Újra miattad.. [2] [Befejezett]

9.

Max Verstappen

- Na akkor jó étvágyat.- teszi le Vic az utolsó adag ételt a nagy asztalra. Emília, Vic, Zoe és Geri ebédet főztek. Mi pedig mint mindig éhes férfiak az asztalnál gyülekeztünk enni. Nyilván ha kaja van akkor már egyből ülünk mint a jó gyerekek.

- Szóval aki diétázik az pont annyit ehet, amennyi megvan engedve, mert mindenki edzője telefonszáma megvan.- nézek körül az asztalnál amikor mindenki megpakolta a tányérját. A három fiú egyszerre kapták rám a tekinttetüket. Ha ölni lehetne szemekkel már rég halott lennék. A nők társasága jól szórakozott ezen a jeleneten.

- Szóval akkor mikor ássuk el Max telefonját?- kérdezi Lando az első falat kaja után.

- Ha ezt befejeztük.- kezd el enni Charles is. Nevetve kezdek el enni én is. A társaság az ebéd közben jól elbeszélgetett.
Minden témát kibeszéltünk amik elmaradtak az utóbbi hetekben. Mindenki mesélt valamit hogy mi történt velük.

Elmesélték hogy Carlos hogyan törte össze a többi milliós Ferrariát a gyárból kilépve öt perc után. Mint kiderült a csapata nem is tudta hogy egy Ferrarit vett. Még jó hogy az Audi ilyen elnéző a kis kedvencével..

Aztán elmesélték Charles majdnem tökéletes kirándulási tervét ahol eltévedtek. Az olasz hegyekbe mentek, csak aztán hazafelé Charles rossz oldalon kanyarodott le.

Meséltek még Lando újabb dj korszakról. "Mint egy tini aki nem tudja hol a helye", ezt a jelzőt használták rá.

Aztán Geri elmesélte hogy Jack választott nekik egy új versenylovukat. Mint kiderült a ló eddig minden versenyt megnyert, igazi győztes.

Christian elmesélte hogy milyen kellemes kávézáson van túl Toto Wolffal. A nevetés annyira elkapott miközben mesélt róla.

Emília elmesélte hogy két napra Carlosra és Landora hagyta a lányát, aminek az lett a vége hogy a második nap reggelén a kórházból telefonáltak mert Lando leesett a lépcsőn.

Jack mesélt az első gokárt vesrenyéről amire Geri és Christian vitte.

Charles még mesélt arról is hogy elmentek bulizni az egyik dobogoja után, de annyira beruktak hogy nem jutottak vissza a hotelbe és egy benzinkúton csövesztek reggelig.

Carlos mesélt arról hogy elmentek teniszezni, de annak is vége az lett hogy majdnem kitiltották őket a pályáról, mert eltörtek egy ütőt. Sokat meséltek ami nagyon jólesett. Én pedig nyilván  mindegyiket meghallgattam és jól szórakoztam rajtuk..

Délután hatkor indultak el a pilóták Suzukába. Így egy könnyes búcsú után elmentek. Persze vagy százszor mondták el hogy innentől minden nap hívogatni fognak. Persze tudom hogy nem, mindenkinek van elég dolga. Nagyon jólesett hogy ma ellátogattak hozzánk és jobb is hogy nem tudtam róla mert így igazán jó meglepetés volt.

A házban végül, a Horner család és az én családom maradt. Christianék holnap utaznak csak el. Vic és Geri elmentek az emeletre Jacknak berendezni egy szobát én és Chris lent maradtunk a nappaliban. Már sötét volt én pedig a teliholdat néztem az erkély ajtón keresztül. Szép látványt nyújtott ezekben a nyugodt percekben.

- Tudod Max..- szólalt meg mögöttem a brit férfi.- Sosem gondoltam volna hogy egyszer ilyen családod lesz.- egy kicsit felnevettem ahogyan a főnököm is. Szerintem senki nem hitte..

- Én sem gondoltam volna hogy egyszer a Mad Maxnak is lesz egy ilyen kis nyugodt családja..- válaszolom halkan mire Chris hangosan felnevet.

- Ahogyan nézel Jackra..igazán jó apa leszel a jövőben is, alig várom hogy lányod legyen! Szent ég szegény kislány...- lép mellém. Az arcomról lehervadt a mosoly amit Christian is észrevett.

- Nem lesz több gyerekünk Viccel..- ejtem ki halkan a szavakat. A csapatfőnök értetlenül néz rám. Ő nem érti..

- Már mért ne lenne?! Mind a ketten tökéletes szülők lesztek..néz csak Jackra..- néz rám értetlenül még mindig. Christian a pót apám így Viccel közös titkunkat nyugodtan osztom meg vele.

- Vicnek nem lehet gyereke..- válaszolom.- Vagyis lehetne, de belehalhat a szülésbe és közöltem vele, hogy akkor nem!- nézek Hornerre.- Nem bírnám ki ha őt is elveszteném..- suttogom halkan. A rémület annyira átjárta a testemet hogy azt hittem pánikrohamot kapok..

- Nyugi Max.- kap utánam a férfi amikor érzi rajtam hogy nagy a pánik.- Sajnálom Max..- néz rám miközben leültünk a kanapéra. Megrázom a fejemet, ezen nincsen mit sajnálni.

- Hagyjuk..- inkább terelem a témát.- Mennyire haragszik rám?- teszek fel egy egyszerű keresés aminek mégis nagy súlya van. A súly amit érzek..fájdalmas..

- Hát..nem mondanám hogy haragszik. Inkább csalódott benned. Max a legjobb barátja voltál, és még mindig hiszek benne hogy vagy. De ő nem akarat rosszat, én mondtam neki hogy üljön be és már akkor húzta a száját..- próbál belenézni a szemembe a csapatfőnök, de én nem tudok a szemébe nézni.

- Tudom, tudom hogy te kérted! Christian én örültem neki tényleg! Én örülök neki hogy újra egy Red bullban ül, nekem azzal van gondom, hogy abba a kocsiba hanem, hogy milyen áron került oda.- nézek a férfira fájdalmasan.- Én voltam a legbüszkébb Danielre az első futam után ahol egyből második lett..

- Te nézted?- kérdezi vissza döbbenten.

- Mindegyiket..- egy könnycsepp kifolyik az szememből de egyből letörlöm, hogy ne lássa meg, de tudom hogy késő. Látta...

- Gyere velem holnap!- kér, vagy kijelenti? Nem tudom! Csak azt hogy ennek a három szónak nagy a jelentősége.

- Jó döntés lenne visszamennem oda?- kérdezek vissza. Christianra nézek, akitől várom a választ.

- Max.- szólal meg a lépcső felől Vic. A nőre nézek, de a szemében már látom a választ.- Menj el vele! Hozz helyre mindent, amit ma nem tudtál.- néz bele mélyen a szemembe. Ő nem a versenyzésre gondol.. egyáltalán nem arra..

- És te és Jack? Most jött haza a kisfiúnk.- nézek rá még mindig. A nő közelebb sétál, én is felé kezed sétálni és félúton találkozunk. A nő egy kisebb mosoly keretében teszi a két kezét a nyakamba, míg én a derekát fogom meg. A közelsége megnyugtatott egyből..

- Geri itt marad velem. Jack pedig megfogja érteni ha boldogan jössz vissza.- mosolyog fel rám. Egy csókot nyomok a homlokára. Már csak rajtam áll..

- Hánykor indulunk?- fordulok vissza Christian felé aki leplezni sem tudja örömét... hosszú hét lesz...

.