3.fejezet

947 17 1
                                    


Botond szemébe nézek és amint fel vesszük a szemkontaktust elkezdtünk nevetni . Vállára hajtom a fejem , ő pedig a nyakhajlatomba hajtja a homlokát és úgy nevetünk tovább . Közben Máté és Zsófi áll meg előttünk . Zsófi a melle alatt össze fűzte a kezét és szúrósan bámul minket míg Máté őt nézi fél szemmel , van valami furcsa csillogás a szemébe . Egyenlőre nem foglalkozom vele . Próbálom abba hagyni a nevetést de nem megy olyan könnyen . Kiegyesedek , vagyis kiegyenesednék ha Botond fel emelné a fejét és el venné a karját a csípőmről . Ő is abba hagyja a nevetést és feléjük fordul de még mindig nem emelte fel a fejét . Máté még mindig Zsófit nézi aki meg köszörüli a torkát így egyből ránk figyel .
- Mi olyan vicces ? – kérdezi Zsófi . Ha szeme ölni tudna …
- Ja , tényleg mi olyan vicces , had nevesünk mi is ! – szólal meg Máté is .
- Semmi csak ez kicsit olyan deja vu érzésem van . Én is úgy találkoztam Dórival hogy belém rohant . – mondja Botond . Halkan fel kuncog , a vállam meg remeg egy kicsit , Botond mintha valamilyen halk morgást hallgathatott volna , amint meg hallom végig fut rajtam a hang és ki ráz a hideg .
- Nem is én rohantam belé ! Ő jött nekem , biztos azért mert nem lát a saját szemétől ! – ezután Zsófi és Máté vitába folyamodnak . Botond végre fel emeli a fejét de a kezét nem veszi le a csípőmről .
- Nem volt alkalmam köszöni . Szia ! – olyan édes mosolyog . Mintha kicsi gödröcskéi is lennének .
- Szia ! – köszönök vissza .
- Mi a csuda folyik itt ?! – kérdezi elég hangosan Anna hogy mindenkibe bele fagyjon a szó . Anna pontosan az a személy aki édesnek néz ki és az is amíg fel nem húzzak . Ha valaki fel ingerli az jobban jár ha megírja hogy milyen koporsót szeretne a temetésére .
- Szia ! Azt hiszem hogy most találkozunk először . Én Felcser Botond vagyok ő pedig a legjobb barátom Szabó Máté . Örülök hogy megismerhettelek . És azt történt hogy Máté és a barátnőd össze ütköztek és elkezdtek vitázni hogy ki is a hibás . – Botond olyan illedelmesen mutatja be a helyzetet . Anna egyből meg is enyhül , futó pillantást vett rám . Már látom hogy újra több óráig fogunk otthon beszélgetni .
- Szia ! Még tényleg nem találkoztunk , de már hallottam rólad . Én Kiss Anna vagyok – mutatkozik be –  ő itt Juhász Zsófi – mutat Zsófira – ő pedig Dóra Brown . És szintén örülök hogy megismerhetlek . Értem , akkor csak a szokásos történt . – legyint könnyedén .
- És ti melyek filmet jöttetek meg nézni ? – kérdezem .
- A tízkor kezdődik a vetítés . – válaszolja Máté .
- Mi is pont azt nézzük ! – szól Zsófi .
- Akkor menjünk be a terembe szerintem , úgy is mindjárt kezdődik . A hölgyeim . – enged minket maguk elé Botond . Én és Anna hálásan mosolyogunk míg Zsófi , hozva a formáját , színpadiasan pukedlizek egyet majd ugrándozva utánunk siet . Megkeressük a székeinket és le ülünk . Én vagyok legbelül utánam Anna majd Zsófi zárja a sort . Meglepetésemre Máté és Botond is a mi sorunkban ül le . Máté egy székkel arrébb míg Botond mellettem foglal helyet . A vetítést már elkezdték így csak egymásra mosolygunk majd a vászonra nézünk . Lemennek az ajánlók majd elkezdődik a film . Ahogy