10.fejezet

523 25 8
                                    


El érkezett az utazásunk napja . Bence bá minden szükésges információt át küldött nekünk . Barcelonába utazunk , Botond már volt egyszer ott így nem izgulok annyira . Hajnalban indult a repülőnk Budapestről , de ennek ellenére is velünk jöttek a többiek . Máté el kérte az apukája autóját így ki vittek a reptérre . Botond és Máté ült elől , én , Zsófi és Anna pedig hátul . Mindenki kicsit fáradt volt a korán kelés miatt .
- Amint a szállásra értek hívj fel és mutass meg mindent .- mondta Zsófi . Botond a szája sarkában mosolygot . Anna el aludt út közben így kicsit halkan beszélgettünk .
- Gondolom amint oda értek alszotok . - mondja Máté .
- Valószínű , amikor kint voltam először majd be aludtam mire a szállásra értem . Csoda lesz ha Dóri ébren marad . - mondja és rám vigyorog miközben Zsófi és Máté nevet .
- Miért pont én aludnék el ? És ha tényleg el alszok mit fogsz csinálni ? - kérdezem .
- A karomban viszlek be ha tényleg el alszol , nem hagylak sehol egyedül . Mindig ott leszek melletted . - mondja , és én halványan elpirulok . Néha olyan dolgokat tud mondani , és a szemei... Szemébe nézek , zöld és kék szem , tökéletsen illik hozzá és a fekete hajához . Néha legszívesebben a hajába túrnék , biztosan puha a haja... Még mindig őt bámulom . Gyorsan el fordítoma tekintetemet , még jobban vörös lett az arcom . Akkor meg érzem hogy Zsófi oldalba bök . Rá nézek , vigyorog és Botond felé bök a fejével . A fejemet rázom de még mindig vigyorog .
- És ki találtátok már hogy mit fogtok csinálni a szabadidőtökben ? - kérdezi Máté .
- Nekem mindegy . Dóri ? - fordul hátra Botond .
- Nem nagyon gondolkodtam ezen . Talán város nézés ?
- Majd mond meg hogy hova szeretnél menni és oda megyünk .
- Te nem akarsz sehová menni ? - kérdezem .
- Te most leszel először Barcelonában , most azt csinálunk amit te szeretnél .- mondja Botond és elmosolyodik . Érzem hogy gyorsabban dobog a szívem . Viszonzom a mosolyt .
- De ugye nem feletkeztek meg rólunk ?  - kérdezi  Zsófi .
- Nem vagyok elég szórakoztató egymagam magasággos asszony ? - kérdez vissza Máté . A visszapilantóból néz rá Zsófira , aki csak a szemét forgatja . De a szája sarkában lattám egy apró mosolyot .
- Naponta kétszer beszélgessünk mondjuk ? - kérdezi Botond .
- Igen ! - mondja Zsófi .
- Tényleg ennyire nem izgatt hogy amúgy én itt leszek ? - kérdezi Máté megjátszott felháborodással .
- Legszívesebben most be húznék neked de mivel vezetsz és nem akarok meghalni , nem teszem meg . - motyogja Zsófi. Még beszélgetünk pár dologról mire oda érünk a reptérre . A bejáratnál elköszönünk mindekitől és indulunk be csekkolni . Miután mindent el intéztünk le ültünk hogy végre fel szállhassunk a gépre . Van egy olyan rossz szokásom ha ideges vagyok vagy izgulok valami miatt akkor el kezdem le szedni a bőrt a körmeim körül . Pár percig piszkálom a kezem amikor egyszer csak Botond megfogja az egyik kezem és össze kulcsólja ujjainkat .
- Mi a baj ? - kérdezi . A gondolattól hogy el kell mondanom neki is elvörösödök szégyenemben .
- Nevetni fogsz ha el mondom . - motyogom .
- Ígérem hogy nem fogok . - enyhén megszoítja a kezem biztatásként .
- Nagyon izgulok a repülőn , szinte félek .- mondom .
- De te csomószor szoktál repülni , nem ? - kérdezi , és nem nevet . Ahogy meg ígérte .
- De , de sosem tudom meg szokni . - mondom . Megint meg szorítja a kezemet .
- Szeretnéd hogy fogjam a kezed felszállás közben ? - kérdezi . A szemébe nézek és látom hogy komolyan gondolja , lágyan mosolyog rám . Viszonzoma mosolyt .
- Ha nem gond neked . - mondom .
- Ami veleg kapcsolatos az sosem gond . - mondja halkan . A pillanatot a hangos be mondó szakítja meg . Fel szállhatunk a gépre . A kézi potyászunkat magunkhoz véve megyünk előre . Botond megy elől , még mindig fogja a kezem . Le ülünk a helyünkre , én ülök az ablaknál , Botond pedig középen , mire be csukják a repülő ajtajait nem ül le a mi sorunkra senki így miénk három szék  . Amikor a gép ajtai be zárulnak és az utaskísérők el magyarázták a szükséges dolgokat kezdünk fel szállni . Botond kezét szorosan fogom és be csukom a szemem . Hüvelyk ujjával simogattja a kézfejemet . Felszállás után is fogja a kezemet . Egy idő után kezdek el álmosodni . Botond mellettem éppen olvas , egy ideig nézem a lapokat és néhány mondatot , a szemem egyre nehezebb míg a vállára hajtom a fejemet és el alszok .

Botond szemszöge

Egyszercsak érzem hogy Dóri a vállamra hajtja a fejét . Éppen olvastam így nem is vettem észre hogy álmos lett . Le pillantok az arcára , olyan nyugodt és ... szinte mintha biztonságban érezné magát a közelemben . Óvatosan át ülök a szélső ülésre hogy jobban el férjen , fejét a combomra hajtom . Egyik kezemben továbbra is a könyv van míg a másik kezemmel Dóri hajával játszom . Olyan selymes és puha a haja . Szempilláji az arcát súrolja . Természetesen gyönyörű . Két órás az út Barcelonába és ezt Dóri végig is aludta . Amikor le kellett szállnunk annyira édes volt az álmos arcával . Miután le szálltunk a gépről és sikerült taxit fogni és el juttottunk a szállásunkra . A spanyolom kicsit már kopott így nem minden szót értettem amit mondtak a szállodában de a legtöbbet meg értettem . De azért Dóri nagy csodálattal nézett rám amikor spanyolul beszéltem . A nő aki a szobánkhoz vezetet valami olyasmiről szólt hogy csak egy ágyat tudtak biztosítani de lehet hogy csak félre hallottam . Dórinak le fordítottam az összes dolgot amit a nő mondott . Amikor a szobánkhoz értünk a nő magunkra hagyott minket . Be nyitoka szobába , szép , rendezett és ... csak egy ágy van a szobában .


Sziasztok ! Bocsánat hogy ennyire ritkán hozom a részeket de a szeptember, meg a suli kezdés nem nagyon adott időt hogy írjak. De lenne egy kérdésem hozzátok. Ha valaki észre vette hogy Zsófi és Máté mennyire ,,egy hullám hosszon vannak" rá jöhetett hogy össze szeretném őket hozni , kérdésem az lenne hogy ebben a könyvben hozzam őket össze vagy legyen egy külön könyv Zsófi és Máté történetéről ? Kommentben írjatok egy 🍹( mivel Zsófi mixer így egy koktél emojit) ha szeretnétek egy külön könyvet, de egy sima komment is tökéletes. Köszönöm hogy ennyien el olvassátok ! ❤️🥰

Ki a konyhámból!Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt