktanárit adott Zsoltinak.
Aki utána sértődötten elment. Én elkaptam a kezét és kedvem volt behúzni neki.
-Ezt hogy gondoltad?-kérdeztem idegesen.
-Nick-kel kivételeznek!-mondta sértetten.
-Ez nem kivételezés! Ha figyeltél volna vagy ismernéd tudnád, hogy Nick egész nap szédelgett!-csaptam meg az arcát.
-És? Te is ugyan olyan hülye vagy , mint Nick átok verje Jonas!-mondta azzal ott hagyott.
Kevin a szemét forgatta. Majd utána oda lépett mellém.
-Remélem Nick szeme nem dagadt be..-sóhajtotta.
-Hát befog kékülni...-mondtam szomorúan.
Ekkor rezgett Kevin telója. Üzenete jött.
-Joe írt.. Nick szeme bekékült de nem dagadt be!-mondta Kevin kicsit megkönnyebbülten.
-Akkor mi legyen?-kérdeztem.-Gondolom , nincs kedve át jönni.
-Megkérdezem , ha ezt anyja meglátja..huu szívrohamot kap!-nyomkodta Kevin a telefonját.
Nekem meg eszembe jutott valami.
-Mi lenne, ha elmennék a plázába és vennénk alapozott Nick-nek?-kérdeztem.-Így anyukátok csak este fogja látni.
-Ez jó. De ha Nick-et erre ráveszed minden tiszteletem a tiéd Siarra!-nevetett fel.
-Ismersz te engem?-kérdeztem.
-Igen vagyis nem tudom..-zavarodott meg.-Mit akarsz?-kezdett érdeklődni.
-Azt mondjuk anyámnak kell valami a drogériából, közben pedig neki nézünk alapozott.-vázoltam a tervem.
-Ez jó.-ölelt meg.-Annyira örülök , hogy Nick-nek ilyen barátja lett 5 nap alatt.
-Kevin engedj már el!-csaptam meg hátam mikor 5 percig ölelt.
Kevin abba hagyta és ekkor jött ki Joe és Nick.
-Hogy vagy?-léptem Nick mellé aki egy vizes zsebit a szeméhez tartott.
-Hát...-vette le Nick a szeméről a zsebkendőt és egy elég csúnya kék folt volt körülötte.-Nagy gond lenne ha nem mennénk ma át?-kérdezte.
-Igazából.. anya most hívott , hogy el kéne mennünk a plázába , mert kell neki pirosító , szempilla spirál és nekem kell egy szájfény!-kamuztam zsigerből.
-Muszáj nekünk is mennünk?-nyöszörgött Nick.
-Igen, mert a tengeri malacomnak kell kaja!-vágta rá Kevin.
-Van tengeri malacod?-kérdeztem.
-Igen az egyetlen szerelme!-mondta Joe.
-Ő a kisfiam!!-kiáltott Kevin.
-Ez beteg..-mondtam halkan. Nick szemét forgatta.
Ezután felhívtam anyát , hogy először elmegyünk a plázába és csak utána megyünk hozzánk.
Mikor kimentünk a suliból anya már várt minket. Amikor meglátta Nick szerintem elgondolkodott , hogy normális barátaim vannak. Hát ezen én is szoktam gondolkodni.
Na de vissza anyára.
-Sziasztok! Siarra ők a barátaid?-kérdezte anya.
-Igen. Esküszöm normálisak!-tettem fel a kezem védekezően.
-Én nem is gondoltam arra, hogy nem azok.-nevetett anya.-Sziasztok Julie Johns vagyok!-mutatkozott be anya.
-Jó napot Mrs. Johns Kevin Jonas vagyok!-fogott kezet Kevin anyával. Ezután Nick és Joe is bemutatkozott majd beültünk a kocsiba. A három Jonas a hátsó ülésen nyomorgott. Kevin a bal oldalon, Nick közepén , Joe pedig a jobb oldalon. Én elől ültem az anyós ülésen.
Amíg mentünk a plázához anya fagadta Nick-et a szeme miatt.
-És Nick mi történt a szemeddel?-érdeklődött anya.
-Hát az hosszú!-mondta Nick fél hangosan.
