Újra miattad.. [2] [Befejezett]

11.

Max Verstappen
📍Japán - Suzuka

Az első időmérő idén amit élőben nézek úgy hogy nem baleset miatt, vagyis az miatt ülök itt de értitek, ülök a mérnökök mellett.

Fura.

De lehet most az egyszer nem bánom. Hiányzott ez a hangulat, a kocsik hangja, a benzin szaga. Itt otthon érzem magamat. A zajok, az érzés, és hibába nem ülök autóba akkor is érzem az adrenalint. A nyomást ami mindenkin rajta van. Az elvárásokat. Tényleg otthon érzem magamat. Vagyis mostmár csak a második otthonom a forma 1. Már Vic mellett van az igazi otthonom.

Daniel Ricciardoé lett a Pole azaz a legjobb időt mente most az autómmal. Charles világbajnok leszek Leclerc a második. Lando tejes Norris a harmadik.
Az időmérőnek végül az eredménye lett: Daniel, Charles, Lando, Carlos, George, Albon, Ollie Bearman, Oscar, Gasly és tizedik helyen Yuki. A többi igazából nem érdekelt mert a barátaim benne vannak a top 10-ben.

- Szép volt srácok.- érek oda az első három helyezethez mielőtt interjút adnának.

- Köszi Max.- fog kezet velem Charles.- Várom már hogy ellened is az első tábla előtt álljak meg.- kacsint amit én egy szemforgatásal dijazok.

- Nana most enyém a pole.- szól bele Daniel.- Ígérem nem lesz könnyű dolgod!- kacsint Charlesra, kösz Danny. A srácot ezek után hívja Andreas így elköszönve tőlünk el is megy.

- Én is megyek.- néz oldalára Lando. Követem a tekintetét.

- Sok szerencsét Norris.- veregetem vállába majd a lány felé lököm. A brit nevetve mutatja fel a legszebb ujját. Daniel mellém lép.

- Jó voltál Danny.- öklözök le vele. Az ausztrál csak egy kisebb mosolyt enged el felém..

- Hiányzol azért a pályáról.- néz fel rám sokat mondóan.- Lehet ez a hely már nem nekem való..- húzza el a száját. A férfira meglepődve nézek. Hogy tessék?

- Tessék? Dehát első lettél!?- kérdezek vissza halkan és közelebb lépek hogy senki ne hallja.- Daniel ezt ne itt beszéljük meg inkább..- nézek fel rá aztán magunk köré. Egyetértően bólintott. Az arcát nézve nem számítottam semmi jóra..

- Jössz interjúra velem?- kérdezi de már el is indult. Utána léptem gyorsan. Tereli a témát..miért Daniel?

- Nyilván! Nehogyan nekem egyedül add el a hülye fejedet.- nevetek fel egy kicsit, végül belemegyek az elterelésbe.. Daniel Ricciardo csúnyán nézett rám, ami miatt mégjobban nevetni kezdek, de sajnos nem teljesen összintén. Az agyam kattog.. - Tudom hogy szeretsz Danny.- lépek közelebb hozzá és karolom át a vállát. Az ausztrál csak a szemét forgatja.

- Ez a szerencséd te világi holland.- nevett fel egy kicsit ő is majd arrébb lök magától. Daniel vissza akar vonulni? Jól értettem?..

                                   §§§

- Danny!- rontok be hozzá. A szoba közepében megálltam, ahonnan láttam hogy az ausztrál férfi valami ruhát keres magának. Felnézett rám majd felhúzta a szemöldökét.- Sokat gondolkodtam...- az ausztrál fiú értetlenül néz rám, majd felkel a földről.- Délután beszéltünk, és én úgy vettem le a szavaiból hogy te..- nem hagyta hogy befejezem mert a szavamba vágott.

- Igen jól értetted Max...- bólint kormoran. Ezt nem akartam hallani.. Döbbenten nézem a legjobb barátomat. Azt a Daniel Ricciardot aki vissza akar vonulni...ő egyáltalán ugyan az az ember? Vagy ki a franc áll itt velem szemben? Ez Daniel lenne? Én tudom hogy az emberek változnak de azt nem hogy ennyire. Danny az adrelalinból él. Ahogyan én is. Ez neki egy elvonó lenne..

- Nem!- nézek bele a szemébe határozottan.- Én nem hagyom! Nem!

- Tessék?- néz rám felháborodottan.

- Nem fogom hagyni hogy tönkre tedd a jövödet Danny! Te itt vagy otthon! Te is az adrenalinból élsz! Nem teheted ezt! Biztos hogy nem!- rázom a fejemet. Kétségbeesetten felnézek rá, de ő így ugyan olyan rémülten néz rám mint én rá. Ez mégjobban megijeszt..- Nem hagyhatod itt ezt az egészet..

- Nem is hagynám itt.- rázza nemlegesen a fejét.- Kapnék a Red bull csapatában egy mérnöki állást. Segítenék a kocsinál, tanácsokat adnék, a médiában pár foltott eltüntetni. A csapat tagja maradnék.- vázolja a tervét.- Horner lehetőségeket ajánlott amik közül ez a legjobb.- várja a reakciómat. Nem tudom mit mondjak..

- Képes lennél kiszállni egy forma 1-es kocsiból?- nézek rá. Nem haragszok, nem vagyok feldúlt. Csak annyit szeretnék hogy ne lépjen vissza. Nem akarom hogy ő elhagyjon..

- Kiöregedettem Max! 2026 van és jelenleg 36 éves vagyok! 4 év múlva 40-en!- akadt ki teljesen jogosan. Meg sem mertem szólni. Daniel nem szokott velem ordítani. Nem láttam még ilyen viselkedést tőle. A szemében olyas valamit láttam meg amit még soha. Rémisztő volt...

- Sajnálom Danny...- hajtom le a fejemet.. miattam van ez az egész? Teszem fel a kérdést..de nem hangosan. Egy hang sem jön ki a számból. Daniel miattam adná fel? Én voltam rá ilyen hatással? Én tettem őt tönkre? Én voltam? Ha igen akkor jobb lesz neki nélkülem.. kell Vic!

                                   §§§

- Vic én tettem? Én tettem tönkre őt?- kérdezem egyből a feleségemtől aki fel vette a telefont nekem mit sem számítva..

- Tessék? Kit Max? Kit tettél tönkre?- kérdezi rémülten. A háló szóba sarkában ültem, és néztem előre. Féltem..nagyon.. mivan ha én voltam?

- Danilet...visszavonul Vic...- kezdtem el pánikolni. A szorító érzés a melkasomban újra előjött. Már megint! A kibaszott ördögi kör. A levegőt egyre nehezebben vettem. Ne ne ne ne..

- De ez nem a te hiábád! Nem miattad döntött így! Max én beszéltem vele mint a szihologusa és azt mondat hogy neki a családja az első! Nem tölt elég időt velük, és már így is 36 éves. Daniel úgy érzi hogy kiöregedett ebből, de nem fogja otthagyni a sportot. Max neked semmi közöd ehhez a döntéshez!- hadarja el gyorsan. A levegőt újra normálisan kezdem el venni..nem az én hibám?

- Nem én tettem tönkre? Ebben biztos vagy?..- kérdezem még félve. De akkor is van hozzá közöm még ha nem is mondják..én segítettem neki ebben a döntésben úgy hogy nem is szólaltam meg.

- Nem! Nem te voltál! Senki nem volt! Ez saját döntés alapján született meg.- nyugtatót tovább Vic...- Nyugalom édes..- suttogja bíztató hangon. Én pedig mint mindig megint miatta nyugodtam meg...

.