15.

62 6 0
                                    

A következő hét mindkettőjüknek nehéz volt. Louist lefoglalta, hogy Harryvel foglalkozzon, hogy emlékezzen a feladataira és hogy időben beérjen a munkahelyére, őrület volt. Harry egy nagyon nehéz időszakon ment át a nővérével és Louis a kötelességének érezte megvédeni Harryt. Harryre vigyázni fontosabb volt Louisnak, mint hogy magára vigyázzon. Szóval minden egyes este mikor halk sírásra és a nedves pólójára kelt fel, szorosabban ölelte magához Harryt és olyan kis hülyeségeket suttogott a fülébe, hogy 'Mikor elsőnek megláttalak sírtál. Meg akartalak ölelni' vagy 'Lehet hogy..nem tudom.. mikor sírsz a szemed még zöldebbnek tűnik, örökké tudnám nézni őket'. Abban a percben úgy érezte ez rendben van. Ezek a dolgok mindig igazak voltak, de úgy érezte jobb sebezhetőnek lenni Harryvel együtt, mint hogy Harry egyedül legyen sebezhető.

A nap mikor Gemma elment, a legnehezebb volt. Harry ki sem szállt az ágyából. Louis ezért elment Harry kedvenc pékségébe és vett kettő péksütit abból ami a kedvence. Kihagyta az óráit és együtt néztek romcomokat Netflixen egész nap, az egyetlen nem összélvezett takaró alá bújva. Amire mellesleg rá kellett keresnie, hogy hogyan tudja kiszedni belőle mielőtt Niall észreveszi. Pizzát rendeltek és egymás szájába dobálták a lehullott kolbászokat, pletykáltak Liam és Zayn kapcsolatáról, nevettek azon, hogy Niallt leordította az anyukája mikor meglátogatta (egy jó ideje nem mosta ki a szennyesét). És természetesen, mint általában lenni szokott, csiklandozó háború lett a vége.

- Elég! Elég! - kiáltotta Louis, a hasa fájt a nevetéstől, arcán állandó mosoly ült.

- Mondd ki! - követelte Harry, a szemei úgy csillogtak, hogy Louisnak még levegőt venni is nehéz volt

- Soha! - kiáltotta, mielőtt újra megtámadták volna - Oké, oké, győztél!

- Még mindig nem mondtad ki.

- Harry komolyan? Kierőszakolod belőlem hogy kimondjam?

- Nos, nem kell kimondanod. Csikizhetlek tovább helyette. - A seggfej. Az az abszolút idegesítő, imádnivaló seggfej.

- Ne! - sóhajtott Louis drámaian - Jobb a divatérzéked mint nekem.

- És?

- És sírtam a Szerelmünk Lapjain.

- Tessék. Olyan nehéz volt? - olyan ragyogóan mosolygott, hogy a szó szoros értelmében világítani tudott volna.

- Még akkor is, ha ezek a dolgok nem is igazak - suttogta Louis és vigyorgott Harryre

- Mit mondtál? - és máris visszatért a pajkosság.

- Semmit, semmit!

- Gondoltam - aztán Harry lehajolt és megcsókolta. Ez biztosan nem olyan volt, ahogy egy normális barátság extrákkal kapcsolat működik. Louis elkezdett gondolkozni rajta, hogy egyáltalán érdekli-e. - Tudod - mondta Harry ahogy elhúzódott - Nagyon szépek a szemeid ebben a fényben. Csinálok egy képet, ne mozdulj!

Harry kimászott Louis öléből, hogy odavigye a telefonját. Louis meg akarta nehezíteni Harry dolgát azzal hogy mozgolódik és ficánkol csak mert azt mondta hogy ne mozduljon. De amilyen gyorsan ment el Harry ugyanolyan gyorsan tért vissza és már emelte is a telefonját. Louis pedig szélesen mosolygott, mert tudta hogy ezzel boldoggá teszi Harryt.

- Gyönyörű - suttogta Harry ahogy leengedte a telefonját

- Szer... szerintem nagyon szép a telefonod - baszki, baszki, BASZKI. Majdnem kimondta!

- Ömm.. köszönöm? - halkan motyogott Harry, aztán a dolgok kínossá váltak ezért Louis elment zuhanyozni.

These four walls - L.S. Magyar fordításNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