-Röviden annyi , hogy Zsolti behúzott neki ok nélkül!-mondtam.
-Mondjátok meg ennek a Zsoltinak, hogy ha düh kezelési problémái vannak szívesen várom heti 8-szor!-viccelődött anya amit a fiúk nem értettek.
-Anya pszichológus!-fordultam hátra.
-Jaaa...-esett le a fiúknak.
Ezután anya fagadta őket, hogy mik a szándékaik, honnan jöttek, ki a perverz. ( Egyszerre vágtuk rá , hogy Joe!) majd szerencsére oda értünk a plázához és bementünk és át beszéltük , hogy ki hova megy.
-Szóval Nick és Siarra a drogériába mennek. Én és Kevin meg a kisállat kereskedésbe.-vázolta Joe a tervet.
-Muszáj nekem menni a smink boltba Siarra-val?-nyöszörgött Nick.
-Igen, gyere!-ragadtam meg a kezét és elkezdtem húzni a Douglas-ba.
Nick nagyon nyűgös volt mikor beértünk.
De a kedves eladó hölgy oda jött.
-Jó napot! Miben segíthetek?-kérdezte kedvesen.
-Alapozót keresünk.-mondtam.
-Nem pirosított és szájfényt?-lepődött meg Nick teljesen.
-Szóval milyen alapozót kerestek?-érdeklődött a hölgy.
-Valami olyat ami nem irritálja a sérült részt de el takarja!-mutattam Nick jobb szemére.
-Rendben.-bólintott az eladó.
-Én megyek!-mondta Nick. De megfogtam a csuklóját és megszorítottam és egy halkan nyüszítés hagyta el a száját. Így engedett és követük az eladót. A biztonság kedvéért fogtam Nick csuklóját. Majd oda értünk arra a részre ahol a tesztszerek vannak.
-Itt vannak a por alapú alapozok ezek nem irritálják a sérült részt!-mondta a hölgy azzal elment.
-Oké. Ülj le és ad a kezed!-utasítottam Nick-et.
-Miért a kezemet?-értetlenkedett de leült a székre.
-Mert tudni akarom melyik a jó árnyalat. Nem akarsz úgy kinézni mint egy bőr hibás, szóval bízol bennem?-tettem fel a kérdést.
-Igen. Csináljuk!-sóhajtott. 
Elkezdtük próbálgatni az alapozókat Nick kezén. Már a 7.-nél jártunk de még mindig nem volt meg a megfelelő színt.
-Itt van még egy!-vettem elő még egyet.
-Siarra...-nyöszörgött fáradtan.
-Nyugi ez jó lesz!-mondta és rá kentem a kéz fejére és igazam lett. Jó volt a szín.-Meg van a szín!-örültem meg. Nick megkönnyebbült.-Oké most óvatosan fel kenem.-vettem ki egy smink ecsetet, majd óvatosan elkezdtem felvinni az alapozót Nick sebesült szemére. Párszor felsziszent de jól bírta.
-Fáj?-kérdeztem miközben óvatosan mozgattam az ecsetet.
-Kicsit..-mondta nehezen.
-Bírd ki még!-játszottam magam.
Kb 2 réteg alapozót felvittem Nick szemére. Az ecsetet finoman mozgattam, hogy ne fájjon neki annyira. Amit ő csendben tűrt. Mint a filmekben mikor a gonoszok megkötöznek valakit és erőszakkal kényszeríteni próbálják valamire , de a hős csendben tűri. ( Túl sok filmet nézek apával.)
-Kész.-mondtam elégedetten és Nick-et a tükör felé fordítottam.
-Hű, nagyon jó vagy!-mondta elégedetten. Tényleg semmi nem látszott a foltból.
-Ez a dolgom! Gyere menjünk ki!-mondtam és kimentünk.
Joe és Kevin sehol nem voltak így egymásra néztünk és ez mondtuk.
-Könyves bolt!-mondtuk egyszerre.
Bementünk a könyves boltba és vagy 1 órán át nézegetünk. Mikor Nick megállt egy könyvnél.
-Alkonyat?-kérdeztem.-A fiúk ezt nem szokták szeretni!
-Hát.. nem is érdekel csak amíg nem mondtad a címét angolul nem tudtam mit jelent..-pirult el.
