Mámorító sötétség [Elkezdett]

Jelen

Jelen:

2024.04.14

Két év telt el azóta, hogy elkezdtem a tervemet megvalósítani, hogy utolérjem a többiek szintjét az osztályból, nagyon sokat kellett gyakorolnom. Ma már viszont itt ülök az irodámnál. Próba időszakon vagyok, így bebizonyíthatom feljebb léphetek, lehetek a csapatom vezetője, ugyanis a legügyesebbek közt szerepelek, ezért érdemeltem meg. Nekem kell majd az igazgatónak jelentést tennem, és a csapat feladatát én osztom ki. Munkám végeztével minden egyes alkalommal dolgozom még a szüleim eltűnése után. Nagy valószínűséggel már nem élnek, ám a remény hal meg utoljára. Megtalálom az elrablójukat, azt a bizonyos "M"-et. Emiatt a rohadék miatt vannak rémálmaim. Utoljára azt írta elfog jönni értem, csakhogy elég sok idő eltelt már, még se jött el. A nyugodt alváshoz a citromfű szokott segíteni, hol tea, hol kapszula formájában használom.

- Diaz! – szólított az új irodám ajtajánál az igazgató, Makenzie. – A mai naptól kezdődhet a próbaidőd. Meg vannak az embereid, ismerkedjetek kicsit. – azzal itt hagyott engem a három taggal. Mindhárom férfi magasabb nálam majdhogy nem fél fejjel.

- Maga kisasszony mióta dolgozik itt? Lehetetlen, hogy ilyen hamar sikerült mindezt összehoznia ilyen fiatalon. Hogy lehet máris csapat vezető? – kérdi a csokoládé barna hajú pasas. Hozzászoktam mások csodálkozásához, mert jóformán én vagyok az egyedüli, aki ilyen fiatalon itt tart. Ugyanúgy kezdtem el a velem egykorúakkal, ámde hamar kitűntem a tömegből, gyorsan tanultam, s okosabb voltam náluk. Ennek eredményeképp megkaptam az esélyt, hogy tovább haladjak. Ugyanakkor néhanapján nem igazán tudom figyelmen kívül hagyni.

- Már elnézést uram, hol marad a tisztelet? – hökkenek meg. – Tudtommal nem a kor számít, hanem a tisztség. Netán ilyen gyorsan elfelejtette ki áll maga előtt? - ezen elgondolkodott, egészen biztos meglepte a válaszom, de tudnia kell nem beszélhet így egy nála feljebbvalóval. – Akar még valamit hozzáfűzni? Nem? Helyes.

- Elnézést, igaza van, kezdjük elölről. Jack Miller vagyok. – nyújtotta a kezét. Ez a fazon azt hiszi idióta vagyok és elhiszem, hogy annyiban hagyja a témát. Nagyon jól tudom, hogy kutatni fog utánam, amit nem fogok hagyni.

Remelem tetszik eddig!