Ki a konyhámból!

8.fejezet

Különleges fejezet

Botond szemszöge

Arra ébredek hogy valaki a mellkasomra ül majd közel hajol az arcomhoz . Hallom ahogy szuszog az illatő , lassan ki nyitom a szemem . Rögtön észre veszem a nagy acélkék színű szemeket és a fekete hajat ami két kis lófarkat . Mosoly terül el az arcomon . A hóna alá nyúlok közben fel ülök az ágyamban . A kis szörnyem felvisít és kezd el nevetni .
- Még aludni se hagysz te kis szörnyi .- csiklandós az illető és ki is használom . Annyira édesen nevet hogy én el kezdek . Máté ágya felől morgás hallatszik .
- Nem tudnátok csendesebben mulatni ? Korán van még .- felénk fordul . A kis szörny amikor meg pillantja a szobatársam felvisít és oda szalad hozzá. Fel ugrik hozzá és közben a hasába tapos .
- Mátéééé . Ne haragudj hogy felébresztettelek . – kér bocsánatot a húgom Annabella. 4 éves és tele van energiával .
- Semmi gond , csak legközelebb halkabban ébreszd fel a bátyádat . – mondja neki és megsimogatja a feje búbját .
- Bella mondtam hogy halkan ébreszd fel Botondot .- szól be az ajtóból Ákos az idősebbik testvérem . Ő már 26 éves , köztünk nyolc év különbség van míg köztem és Annabella között 14 év van köztünk míg Annabella és Ákos között 22 év különbség van . Minden Felcser testvér között legalább van 7 év különbség . Mind ketten ki kelünk az ágyból Mátéval és a nappaliba megyünk hogy köszönjünk a szüleinknek . Ma van a ballagás ezért mindenki ide jött . Csak az a gond hogy nem nagyon férünk el ebben a kis kollégium szobában . Készülődés közben a többiek jutnak eszembe . Főleg Dóri . Vajon most mit csinál ? Nála is ilyen nagy a zsivaj ? Hogy fogja viselni a haját a ballagáson ? Ezernyi kérdésen gondolkodom ami csak vele kapcsolatos. Lassan mindenki készen van csak Mátéra kell várni . Bella a combomon ül , fejét a mellkasomon pihenteti .
- Kire gondolsz éppen ? – kérdezi hirtelen . Még csak 4 éves de már nagyon jól meg tudja állapítani az emberek arckifejezéseit .
- Csak egy barátomra gondoltam . – válaszolok . Édesen fel vonja az egyik szemöldökét .
- És ki az ? – nagyon tudni szeretné hogy csak Dórira tudok gondolni  .
- Az legyen titok .- két ujjam közé csípem a kis orrát és finoman meghúzom . Nevetve elkapja a fejét a kezem elől .