-Értem.. szóval szeretsz olvasni..-vettem ki Nick kezéből a könyvet.
-Igen, de hallodtad mennyire rosszul megy..-mondta és láttam , hogy szeretne magyarul olvasni, de ahogy Nick olvas magyarul az katasztrófa. Nagyon dadog. ( Khm Kardos szerencsére bírja mert a kötelezőt 5-re felmondta. Szóval Nick bevágódott nála.)
-Kezd egyszerűkkel, mondjuk a gyerekkönyvekkel.-mondtam.
-Vicces...-mondta erőltetetten.
-Menjünk ki!-húztam ki Nick-et.
-Oké.
Kimentünk és végre megtaláltuk Joe-t és Kevin-t.
-Sziasztok!-köszöntünk.
-Kevin , mi a francnak vettél ennyi mindent?-kérdeztem. Csak mert Kevin két szatyorral állt előttünk.
-A tengeri malacomnak Henry-nek!-mosolygott.
Én olyan furán néztem rá, hogy le se tudom írni.
-Kajálunk?-kérdezte Nick.-Éhes vagyok..
-Rendben! Meki?-kérdezte Joe.
-Inkább ne legyen pizza!-mondta Nick.
-Siarra a pizza jó?-kérdezte Joe.
-Jöhet, de csak ha együtt fizetünk!-mondtam.
Beültünk egy pizzériába és rendeltünk két pizza-t. Kevin és Joe peperonisat , mi Nick-kel dupla sajtosat.
Amíg vártunk a kajára beszélgettünk.
-Siarra neked mi a kedvenc filmed?-kérdezte Nick.
-High school musical..-mondtam.
-Azt mi is szeretjük Joe-val.-mondta Kevin.-Nick meg nem hajlandó megnézni!
-Mert nem érdekel!-mondta Nick.
-Végülis az ő döntése.-vontam vállat.
Ezután kihozták a pizzákat. Megettük aztán szóltam anyának , hogy jöjjön értünk.
Mikor haza értünk apa már készen létben volt.
Nem írom le mert nagyon kínos volt ahogy a fiúkat fenyegette a rendőrös dolgaival.
Majd feljöttünk a szobámba. Nick és én az ágyra ültünk , Joe egy puffra majd a földre ( nem értem ezt a gyereket ) Kevin pedig az író asztali székemet húzta oda. Majd be állt a kínos csend. Amit Joe tört meg.
-Mióta zongorázol?-kérdezte.
-Jó rég óta , kb 5 éves korom óta. 8 éves koromban kezdtem énekelni és gitározni!-válaszoltam Joe kérdésére.
-Énekelsz valamit?-kérdezte Kevin.
-Nem!-ráztam meg a fejem.
-Ne már! Siarra kérlek!-szólalt meg Nick is.
Sóhajtottam.
-Legyen. De Joe nem ér röhögni!-vágtam fejbe.
A srác csendben maradt én oda álltam a szintetizátor mögé és elkezdtem játszani egy saját dalom. A Make it Shine-t.
-Here I am once again Feeling lost but now and then...-kezdtem énekelni, miközben magamat kísértem zongorán. A make it Shine arról szól, hogy régen Los Angeles-ben néha mennyire elveszett voltam, de mindig tudtam , hogy nem vagyok egyedül még ha úgy is tűnt. A kis gimiben nem voltak barátai , de amikor a zene tagozattal kiáltunk a városi fellépésekre , mindig tudtam , hogy ott vagyok ahol lennem kell.
A dallam magával ragadott, ahogy lenyomtam a zongorán a billentyűket és énekeltem az idő szinte megállt arra a 4 percre amíg a dal tart.
Mire abba hagytam azt vettem észre, hogy Kevin , Joe és Nick lemerevedve néz.
-Milyen volt?-kérdeztem.
-Fantasztikus!-mondta Kevin lelkesen.
-Siarra , komolyan neked Hollywood-ban a helyed!-dicsért Joe.
-Hű..-Nick ennyit tudott mondani.
-Köszönöm, örülök , hogy tetszik..-mosolyogtam.
-Siarra nem akarod kicsit felpörgetni, mondjuk tehetnénk alá gitárt!-mondta Joe.