telik az idő rá jövök hogy egy horrort nézünk éppen . És van egy kis gond is , én utálom a horror filmeket , lehet hogy ezért meg fogtok kövezni de egyszerűen annyira félek tőlük ( annak ellenére hogy 17 éves vagyok ) hogy nézni sem bírom őket . Tuti Zsófi választotta a filmet mert az biztos hogy nem én voltam aki ezt választotta . Hirtelen fel tűnik egy rohadt ijesztő alak a vetítőn én meg ösztönösen gyorsa le hunyom a szemem és a kezemet a fülemre teszem . Érzem hogy valaki közelebb húzódik hozzám így még jobban össze szorítom a szemem . Finoman rá kulcsolja az ujjait a csuklómra és kicsit el veszi a fülemtől a tenyeremet .
- Ha nagyon félsz fog meg nyugodtan a kezem , ha pedig nem bírod tovább szorítsd meg a kezem és ki megyünk a teremből . – suttogja nekem Botond . Lassan ki nyitom a szemem és fel vesszük egymással a szemkontaktust . A sötét ellenére is szinte világítanak a szemei . Bólintok majd mind a ketten újra a vásznat nézzük . Fél óra múlva újra meg jelenik az ijesztő pasas a történetben . Megfogom Botond kezét aki össze kulcsolja az ujjainkat . Egy ideig a kezünket nézzem majd Botond szemébe nézek . Felemeli a kezeinket és csókot nyom a kézfejemre . Egyből elvörösödök és a vászon felé fordulok , ami nagy hiba mert pont most beleznek éppen ki . Amilyen erősen tudom megszorítom Botond aki egyből föl áll a kézen fogva a kijárathoz vezet . Ki megyünk a teremből és le ülünk egy fotelre .
- Minden rendben , már nem ott vagyunk . A filmben szereplő történések csak ki találtak , nem kell félned tőlük . – nyugtat Botond . Kezét a hátamra teszi és apró kis köröket ír le a hüvelyk ujjával . Ettől egyszerre nyugszom le és pirulok el .
- El megyek a mosdóba . – fel is állok és szinte el futok a mosdóba . Megmosom az arcom és egy kicsit iszok is hogy rendbe szedjem magam . Amikor vissza megyek Botond még mindig ott ül és vár engem .
- Jobban vagy ? –kérdezi .
- Igen és bocsi hogy ki rángattalak a filmről . – kérek tőle bocsánatot . Közben le ültem mellé és felé fordultam . Hátamat a fotel háttámlájának döntöm és ő is úgy tesz . Lustán rám mosolyog é kisöpör egy tincset a szememből .
- Semmi gond Dóri .Úgy sem érdekelt a film . Azt azért mond már meg nekem , hogy van az hogy szakácsnak tanulsz így mindent fel kell vágnod meg felhasítanod és mindenféle undorító dolgot csinálsz a konyhában és azoktól nem vagy rosszul , de a kibelezős filmektől igen ? – annyira érthetetlen ábrázatot vág hogy muszáj vagyok nevetni rajta .
- Először is ; amit a konyhában csinálok az nem undorító , másodszor pedig ; nem tudom miért nem bírom az ilyen filmet csak azt tudom hogy nem bírom őket és kész . – válaszolok . Felvonja az egyik szemöldökét mire újra nevetnem kell . Fejemet a vállára hajtom és tovább nevetek . Ő is el kezd nevetni . Érzem ahogy az illata az orromba kúszik , ismét érzem a szappan és a fenyő keverékét .
- Mi lenne ha el mennék kajálni ? Kezdek éhes lenni . – veti fel Botond .
- Jó ötlet , én is kezdek éhes lenni . – egyezek bele . Fel ál é s a kezét nyújtja amit el is fogadok és segít felállni . A kezemet akkor sem engedi el amikor elindulunk a gyorséttermek felé .

Ki a konyhámból!Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt