elmés Story time-ok

aranyos vagy (2)

Teltek évek, és csak nöttünk,és nöttünk. Lassan meg ismertem Billt is, Tom ikertestvérét. Nagyon aranyos és kedves. De mióta ismerjük egymást mind a ketten, már azt sem tudom hogy mit érzek, és ki iránt,  mit. Volt hogy úgy éreztem hogy mind a kettőbe szerelmes vagyok, és nem akarom őket el engedni.
Fura. De a legjobb barátaim lettek. És el kezdtem vele is gyakorolni a magyart. Mostmár egy asztalnál hárman ülünk. Tom bal oldalt, én középen, és Bill meg jobb oldalt.

Most vagyok 17, azaz Tomék már 18-ak. Fura, hogy mennyire gyorsan telik az idő. De imádok minden egyes percet, amit velem-velük töltök, és leírhatatlan érzés hogy két leges legjobb barátaim vannak. De egyben tényleg fura, mert néha tejjesen mást érzek irántuk.

Ma is át jöttek és egyszerre öleltek meg, és pusziltak a nyakamba. Ezt már régóta csinálják, és ez már szokás lett.  Leültünk az asztalhoz, és el kezdték.

- de nincs kedvem.- vágott "szomorú" arcot, és el húzta száját Tom.
-jaa, én is.- utánozta Tomot Bill.
- nem nem!! Gyerünk.
-nem kapunk semmit??- na igen. Egyre jobban idősödnek, annál inkább lesznek finnyásak, és kérnek valamit cserébe. Én meg fel ajánlottam nekik, hogyha el olvassák, vagy le írták, akkor adhat egy puszit bárhová,csak nem a szám körül. Így Tom vagy az arcomat,vagy a nyakam "puszilta" meg. Mert nem csak egy puszit adott, hanem olyan volt mintha csókolna,de ő mindig le tagadta. Imádom őt, de kész zsákbamacska.

Azonnal el kezdték,és írás közben, szinte minden egyes percben rám néztek egyszerre. Írtak, rém néztek, majd vissza fordultak és írtak. Majd ezt újra és újra és újra. Addig én bekapcsoltam a Bruno Mars-tól a locked out of heavent. De gyorsan meguntam mert unalmas volt. Ki kapcsoltam, majd annyit hallok hogy Tom le csapja a ceruzát és , az annyira ölel hogy, mindenhol csak Tomot láttam. Kéz, láb, fej. Majd a nyakamhoz akart menni.
- csak egy puszit!- nem tudtam nem mosolyogni.
- jojo.- de ekkor Bill is kész lett, majd mind a ketten átöleltek, de Tom tejjesen magához húzott így szegény Bill nem tudott megölelni.

Még egy kicsit játszottunk,és szóba jött a holnap. Bill nem tud jönni,mert dolga lessz, és csak Tom fog jönni. Én csak le okéztam de egy kicsit szomorú is voltam mert akkor úgy nem buli.
Játszottunk Felelsz vagy merszet, és sokszor én szívtam meg. Bele kellett ülnöm Tom ölében, majd Billében, és egyszer össze is vesztek, hogy kié ki legyen. Mintha a barátnőjük lennék.
-na! Most én jövök Tom!
- Csipkerózsika?- nézett rám.
- felesz vagy mersz?
- hm, pici vagy és kiszámítható. Merek!
- áu. Ezt sértésnek vegyem? Jo, akkor... csókold meg Billt.
- nee, violl..
-dedee!!

Végül megcsokolták egymást és én szakadtam a nevetéstől. Ők meg csúnyán néztek rám.

- Tom. Felesz vagy mersz??- kérdezte Bill Tomot.
- merek. Nem félek tőled.
- mond ki hangosan hogy "pici cici"
És Tom ki kiabálta. Bill és én nagyon nevettünk, de szegényt már annyiszor megaláztuk, így adtam neki egy puszit és megöleltem. Abba hagytuk a játékot mert meguntuk, és mivel Tomék nálunk fognak aludni egész héten,mert a szüleik munkát keresnek. Én meg engedtem hogy nálam aludjanak, és mivel nincs semmi matrac, vagy babzsák így maradt az én ágyam. Nekem nincs semmi gondom, már ismerem őket. Amúgy is nagyon nagy az agyam és bele fér vagy négy ember.

Megágyaztam addig őt el mentek fürödni. Épp új huzatot tettem rá az ágyra, amikor Tom ki jött. Egy póló és egy hosszú boxer alsó.
- hali, kész is?
- igen. De sztm Bill sokáig fog fürödni.-kuncogott, és segitett leteríteni.és új takaró és párna huzatot fel tenni. Én sosem voltam az a fényes Barbie rózsaszín imádó. Persze szeretem a rózsaszínt, de azért itt is vannak határok. De most szürke és fekete huzatot tettünk rá.
- köszi szépen a segítséget imádlak!- öleltem meg.
- ez alap csillag.- ölelt vissza, és nyomott egy puszit a fejem tetejére. Nem érzek semmit senki iránt, és még nem is akarok egy jó ideig.
Majd fel néztem a szemébe.