-Ezen már én is gondolkodtam, de nem tudok egyszerre gitározni és zongorázni!-mondtam.
-Hát nem véletlenül hívnak minket a Jonas Brothers-nek!-tért vissza Nick a sokkból.
-Segítenétek?-kérdeztem.
-Add a gitárt!-mondta Nick.
-Basszus , akusztikus?-kérdeztem.-Mire gondoltatok? Én basszusra..
-Legyen basszus!-mondta Joe. Nick felvette a basszus gitárom és elkezdett játszani egy pörgős ritmust én hamar becsatlakoztam a szintetizátorral , Kevin dobolni kezdett két ceruzával Joe pedig szintén gitározott csak ő az akusztikus gitáromon. Én hamar énekelni kezdtem a refrént.
-And you don't where know you are now..-énekeltem és igazából annyira bele merültünk a dalom át dolgozásába , hogy csak azt vettük észre , hogy 19:00 óra és a fiúknak menniük kellett. Lementünk és anya megállította a fiúkat.
-Fiúk!-szólt anya a konyhából.-Nem akartok itt vacsorázni? A férjem grill húst csinál én meg paradicsom salátát!-mondta lelkesen.
A fiúk egyszerre néztek össze és szavak nélkül megbeszéltek valamit. Aztán Kevin ezt mondta.
-Igazán jól hangzik , de anyukánk azt mondta , hogy érjünk haza vacsorára!-utasította vissza udvariasan Kevin a meghívást.
-Hát jó. Majd legközelebb!-mosolygott anya.-Szép estét!-köszönt el.
Én kikísértem a fiúkat. Aztán elmentek. Én meg vacsoráztam , le zuhanyoztam és felvettem a Backstreet Boys-os pólóm és egy halvány rózsaszín kockás pizsoma nadrágot. A póló a combomig ér. Kényelmes benne aludni. Érdekel, hogy Nick hogyan boldogul az alapozó lemosásával. Na emlegetett szamár. Most hív. Megyek Skype-olni.

Nick szemszöge:

A mai napom , nagyon nagyon rossz volt. Talán a napom fény pontja az volt mikor Siarra-t énekelni hallottam.
Na de az elején.
A vércukrom egész éjjel ugrált, kezdve este amikor túl magas volt, így nem tudtam elaludni. Lementem szóltam anyának. Aki beinzulinozott. De ragaszkodott , hozzá , hogy velem legyen éjjel vagyis egész éjjel készen létben volt , ha változna a cukrom. 2 óránként felébresztett mert vagy leesett vagy felment a cukrom. Hajnali 4-kor például arra ébredtem , hogy anyu rázza a vállam és ezt mondja.
-Nicky, kicsim megint sípol a szenzorod meg kell mérnünk a cukrod!-suttogott.
-Ne már!-motyogtam.
Aztán anya megmérte a cukrom ami már fogalmam sincs mennyi volt mert félig aludtam. Ez volt az utolsó amire emlékszem mielőtt Joe leöntött volna olyan 6:50 körül.
Szóval jól indult a reggel és megint magas volt a cukrom, így nem tudtam reggelizni. Utána suliba mentett össze futottunk Siarra-val aki nagyon jól nézett ki szokás szerint. Bakker van csajom!!!!! Aki nem Siarra!!! Ááá..
Szóval a suliban is ugrált a cukrom és folyton szédültem , szerencsére Siarra csak kétszer vette észre egyszer a folyosón egyszer tesi órán.
Apropó tesi óra után Zsolti bele vert a jobb szemembe mert , én ehetek órán mivel ugye cukorbeteg vagyok ő meg nem ehet, de ő nem cukorbeteg és nem is tudja, hogy én az vagyok. Így megértem, hogy frusztráló lehet számára.
Szóval miután Zsolti behúzott nekem, Joe-val megmostuk a szemem és fura módon nem szekált. Csak megértően bevizezet egy zsebkendőt amit a szemem tartottam. Azután Siarra közölte , hogy mielőtt át megyünk hozzájuk , elmegyünk alapozót venni. Nem ezt mondta de mindegy.