🍽️

A ballagáson állunk már legalább egy órája . Az igazgató köszöntője majd minden osztály búcsú beszéde egy óráig tartott . Most éppen a kitűnő tanulókat szólítják fel az emelvényre . Egyszer csak Dórit szólítják fel . Magabiztosan meg indul a bizonyítványa és érettségije felé. Egyszer csak találkozik a tekintetünk . Onnantól nincs senki rajtunk kívül az udvaron . Csak ő és én . Végi megy a magas sarkújában az udvaron , nem szakítja meg a szemkontaktust . Mindenki őt nézi de ő csak rám koncentrál . Amikor át veszi a papírokat gyorsan végig futtatom rajta a szemem . A combja közepéig ér a szoknyája , a magas sarkú tökéletesen áll a lábán . Most a gyönyörű barna hajzuhatagát egy laza kontyba fogta . Lehet nem túl elegáns másoknak de rajta tökéletesen áll . Vissza megy az osztályához és a helyére áll . Újra felém tekint . Rám mosolyog amit én azonnal viszonzok . Olyan imádnivaló amikor mosolyog . Sokszor az a napom fénypontja hogy látom őt mosolyogni . És minden erőmön azon szoktam lenni hogy én miattam mosolyogjon . Körbe pillantok és látom hogy mindenhol emberek állnak . Diákok , tanárok szülők és rokonok tömörülnek . Csodálkozok hogy levegőt tudok venni . Miután mindennek vége megkeresem Mátét és a lányokhoz megyünk . akik a fal mellett állnak . Oda érünk hozzájuk és mindenki meg öleli a másikat és gratulálunk egymásnak . Zsófi le pillant az órájára majd suttog valamit Dórinak . Dóri körbe pillant és meg rázza a fejét . Suttog valamit Zsófi fülébe aki el pirul . Dóri hozzám és Mátéhoz fordul .
- Meg tudnátok azt tenni hogy háttal álltok a falhoz és szorosan egymás mellé kérlek ? Nagyon fontos lenne . – kéri . Mátéra pillantok aki csak bólint . Érzékelem hogy valaki meg áll mögöttünk . Valami halk kattanás hallatszik majd mintha Zsófi venne egy nagy levegőt majd halkan feljajdul . Máté azonnal meg nézné hogy mi történik de meg fogom a karját és vissza fordítom a helyére . A szemébe nézek és jelzem a tekintettemmel hogy maradjon nyugton . Pár perc múlva szól nekünk Dóri hogy elmozdulhatunk . Máté azonnal Zsófihoz fordul . Tekintetéből sugárzik az aggodalom .
- Zsófi jól vagy ? Mi történt ? Minden rendben ? – kérdezgeti rögtön . Zsófi hozzá fordul és megfogja a kezét .
- Minden rendben van Máté . Csak 1-es típusú diabéteszem van és használnom kellett az inzulin tollamat . Naponta többször is kell használnom . – próbálja megnyugtatni Mátét . Minta Máté megszorítaná Zsófi kezét egy kicsit , még mindig aggódva néz a lányra . Zsófi szelíden rá mosolyog ezzel is meg nyugtatva Mátét . Ezek után mintha mi ott sem lettünk volna elkezdenek beszélgetni és néha felnevetnek . Dórihoz és Annához fordulok .
- És mit terveztek a nyárra ? – kérdezem a lányoktól .
- Én dolgozni fogok . – mondja Anna .
- Én még nem tudom , lehet meglátogatom Angliában a nagyszüleimet és ott is maradok egy darabig . – Dóri válaszán kicsit csalódok , abban reménykedtem hogy nyáron fogunk találkozni . Talán még randira is el hívtam volna , ha meg lesz hozzá a bátorságom . Az egyik tanár jön felénk . Dóri arca azonnal felvirul .
- Jó napot Bence bá ! – köszön Bence tanár úrnak . Ekkor jut eszembe hogy szakács és a gyakorlati helyen szokott lenni , Mátét is tanította . Fura arra gondolni hogy az iskoláról már csak múlt időben kell majd beszélnünk .
- Szia Dóri . Beszélhetek veled és Botonddal pár szót ? – kér minket és már megy is a tanáriba . Dórival kérdőn nézünk egymásra nézünk és követjük Bence bát . A tanáriba érve le ül az egyik asztalhoz és elő vesz egy mappát .
- Szóval mint tudjátok a diákjaink el szoktak menni külföldre gyakorlatra . Igaz hogy ti már érettségiztettek és el ballagtatok , de . Fel ajánlottak Spanyolországban egy munkát két diákunknak . De ők betegek lettek . Ezért titeket választottunk ; ti lesztek az az egy pincér és szakács akik 2 hónapig kint fogtok dolgozni nyáron . Persze ha ti is akarjátok . – mondja Bence bá . Dórival egymásra nézünk . Majd Dóri fel síkit és ugrálni kezd amikor újra velem szembe áll a nyakamba ugrik . Nevetve elkapom , magamhoz ölelem és élvezem a teste melegét . Pár másodperc után szét válunk de Dóri megfogja a kezem . Összefonom az ujjainkat .
- Mi a válaszotok ? – kérdezi Bence bá . Egymásra pillantunk , kérdőn a szemébe nézek . Finoman megszorítja a kezem , viszonzom a szorítást .
- Igen szeretnénk menni .- válaszolja Dóri hatalmas mosollyal az arcán . Bence bá még mond pár dolgot de nem tudok rá figyelni . Csak az jár az eszembe hogy most Dóri kezét fogom és hogy egy hét múlva vele leszek kint Spanyolországban két hónapon keresztül .