Amikor végre megtaláltuk a megfelelő szint Siarra finoman elkezdte felvinni az alapozót. Annyira közel volt az arcomhoz, hogy elpirultam. Annyira szép lány és okos lány. Nem mellesleg kedves. Az apja viszont nehéz esett. Amikor a pláza után Siarra-ékhoz mentünk az apja azzal fenyegetett minket , hogy elveri mind a hármunkat ha megbántjuk a kislányát. ( Ezt szó szerint így fogalmazta meg)
De Siarra jól kezelte és csak mutatta , hogy menjünk fel a szobájába. Felmentünk és ma végre hallottam Siarra-t énekelni. Annyira szép hangja van mint az angyaloknak. Ahogy bele merült a zenébe szinte úgy éreztem megállt a világ. Lefagytam és csak arra eszméltem fel , hogy a dal végére ért. Amúgy utána át is dolgoztuk és 7-kor haza jöttünk. Vacsoráztunk spenótos tészta volt. Aztán jött az amit nem vártam. Lemosni az alapozót a szememről.
Felhívtam Siarra-t , hogy segítsen.
-Szia!-köszöntem bele a Skype-ba.
-Szia! Hol vagy?-kérdezte értetlenül.
-A fürdőben..-dadogtam kínosan. Szerintem én vagyok az egyetlen srác aki képes felhívni a barátját mert nem tudja lemosni a hülye alapozót.
-Kitalálom, segítség kell mert nem tudod mivel kéne leszedni az alapozót!-vonta fel a szemöldökét.
-Igen..-pirultam el.
-Oké. Először vegyél micellás vízet és és vatta korongot.-kezdte el sorolni Siarra a dolgokat.
Én kicsit nagyon lefagytam mert azt sem tudtam , hogy mi micsoda.
-Tessék?-kérdeztem.
-Nick , a micellás víz ott van melletted innen láttom!-szólt rám én meg meg fordultam és tényleg mellettem volt egy kis tubus amire rá volt , hogy micellás víz.
-Oké. A víz vagy minek hívják meg van!-mondtam.
-Jól van , most keres egy vatta korongot.
-Vatta korong... meg van!-vettem le a polcról.
-Jól van , most a micellás vizet csöpögtesd a vatta korongra és finoman kezd el le törölni az alapozót!-utasított.
Rácsöpögtettem és elkezdtem letörölni.
-Nick állj...-mondta gyorsan de késő volt bele ment a szemembe a micellás víz.
-Aaaa!!-kiáltottam fel.
-Nick tartsd csukva a szemed!-nevettet Siarra.
-Jókor szólsz!-nyöszörögtem mert marta a szemem!
Siarra próbált segíteni Skype-on keresztül. De nem sikerült és még kétszer felkiáltottam amire anya is feljött.
-Nick minden rendben?-kérdezte aggódva.
-Igen, csak..nos hát..-megmutattam a szemem. Anya frászt kapott mert még tiszta kék volt az egész.
-Mi a fene történt veled?-érdeklődött aggódva.
-Hát Zsolti bevert a szemembe...-suttogtam.
-Miért?-fogta meg a sérült részt , és én felsziszentem.
-Amúgy Zsolti a semmiért vert be neki!-szólalt meg Siarra.
-Jaj szia Siarra!-köszönt anya.
-Jó estét Mrs. Jonas!-intett Siarra a Skype-ról anyának.
-Most Nick-nek elkell köszönnie, mert lemosom a szeméről az alapozót!-nyomta ki anya Siarra hívását.-Nick, figyelj óvatosan fogom lemosni az alapozót a szemedről!-kezdte el finoman lemosni én meg csendben álltam és tűrtem a fájdalmat amit valahányszor megérintette a sebet iszonyatosan fájt.
-Kész!-tette le anya az utolsó vatta korongot.-A vacsora már készen van, gyere enni!
-Megyek..-mondtam enyhe mosollyal amúgy csak le akartam feküdni aludni.
Lementünk és megvacsoráztunk. Kivételesen pizza volt. Apa meg sem kérdezte mi történt. Gondolom Kevin elmondta mi történt.
Ezután feljöttem és elkértem Kevin-től a High school musical DVD-t. Aki kicsit furcsálták de oda adta. Most azt fogom nézni. Nem Siarra miatt csak érdekelni kezdett.
Na mindegy, elindítom a filmet.